Nem nyugszik bele az ügyészség elutasító határozatába, és döntése ellen panaszt emel Horváth Aladár polgárjogi aktivista, aki tavaly nyáron jelentette fel a Mi Hazánk három országgyűlési képviselőjét.
Be sem idézte meghallgatásra a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Mi Hazánk politikusait, akiket a Roma Parlament képviselője jelentett fel közösség elleni gyűlöletre uszítás miatt, hanem bűncselekmény hiányában február elsején elutasította a beadványt. Ez ellen nyújtott be a mai napon panaszt a jogvédő.
Horváth Aladár, a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom képviseletében még múlt év augusztusában, illetve szeptember elején tett feljelentést Toroczkai László, Novák Előd és Dúró Dóra, a Mi Hazánk három parlamenti képviselője ellen
közösség elleni uszítás gyanújával. Mint emlékezetes, tavaly május 22-én Novák Előd országgyűlési képviselő parlamenti interpellációja közben a roma nemzetiség és a bűnözés egyértelmű kapcsolatára utaló kifejezést használt, amiért a házelnök 5 millió forintos pénzbüntetéssel sújtotta (az összeget tiszteletdíjából az Országgyűlés Hivatala automatikusan le is vonta).
Dúró Dóra népességrobbanást előrevetítette azzal fenyegetett, hogy 20 év múlva többségben lesznek a cigányok. Ezzel – Horváth szerint – a cigány gyerekeket kizárta a magyar társadalomból, megfosztva őket magyarságuktól.
A Mi Hazánk tavaly augusztus végén demonstrált a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet előtt, összefüggést tételezve egyes gyilkosságok és az elkövetők származása között. Itt Toroczkai László a büntetőtörvénykönyv szigorítása mellett azt is javasolta, hogy augusztus 29-e legyen a „cigánybűnözés áldozatainak emléknapja”.
A polgárjogi szervezet ma beadott panaszának a lényege, hogy a nyomozó hatóság több, általuk közölt bizonyítékot nem vizsgált. Nem vizsgálta például, hogy gyűlöletre uszítanak-e a hivatkozott beszédek. A Btk. 332. §. indokolása kiemeli, hogy
a törvény szerinti gyűlöletre uszítás […] nem jelenti egyértelműen az erőszak közvetlen veszélyét, illetve az erőszakos jellegű konkrét sérelem reális lehetőségét, ez utóbbit a törvény az »erőszakra uszít« fordulattal fedi le.
Horváth Aladár szerint annak megállapítására is szükséges lett volna, hogy a vizsgált és a meg nem vizsgált beszédek hatottak-e a beszédeket hallgatókra, illetve a szélesebb nyilvánosságra. Inspirálhatta-e például a Magyar Önvédelmi Mozgalom 2023. szeptember 14-i „rendteremtési akciójának” megszervezését Polgáron.
Az a problémánk, hogy az ügyészség nem foglal állást a cigánybűnözés kifejezés önmagában is uszító tartalma és használata kérdéskörében. Álláspontom szerint ez a fogalom alkotmány- és közösségsértő, a társadalmi előítéletekre és gyűlölködésre kifejtett hatása különösen a Toroczkaiék által gyakorolt politikai kommunikációban, illetve ennek kontextusában hatványozott veszélyt jelent. Túlnépesedésről beszélnek, parazitákról, halálbüntetésről, likvidálásról beszélnek. Az Alaptörvény az emberi méltóságot és a szabad identitás választást védelmező passzusait is megsérti ez a fajta cigányozás.
Horváth Aladár szerint a 2023. augusztus 15-ei békéscsabai hotel előtt késelő bűnelkövető nem is cigány volt, a Mi Hazánk politikusa egyikük lecigányozásával mégis egyfajta faji pszichózist teremtett, a cigány etnikummal megbélyegzett bűnözőt szembeállítva a többségi társadalommal.
Az ügyészségi panaszbeadványra reagálva a Mi Hazánk azt közölte, hogy Horváth Aladár az, aki több más jogvédő társához – például Száva Vincéhez – hasonlóan folyamatosan hergeli, uszítja a cigányságot. A Mi Hazánk politikusai továbbra is ki fogják mondani, amit gondolnak, és továbbra is fenntartják kezdeményezésüket a cigánybűnözés áldozatainak emléknapjáról. Azt is hozzátették, hogy ezek miatt nyugodtan tehet panaszt Horváth Aladár.
(Borítókép: Horváth Aladár 2024. február 9-én a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt. Fotó: Papajcsik Péter / Index)