A daganatos betegségek sorában Európában, így Magyarországon is az ötödik leggyakoribb haláloknak számít a gyomorrák, évente 2500 magyar veszti életét a betegség miatt. Többségében túl későn fedezik fel, pedig korai diagnózissal 80 százalékban gyógyítható lenne. A lakosság harmada ódzkodik az endoszkópos vizsgálattól, nekik lehet megfelelő a lenyelhető, MI-támogatott endokapszula, amelyet előszűrésre már kétezer embernél alkalmazták itthon. Erről beszélt az Indexnek Madácsy László gasztroenterológus, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője.
Mint a legtöbb egészségi problémánál: a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint az egészségtelen táplálkozás a gyomorrák kialakulásában is közrejátszik, ám a betegség nagyrészt egy baktériumfertőzés következménye. A Helicobacter pylori gyomorgyulladást okoz, ami hosszú távon rosszindulatú elváltozáshoz vezet, de a krónikus gyomorhurut, gyomorlimfóma és fekélyek hátterében is ez áll. Madácsy László gasztroenterológus az Indexnek elmondta, hogy emiatt kezdték a lakosságot szűrni a kórokozó jelenlétére, aminek következtében csökkent – ám még így is rendkívül magas – a betegség mortalitása, a 80-as évek évi négyezer halálesetével szemben most évente 2500-an vesztik életüket a betegség miatt. A lakosság felénél jelen lévő baktériumfertőzés 85 százalékuknál nem okoz tüneteket, ugyanakkor jól reagál a célzott antibiotikumos kezelésre, a nem specifikusra azonban rezisztens.
„Rövid távon a tudósok azt tapasztalták, hogy ha kiirtják a gyomorból a Helicobacter pylorit, akkor szinte megszűnik a fekélybetegség, és ezzel együtt a gyomorrák előfordulása is csökken” – mondta a belgyógyász. A szakorvos hangsúlyozta, a daganat életkortól függetlenül támad, a fiatalok között globálisan emelkednek az esetszámok. A harmadik világ országaiban 80-90 százalék a hordozók aránya. A számokat tekintve, az ázsiai országokban valamivel nagyobb az érintettség, Kínában 100 ezer emberre 15 eset jut, Közép-Kelet-Európában pedig 10.
Madácsy László elmondása alapján a legnagyobb gond, hogy a betegség nem derül ki időben. Ázsiában, ahol magasabb az előfordulási gyakorisága, legkésőbb ötvenéves kortól kezdve populációszintű, gasztroszkópos szűrőprogramokat szerveznek. Ezeken a területeken éppen ezért volt nagy áttörés a mágneses gyomorkapszula-endoszkópia: míg az ingyenes gyomortükrözésre a helyi lakosság csupán 50 százaléka megy el, a modern, alternatív vizsgálatra jelentősen többen. Ez az eljárás a Távol-Keleten másfél-két évente ismételhető, ugyanis egyes tanulmányok szerint ez az az időtartam, amíg akár a semmiből képes egy tumor kialakulni a gyomornyálkahártya mély rétegeiben.
„Magyarországon és Európában két irányelvet követünk. Ha valaki ötven év felett jelentkezik nálunk felhasi, refluxos, úgynevezett diszpepsziás panaszokkal – időnként feszítő gyomor, teltségérzet, szúró érzés a gyomorszájnál, puffadás, emésztés leállása, émelygés –, akkor endoszkópos kivizsgálás szükséges. Szövettant, biopsziát kell venni a felszínről, és ezután lehet eldönteni, hogy kell-e a jövőben ellenőrizni gasztroszkóppal.
Ötvenéves kor alatt az endoszkópia azonban nem indokolt. Először egy Helicobacter-kilégzéstesztet vagy széklettesztet végzünk. Amennyiben ez negatív, úgy gyomorfekély vagy refluxgyógyszeres kezelést alkalmazunk. Ha egyikre sem reagál a páciens, akkor szükséges a tükrözés, ugyanis az említett panaszok korai gyomorrákra is utalhatnak” – tette hozzá a szakorvos.
A nyugati országokban a gyomorrák rendszeresen fiatalkorban, már súlyos állapotban jelentkezik. A diagnózis általában már a tünetek megjelenését követően történik: ekkor már áttétes (nyirokcsomó, máj) betegségről beszélhetünk, a betegek 90 százaléka már menthetetlen.
