A mai napig léteznek Európában is olyan betegségek, amelyek a lakosság általános oltása előtt járványos fertőzéseket okoztak, és különösen a csecsemők számára végzetes kimenetelűek voltak. A posztszocialista országok közül csak Magyarországon nem törölték el a kanyaró, a szamárköhögés vagy a tbc és még tucatnyi veszélyes kórokozó elleni kötelező védőoltást, a többi EGT-tagállamban ezek csak ajánlottak.
Járványügyi szakértők szerint a lakosság legalább 95 százalékos átoltottságával lehet búcsút mondani ezeknek a betegségeknek, Szerbiában, Horvátországban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a gyermekek 85 százaléka kapta meg a szamárköhögés és a kanyaró elleni vakcinát, Észtországban utóbbi vírus ellen szintén ilyen az átoltottság aránya. Bár Ausztriában majdnem az összes gyerek részesült kanyaró elleni oltásban, de a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz ellen még a 85 százalékos átoltottságot sem érik el, BCG-oltásban pedig már régóta nem részesülnek az osztrák gyerekek.
Magyarországon az említett BCG-vakcinát az újszülöttek már a kórházban megkapják 1953 óta. Hazánknak ugyanis keserű tapasztalata van a tuberkulózissal. Morbus hungaricus, német nyelvterületen ungarisches Fieber, azaz magyar kór, magyar láz néven emlegették a betegséget, ami a 16–18 században, majd a 20. század elején, a védőoltás bevezetéséig tömeges halálozásokat okozott. Minden hetedik magyar emiatt vesztette életét, a második világháború után ez évente 30 ezer fertőzést jelentett, közülük ötezren voltak gyermekek.
A BCG-vakcináció bevezetése után 1962-ben már csupán 3 ezer megbetegedést regisztráltak. A köznyelvben tüdőbajként, gümőkórként hírhedtté vált megbetegedés nem tűnt el, de az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet jelentése szerint mára a 99,8 százalékos átoltottság mellett ritkán fordul elő, elsősorban rossz szociális helyzetben és higiéniás viszonyok között élőknél. A tuberkulózis kezelésére ugyan ma már rendelkezésre állnak gyógyszerek, de legalább fél évbe telik a terápia, és az első 1-2 hónapban még fertőz a beteg. Az ötvenes években a tüdőszűrést emiatt vezették be, az átoltottság miatt ma már inkább a tüdőrák kimutatásában van jelentősége.
A magyar gyerekek 2 hónapos korukban részesülnek az első kombinált DPTa + IPV + Hib és PCV-oltásukban, ami a diftéria/torokgyík + pertusszisz/szamárköhögés + inaktivált poliomyelitisvírus/járványos gyermekbénulás + Haemophilus influenzae B okozta agyhártyagyulladás és a Streptococcus pneumoniae 15 szerotípusa, pneumococcus/tüdőgyulladás elleni vakcinát jelenti. Egyéves korig az alapimmunizálás részeként ezek újabb dózisát kapják meg, majd 12 hónapos korban következik a bárányhimlő/varicella elleni oltás, 15. hónaposan következik a rubeola, mumpsz, kanyaró elleni oltás, 12 évesen a hepatitis B elleni kötelező oltást kapják meg.
A kötelező gyermekkori oltások sorába legkésőbb 2019-ben a bárányhimlő elleni vakcina került be. Addig évente 30-40 ezer megbetegedést jelentettek, 2021-ben már csak 15 ezret ‒ derült ki az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának adataiból. Az országos tiszti főorvos, Müller Cecília az oltás bevezetésekor úgy fogalmazott, a védőoltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen elkerülni a fertőzést a gyerekek körében. A betegség nemcsak a tályogok hegesedésével járhat, de idegrendszeri szövődmények, kisagyi vagy agyvelőgyulladás léphet fel.
Tavaly év végén a 85 százalékos átoltottságú Horvátországban és Szerbiában 1435 és 909 szamárköhögéses megbetegedésről és négy ezzel összefüggő halálesetről adtak hírt. Hazánkban az 1953-ban kezdődött vakcináció óta csaknem teljes az átoltottság. Magyarországon az NNGYK közlése szerint az utóbbi öt évben összesen 45 szamárköhögéses megbetegedést és 37 kanyarós esetet regisztráltak, ez utóbbi nem hazai eredetű, hanem behurcolt eredetű volt. Az ötvenes évek előtt közel 60 ezer gyermeket kezeltek szamárköhögéssel.
