A Semmelweis Egyetem Pulmunológiai Klinikája által rendezett Budapesti Tüdőgyógyászati Napokon a szakorvosok is kiemelték előadásaikban a légszennyezettség és a légzőszervi megbetegedések összefüggését. A környezeti hatás többek között a gyógyíthatatlan tüdőbetegség, a COPD kialakulásában is közrejátszik. 

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, Áder János korábbi köztársasági elnök is ezt emelte ki előadásában. Rámutatott: a légzőszervi betegségek kialakulásában központi tényező a levegőminőség kérdése. „A légszennyezettség láthatatlan gyilkos, ami koncentráltan jelenik meg a világ nagyvárosaiban” – jegyezte meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint 10-ből 9 ember olyan településen él, ahol valamilyen módon szennyezett a levegő.  

A klímavédelmi alapítvány vezetője arra is rávilágított, hogy nem mindig sikerül ezeket az egészségkárosító hatásokat kiküszöbölni. Európában évente 300 ezer ember, Magyarországon 13 ezer veszti életét ezzel összefüggésbe hozható betegségekkel.  

Mint kiemelte, az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a világ 30 legszennyezettebb levegőjű városa közül 21 Indiában van. Ennek okaként a demográfiai robbanást nevezte meg: az utóbbi 100 évben megnégyszereződött a Föld népessége, ami novemberben átlépte a 8 milliárdot.

„Az urbanizáció egyre nagyobb ütemben megy végbe, míg 1950-ben 8 olyan város volt a világon, amelynek lakossága meghaladta a 2 millió főt, 2015-re már tucatnyi mega- és gigapolisz jött létre 5 milllió feletti lakossággal. Az energiafogyasztásunk ezzel háromszorosára nőtt, aminek több mint 80 százaléka fosszilis energiahordozóból származik, azaz szén, földgáz és olaj felhasználásával jár. 

A legköri szén-dioxid-koncentráció ezzel exponenciálisan nőtt, az óceánok hőmérsékletének növekedése ezzel párhuzamosan ment végbe. Szén-dioxid, metán, por, korom is kerül a levegőbe” – vezette le a klímavédelmi alapítvány elnöke, hogyan jutottunk odáig, hogy Európa legtöbb országa már átlépte a WHO által megállapított kritikus 25 mikrogramm/köbméter határértéket. 

Január 15-én az egész Kárpát-medencében rossz volt a levegő minősége, számos tünetet észlelhettek emiatt a magyarok is

– érzékeltette Áder János, aki arra is kitért, hogy a levegő minőségét az allergizáló növények pollenkoncentrációja is rontja. A melegedő klíma számos invazív faj megjelenésének kedvez, mint említette, sokan nem is tudják, hogy a parlagfű is ide sorolandó. „Az I. világháború után fertőzött gabonaszállítmánnyal érkezett meg Magyarországra, ma már annyira elterjedt, hogy két megyényi területen van jelen az országban"– fogalmazott. Mint kiemelte, ez is közrejátszik abban, hogy ma már nálunk is népbetegség az allergia, minden 4-5. magyart érint. 

Az itthon nem honos fajokról szólva kiemelte, hogy a Lyme-kórral összefüggésbe hozható kullancsfajok terjedése mellett megjelent a nyugat-nílusi és dengue lázat okozó csípőszúnyog és tigrisszúnyog. „Már maláriaszúnyoggal is találkoztak a Balkánon, de Magyarország déli részén is detektáltak ilyen példányt”– emelte ki. 

Mindehhez hozzáfűzte: klímaváltozás már korábban is volt, például 500 évvel ezelőtt egy minijégkorszak, de ilyen látványos és gyors emelkedés még sosem fordult elő. A globális felmelegedés következtében a hőstresszes napok száma növekszik, a hőhullámok során bizonyítottan megemelkedik a halálozások száma, mert keringési, szív- és érrendszeri problémákat vált ki. Meglátása szerint akár a fiatalabb egészséges emberek is gyakrabban tapasztalhatnak fejfájást egy-egy extrém melegfront érkezése során. „Egészségünk döntően a környezetünktől függ, amiért felelősek vagyunk, ezért mindenkinek van mit tennie”– hívta fel a figyelmet.

(Borítókép: Áder János előadása a Budapesti Tüdőgyógyászati Napokon 2024. február 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)