„Nagyon magas az öt éven belüli halálozás, valamint nagyon rossz prognózisú betegségről van szó, ami bármely életkorban megjelenhet. Az említett európai vizsgálati folyamatok miatt hazánkban szinte sosem veszik észre időben a betegséget, viszont a távol-keleti szűrőprogramokban ezt nagyon gyakran időben kiszűrik: kemoterápiás, sebészi beavatkozás nélkül, endoszkópos műtéttel, belülről el tudják távolítani” – nyilatkozta Madácsy László, aki azt is hozzátette, hogy a korai gyomorráknak 70-80 százalékos a gyógyhajlama, azonban felismerése endoszkóppal és kapszulával is rendkívül bonyolult, ugyanis ez egy 3-5 mm nagyságú piros pötty a gyomor nyálkahártyáján.
Nagyon nehéz különbséget tenni a felmaródás és a korai gyomorrák között, azonban a kapszulaendoszkópia során a mesterséges intelligencia kijelöli azokat a területeket pirossal, ahol gyanítja, hogy eltérés van, és javasolja a terület további kivizsgálását
– mondta el a professzor. A vizsgálatot ambulánsan végzik, egy 1,5–10 milliméter nagyságú kapszulát kell lenyelni a betegnek, ami tartalmazza a nanokamerát és a mágnest, amivel vezérelni lehet. Ezt vagy joystick által a szakorvos végzi, vagy az MI-alapú algoritmus balanszírozza magát a kritikus helyekre. A gyomorfal feltérképezése a technológiával nagyjából 20 percet vesz igénybe, de az eszköz alkalmas az egész bélrendszer, így a vastag- és vékonybélpolipok rákos elváltozásainak kimutatására is. A 3-4 órás folyamathoz már nem kell a betegnek a rendelőben lennie, a rögzített képek közül csak az MI által figyelemre méltónak talált elváltozásokat kell a szakorvosnak megnéznie. A nemzetközi tapasztalatok szerint ezzel 90-95 százalékban felfedezik a kóros elváltozásokat.
A módszerrel 2016 novembere óta kétezer, 15–80 év közötti beteget vizsgáltak meg, a kiszűrt 5–10 gyomorrákos eset közül 2 korai stádiumban lévő, azonnal gyógyíthatót találtak. Kiderült, az egyik egy tünetmentes 35 éves férfi volt. A szakorvos elárulta, már 10 éve használnak itthon endokapszulát a vékonybél vizsgálatára NEAK-finanszírozottan, mivel nehezen hozzáférhető területről van szó. A kapszulás vizsgálat ára körülbelül negyedmillió forint, mivel egyszer használatos eszközről van szó.
A belgyógyász a gyomorrák megelőzése érdekében a dohányzás, a tömény alkoholos italok, a vörös és füstölt húsok, valamint nehéz ételek kerülését javasolja, valamint a gyümölcs-, zöldség- és rostdús étkezést. „Amennyiben a családban már előfordult a betegség, érdemes kétévente endoszkópiavizsgálaton részt venni, és egy Helicobacter-kilégzési tesztet elvégeztetni” – tanácsolta, hozzátéve, hogy panaszok esetén azoknak a fiataloknak, akik ódzkodnak a gyomortükrözéstől, a kapszulaendoszkópia jó alternatíva.
Madácsy László leszögezte: ha a mesterségesintelligencia-vezérelt diagnosztika elváltozást fedez fel, további vizsgálatra küldik a beteget. Kínában már százezer embert szűrtek a technológiával, de néhány nyugat-európai országban, többek között Nagy-Britanniában is alkalmazzák, valamint az Amerikai Egyesült Államokban a 7 év felettieknél. A gasztroenterológus kiemelte: a módszerrel könnyebben vizsgálhatók a gyermekek és a 200 kiló feletti kórosan elhízottak, akik esetében egy esetleges gyomortükrözésnél az altatás számos kockázattal járna.
(Borítókép: Egy orvos egy 5G kapszulás gasztroszkópiát irányít, hogy megvizsgálja egy beteg gyomrát 2020. szeptember 3-án. Fotó: Chen Chao / China News Service / Getty Images)