Hét év fegyház Gyárfás Tamásnak, és életfogytiglan Portik Tamásnak: szinte napra pontosan 26 évvel a Fenyő-gyilkosság után ítélet született az ügyben. Póta Péter bíró hosszú órákon át ismertette a döntése indoklását, majd Gyárfás Tamáson volt a sor, hogy értékelje az ítéletet. Az utolsó utáni pillanatban is tagadta a gyilkosság megrendelését, és fellebbezést jelentett be védőjével együtt.
Csütörtök reggel a végéhez ért a Fenyő-gyilkosság tárgyalása, és Póta Péter bíró bűnösnek mondta ki az ügy két vádlottját: Gyárfás Tamást és Portik Tamást. A TEK-esek gyűrűjében ülő vádlottakra letöltendő fegyházbüntetést mért ítéletében a tanácselnök, így Gyárfás Tamásnak hét évig, míg Portik Tamásnak élete végéig kellene valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben letöltenie a büntetését.
Hosszú ideig tartott az indoklás, végül az ügyészségen és a vádlottakon volt a sor, hogy hozzászóljanak az elhangzottakhoz. Portik Tamás több alkalommal is jelezte, hogy lesz mondanivalója. Pappné Jenei Andrea ügyésznő viszont csak azután tudta megtenni az észrevételeit, hogy Gyárfás Tamás egy rövidke szünet után visszatért a terembe.
Az ügyésznő a minősítés és a büntetés időtartamának megemeléséért, vagyis a súlyosbításért nyújtott be fellebbezést Gyárfás és Portik esetén egyaránt.
Az ügyészség után az elsőrendű vádlott, Gyárfás fordulhatott a tanácselnök pulpitusához:
Az ítélet minden tekintetben megalapozatlan, tényként fogad el valótlanságokat, téves megállapításokat, helytelen logikai következtetéseket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy nem követtem el bűncselekményt, az ítéletet megfellebbezzük
– fejtette ki tömören Gyárfás Tamás.
Portik Tamás a felmentését kérte, visszautasította a vádakat, ahogyan azt is, hogy a Prisztás- és a Boros-ügyhöz felbujtóként köze lett volna. Ehhez csatlakozott az új ügyvédje is.
Az ülésnek ezzel még nem lett vége, ugyanis Pappné Jenei Andrea indítványt nyújtott be arról, hogy
helyezzék letartóztatásba Gyárfás Tamást.
Indokként a szökés, elrejtőzést jelölte meg, és véleménye szerint a vádlott anyagi hátterének köszönhetően ezt könnyen meg is tudná valósítani.
Gyárfás Tamás kérte, hogy továbbra is védekezhessen szabadlábon, ha nagyon muszáj, akkor némi korlátozással. Ez ismerős már számára, hisz a vádemelésig hónapokon át élt ilyen megkötésekkel.
Póta Péter elutasította az ügyészség indítványát, és azt sem látta indokoltnak, hogy elrendelje Gyárfás bűnügyi felügyeletét. A döntéssel szemben az ügyésznő fellebbezett, ezzel pedig véget ért a Fenyő-gyilkosság elsőfokú, öt éven át tartó tárgyalása. Gyárfás Tamás a tárgyalás lezárása után azonnal távozott a bíróságról, senkinek sem nyilatkozott.
Az ügyészség szerint Gyárfás és Fenyő között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és erős személyes ellentét alakult ki. A vádirat szerint Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg vetélytársát. Tasnádi a megbízást 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a feladatot. Emiatt Gyárfás megbízta Portik Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Portik Jozef Rohácnak adta ki a feladatot, aki végre is hajtotta a gyilkosságot.
(Borítókép: Gyárfás Tamás az ítélet kihirdetésének szünetében a Fővárosi Törvényszéken 2024. február 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)