Egyes vélemények szerint az Európai Tanács történelmi jelentőségű megállapodást ért el a többéves pénzügyi keret felső határainak eddigi első felülvizsgálatával. A legutóbbi európai csúcson az Európai Tanács az Európai Unió hétéves költségvetési kerettervének a felülvizsgálatáról döntött.

Az Európai Tanács korábban, amikor ezt a hétéves, 2021–2027 közötti kerettervet elfogadta, akkor úgy döntött, hogy félidei vagy bármilyen felülvizsgálatnak nincsen helye.

Ezt a döntését változtatta meg most az Európai Tanács a gazdasági, politikai, geostratégiai helyzet változására hivatkozva, és erről született többkörös tárgyalások után konszenzus – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában készített interjúban.

A beszélgetésből kiderül, hogy a miniszter nem találja történelmi jelentőségűnek a megállapodást, inkább úgy véli: az Európai Unió megtalálta ebben a helyzetben a stratégiáját, amit következetesen tud majd képviselni 2027-ig, és hogy bizonyos pillanatnyi politikai érdekek, bizonyos kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében volt erre szükség.

Bóka János az 50 milliárdos, úgynevezett Ukrajna-eszközről elmondta:

• van egy hitel része, 33 milliárd eurót Ukrajnának valamikor vissza kell majd fizetnie, 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás,
• a hitel visszafizetéséért garanciát az Európai Unió vállal, de a hitelt elvileg Ukrajnának vissza kell fizetnie. Ezek rendkívül hosszú lejáratú hitelek, a visszafizetést több évtized múlva kell megkezdeni,
• a pénzek az ukrán állam alapvető működési költségeinek a finanszírozására szolgálnak.

Bóka János kitért arra is, hogy az Ukrajnának szánt hitelezés miért váltott ki aggodalmat a Magyarországnak járó források kérdése kapcsán: a magyar félelem arra vonatkozott, hogyha az Európai Uniónak a költségvetési keretei amúgy is korlátozottak, akkor a bizottság a Magyarországnak járó, de politikai okokból visszatartott forrásokat ebből a kalapból Ukrajna számára fogja felhasználni, és így próbálja a szűkös költségvetési mozgásteret valamilyen módon kitágítani.

Aggodalomra ad okot továbbá, hogy 

• ha a Magyarországnak járó pénzeket nem fizetik ki, akkor azt az összeget a bizottság rendelkezésre álló forrásként másra is elköltheti, de ezek a pénzek jelenleg fel vannak függesztve,
• a két évnél tovább felfüggesztett forrásokat ki kell vezetni a költségvetési előirányzatok közül. Ezek a források az érintett tagállam számára véglegesen elvesznek. Még időben vagyunk, de ez az idő nem tart örökké. Az első tényleges forrásvesztés elkerüléséhez az év végéig, jövő év elejéig megállapodásra kell jutni,
• az Ukrajna-eszközzel kapcsolatos álláspontot Magyarország sohasem kötötte össze az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez,
• az Európai Tanácsban vita arról lesz, hogy mikor, hogyan és milyen feltételekkel fér hozzá Magyarország az őt megillető uniós forrásokhoz,
• az Ukrajna-eszköz tekintetében az látszik, hogy az Európai Parlament szeretné ezt minél hamarabb elfogadni azért, hogy a választási kampány során bizonyos politikai erők ezzel kampányolni tudjanak.

Bóka János a továbbiakban annak a meglátásának adott hangot, hogy a Nyugat-Balkán közelebb hozása az Európai Parlament meghatározó erői számára és a legtöbb nyugat-európai tagállam számára szemmel láthatóan nem prioritás.

Az Európai Parlamenti választásokról Bóka János elmondta: a Fidesz pólusképző erő, ami azt jelenti, hogy nem igazodniai kell valahová az európai parlamenti választás után, hanem igazodási pont kíván lenni.

A magyar kormány azt szerette volna a kezdetektől fogva, hogy Magyarország és a magyar emberek jussanak hozzá azokhoz a forrásokhoz, ami őket megilleti.

A miniszter leszögezte: az eljárás eredménye az, hogy Magyarország és a magyar emberek hozzájutnak ezekhez a forrásokhoz, akkor hajlandók arra, hogy a galambbal sakkozzanak, sőt, arra is hajlandóak, hogy akár még a bizottsággal is sakkozzanak, nem csak galambbal.