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai regionális igazgatója riasztónak nevezte, hogy a kontinensen 30-szorosára emelkedett tavaly a kanyarós megbetegedések száma az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2022-ben 941 esetet jelentettek Európában, 2023. január és október között már meghaladta a 30 ezret a fertőzöttek száma, amiből közel 21 ezernek volt szüksége kórházi kezelésre, és öten belehaltak a betegségbe. A fertőzöttek sorában ötből kettő 2 év alatti gyermek volt, és minden ötödik 20 év feletti. Az oltottság aránya a kontinensen 2019 óta visszaesést mutat, 2022-re 91 százalékra esett vissza. A WHO szerint a betegség terjedését csak 95 százalékos kétdózisú vakcinációval lehet elkerülni, a kanyaró főként öt év alatti nem oltott vagy aluloltott gyermekeknél volt végzetes kimenetelű, világszerte ez még a mai napig 130 ezer halálesetet jelent.
Az EGT tagállamainak saját hatáskörébe tartozik a népegészségügyi program kialakítása, de az említett betegségek többsége ellen immunizálják a gyermekeket, ugyan nagyrészt ajánlott formában a szülők maguk dönthetik el, hogy élnek-e a lehetőséggel. A kötelező oltások kihagyása azonban szankciót von maga után, ahogy a szamárköhögés elleni vakcina kihagyása miatt 300 eurós bírságot szabnak ki a szülőre Horvátországban.
„A gyermekkori vakcinákba vetett bizalom csökkenése mélyen aggasztó. Az immunizálás az emberiség egyik legfigyelemreméltóbb sikertörténete. Túl sok élet forog kockán ahhoz, hogy a világjárvány által táplált félelem és félretájékoztatás áldozatává váljon” – mondta Philippe Cori, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatóhelyettese. Rámutatott: az elmúlt 30 év során sosem volt ekkora visszaesés a védőoltások területén. A Covid–19-világjárvány alatt 112 országban 67 millió gyermek nem kapta meg életkor szerinti esedékes oltását. Európában Moldovában, Észak-Macedóniában van a legtöbb, egyetlen oltásban sem részesült gyermek, de Bosznia-Hercegovina és Ukrajna is idetartozik, utóbbi kettőben a gyermekek vakcinációjában is nagyobb csúszások vannak, csakúgy, mint Romániában.
Magyarország ebből a szempontból az OECD adatai szerint a világon a 3. a 98 százalékos immunizációval, csak Luxemburgban és Kínában nagyobb nálunk az 1 év alattiak szamárköhögés-, torokgyík- és tetanuszátoltottsága.
Magyarországon a kötelező oltásokkal szinte a teljes lakosság immunizációja miatt nem kell számolni olyan betegségek járványos terjedésével, amik még a környező országokban időről időre előfordulnak, és hazánkban a 20. század elején rengeteg halálesetet okoztak.
A diftéria, azaz torokgyík elleni védőoltás 1938-as bevezetése előtt Magyarországon ötezer fertőzést és 300 halálesetet okozott a betegség főként gyerekek körében, az oltóanyag alkalmazása utáni években felére redukálódtak ezek a számok, az ismétlő oltások bevezetése után, a kétezres évektől tizedére csökkent a betegség előfordulása itthon, ma már nem észlelhető. A tetanusz, merevgörcs ellen 1942 óta oltják a magyarokat, azelőtt ötszáz halálos áldozata volt évente a fertőzésnek, manapság ötnél kevesebb embernél diagnosztizálják.
Az újszülöttek BCG-oltása 1953-ban kezdődött, a szamárköhögés elleni komponenssel kibővített Di-Per-Te (diftéria-szamárköhögés-tetanusz) oltáskombinációt 1954-ben vezették be; a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) ellen a 60-as évektől immunizálják a gyermekeket, kezdetben Sabin-cseppel, majd az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyaggal 2 hónapos kortól.
