A külgazdasági és külügyminiszter a Harvard Egyetemen, Bostonban tartott panelbeszélgetésen kitért a múlt heti EU-csúcsra, valamint beszélt a magyar kormány kiváltságos helyzetéről, a svéd NATO-csatlakozásról, a kínai beruházásokról, és arról is, hogy Oroszország megtámadhatja-e a NATO-t.
A magyar kormány mindig őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami a hazánkban tapasztalható egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges, ennek ellenére Európában mára rendkívül beszűkült a tere az ésszerű vitának – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bostonban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására.
Kiemelte: gyakran előfordul, hogy a kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, ami jól mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az ésszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik.
Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket
– mondta.
„Ha lenne tere a racionális párbeszédnek, ha meglenne a kölcsönös tisztelet, és ha azok, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, odafigyelnének azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, akkor meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat” – hangsúlyozta.
Majd kiemelte, hogy a kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges.
Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk
– fogalmazott.
Szijjártó Péter az Európa világpolitikai helyzetéről szóló beszélgetésen kifejtette, hogy miközben az Egyesült Államok gyakran bírálja a magyar–orosz atomenergetikai együttműködést, tavaly egymilliárd dollárnyi értékben vett uránt Oroszországtól, és a paksi bővítésben is részt vesznek amerikai cégek.
Megjegyezte azt is, hogy amíg nem találják fel, hogyan lehet hátizsákban hazaszállítani a földgázt, addig az energiaellátás az infrastruktúrától, a csővezetékektől függ. Emlékeztetett rá, hogy a kormány öt-hat éve szerződést írt alá az ExxonMobillal a majd Romániában kitermelendő földgáz vásárlásáról, azonban az amerikai vállalat végül visszalépett a projekttől.
És hasonlóképpen – mint közölte –, az Európai Unió nem nyújt segítséget a délkelet-európai hálózat bővítéséhez, Horvátország pedig ötszörösére emelte a kőolaj tranzitdíját.
Fizikai infrastruktúra nélkül a diverzifikáció csak tündérmese
– hangsúlyozta.
Svédország ratifikációjáról szólva leszögezte, hogy a kormány beterjesztette az erről szóló javaslatát, de az Országgyűlés egyelőre nem vette azt napirendre, méghozzá azért, mert sok képviselő sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta harsogják: Magyarországon diktatúra van, és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek.
Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra, a miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől.
A miniszter ezt követően tudatta, hogy az EU és Kína közötti kereskedelem értéke évi 865 milliárd euró volt tavaly, amelyből hazánk 1,2 százalékos részarányt képvisel.
Rámutatott, hogy Magyarország a kínai beruházások elsődleges célpontjává vált Közép-Európában, és ez a német ipar miatt volt lehetséges, ugyanis hazánkban mindhárom nagy német prémium-autómárka gyártóbázissal van jelen, és ezek nagyban függenek a kínai beszállítóiktól.
A hallgatóság kérdéseire válaszolva közölte, nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását, mégpedig a kollektív védelem elve miatt.
Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag
– szögezte le.
Felidézte, hogy könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.
A teljes beszélgetésről szóló videót itt tekinthetik meg:
(Borítókép: Szijjártó Péter a Harvard Egyetemen, Bostonban tartott panelbeszélgetésen 2024. február 9-án. Fotó: Szijjártó Péter / Facebook)