A napokban kirobbanó kegyelmi botrány nyomán szakjogászok mondták el, hogy milyen utat jár be egy kérelem addig, amíg végül a köztársasági elnök elé kerül. Háromféle kegyelem létezik, és a benyújtástól a döntésig akár egy év is eltelhet.
A 2013. évi CCXL. törvény tartalmazza a kegyelmi kérelem benyújtásának szabályait, amely tartalmilag eléggé szabadon értelmezhető. Nincs rá előírás vagy minta, hogy milyen formában kell beadni, viszont mindenképpen tartalmaznia kell a kérelmező személyes adatait, értesítési címét és hogy milyen döntést sérelmez, valamint az ahhoz kapcsolódó összes releváns tényt és körülményt.
A kérelmet az első fokon eljárt bírósághoz kell benyújtani, ami ezután környezettanulmányt kérhet vagy fogvatartott esetén szakvéleményéket és az elítélt életvitelével kapcsolatos adatokat a rendőrségtől. Ezután kerül a kérelem az igazságügyi miniszterhez,
aki szintén jogosult a kérelem alapjául szolgáló tényeket ellenőrizni, illetve további adatokat beszerezni
– mondta az Exonomxnak Katona Csaba, szakjogász.
Ezek után felterjeszti a kérelmet a köztársasági elnöknek, aki meghozza a döntést. A végén az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges, hogy a döntés érvényes legyen.
Így épül fel tehát egy elnöki kegyelmi ügy, viszont a szakjogászok hangsúlyozzák, hogy ez egy hosszú folyamat, akár egy évig is eltarthat, amíg egy-egy ügy a köztársasági elnök elé kerül.
Háromféle kegyelmet különböztetünk meg. Az első az eljárási kegyelem, amely egy éppen folyamatban lévő ügy terheltjére vonatkozik. Benyújthatja a terhelt is az eljáró bíróságon, de benyújthatja bárki más is, a lényeg, hogy a kérelemhez a terhelt hozzájárulása szükséges, illetve döntés csak addig születhet, amíg a büntetőeljárás tart.
A második a végrehajtási kegyelem, amely a jogerőre emelkedett, de még végre nem hajtott büntetések és a mellékbüntetés, továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában nyújtható be.
A harmadik pedig a kegyelmi mentesítés, amely a „a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti”. Ez nem vonatkozik a „hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre”.
Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának adatai szerint 2002 és 2023 között így alakultak a kegyelmi döntések.
A kegyelemben részesültek aránya az összes döntéshez viszonyítva 2,29 százalék.
Tavaly ez az arány Novák Katalinnál 8,97 százalék volt, vagyis, minden pikírtség nélkül, ő eddig a „legjobb szívű” elnök.
Az Index folyamatosan nyomon követi az ügy fejleményeit a döntés kapcsán, amellyel Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút abuzáló igazgató helyettesének.