Magyarországon 1957-ben még 2334-en fertőződtek meg a hírhedt gyermekbénulást okozó vírussal, közülük 143-an meghaltak. Hazánkban utoljára 1969-ben fordult elő ilyen megbetegedés, a kötelező csecsemőkori védőoltással mára védettek a gyerekek. A WHO bejelentése szerint Európában 2002 óta nem fordul elő a betegség. Az UNICEF közlése szerint 2020-ban Jemenben és Dél-Szudánban fordultak elő poliofertőzések, mivel két évig nem tudták a gyermekek oltásához szükséges oltóanyagot eljuttatni a térségbe az akkori konfliktusok miatt.
A kanyaró ellen 1969 óta oltják a csecsemőket itthon, 1989-től már a rubeola elleni vakcinációban is részesülnek 1,5 éves koruk előtt. A hazai oltási program 1991-ben bővült a mumpsz elleni oltóanyaggal, az MMR (a kanyaró/morbilli, mumpsz, rubeola) kombinált vakcina részeként adják be 15 hónapos korban. Az agyhártyagyulladást okozó Haemophilus influenzae b elleni komponenssel 1999-től bővült a 2 hónapos korban beadott oltáskombináció, ami 2008-tól a pneumococcusos tüdőgyulladást megelőző oltóanyaggal egészült ki. A hepatitis B elleni védőoltást 1999-ben vezették be hazánkban, 2014-től önkéntes alapon a 7. osztályos leányok, 2020-tól pedig a fiúk is részesülhetnek HPV elleni immunizálásban. Azaz ma már egy 15 év körüli magyar gyermek a nagyszüleihez képest további hét megbetegedéssel szemben védett a kibővült hazai oltási programmal.
A WHO adatai szerint a világ legtöbb országában 90 százalékos a gyerekek oltottsága diftéria, torokgyík és tetanusz ellen, de az oltatlan közösségekben még mindig előfordulhat a betegség. Az Egészségügyi Világszervezet is felhívja a figyelmet, a veszélyes vírusok és baktériumok még mindig léteznek földünkön, és az oltottság akár 90 százalék alá történő visszaesésével újra tömeges megbetegedéseket okozhatnak.
Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) osztályvezető főorvosa az Indexnek elmondta, hogy Magyarországon jogszabály rögzíti az életkorhoz kötött kötelező oltások beadását, amit a védőnői szolgálat szervez meg, és a gyermekorvosok adnak be, az NNGYK pedig monitorozza ezeket, ahogy a kockázatos kórokozók jelenlétét is az országban. Az oltási papírokkal nem rendelkező, Magyarországra érkező menekültek, bevándorlók is részesülnek a hazai oltási naptárban előírt védőoltásokban, megakadályozva egy-egy betegség megjelenését az országban.
A kötelező gyermekkori oltások kihagyása miatt közigazgatási eljárás keretében a NAV bírságot szabhat ki a szülőkre. Molnár Zsuzsanna közölte: ez itthon nem jellemző, az oltások 1-2 hetes csúszása egy-egy éppen zajló akut betegség miatt fordul elő hazánkban. Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások beadásához szükséges oltóanyagokat közbeszerzési eljárás keretében hozzák be az országba, ezek szükséges mennyiségben rendelkezésre állnak, rövid, időszakos hiány ritkán, inkább csak az ajánlott vakcináknál fordulhat elő.
A választható védőoltások közül a gennyes agyhártyagyulladás, a meningococcus C elleni vakcina térítésmentes a 2 éven aluli gyermekek számára, ez invazív fertőzésként fordult elő az országban az elmúlt öt év során átlag 30 esetben. A szezonális oltásokból 6 hónapos kortól az influenza és az új koronavírus elleni vakcina kérhető ingyenesen. A rotavírus elleni, szájon keresztül adható oltóanyag szintén 6 hetes kortól 6 hónapos korig ajánlott. A kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás elleni oltóanyag is a választható vakcinák közé tartozik, amit a fertőzött területekre utazóknak, erdőben túrázó családoknak ajánlanak, 12 év alatti gyermekeknek csak a kockázatok mérlegelése után javasolja a gyermekorvos 1 éves kor felett. Évente 2-3 ezer rotavírusos esetet jegyeznek fel.
(Borítókép: Andrew Harrer / Bloomberg / Getty Images)