Szombat délután hiába mondott le szóban államfői tisztségéről Novák Katalin, jogilag értékelhetően csak az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. Ebben a nyilatkozatban ráadásul egy 15 napnál nem korábbi időpontot kell megjelölnie megbízatásának utolsó napjaként. Arról nem is beszélve, hogy a lemondás érvényességéhez a nyilatkozatot a parlamentnek még el is kell fogadnia. Vagyis Kövér László legkorábban február végétől lehet a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnök. Az új államfő pedig legkorábban március végén léphet hivatalba.
A rendszerváltozás után eddig csak egyetlen alkalommal történt meg, hogy a köztársasági elnök idő előtti lemondása miatt ideiglenesen a házelnök vette át az államfői feladatokat. Tizenkét éve Schmitt Pál (2010. augusztus 6-ától 2012. április 2-ig) lemondása miatt Kövér László a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként látta el 2012. április 2-ától és május 9-ig az államfői feladatokat.
A köztársaság kikiáltása óta ezenkívül még két esetben állt az ország élén „ideiglenes” államfő:
Azzal, hogy Novák Katalin szóban lemondott elnöki tisztségéről, jogilag még nem vált meg mandátumától, hiszen a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény egyértelműen rögzíti, hogy a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.
A magyar jogi szabályozás igyekszik megelőzni az „erős felindulásból elkövetett” lemondást, ezért több feltételt is megszab:
Az elnök írásbeli lemondó nyilatkozata azért is fontos jogi dokumentum, mert a megbízatása az abban megjelölt, 15. napnál nem korábbi időpontban szűnik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy Novák Katalin – legalábbis formailag – február végéig köztársasági elnök marad.
A köztársasági elnök megbízatásának megszűnésétől az új államfő megválasztásáig az elnöki tisztséget ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, jelen esetben Kövér László látja majd el. Az ő helyét pedig a visszatéréséig valamelyik helyettese tölti be.
Az új államfőt a korábbi elnök megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani.
A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük lesz önálló köztársaságielnök-jelöltet állítani.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, akkor második szavazást kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha netán a második szavazás is eredménytelenül zárul, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
Az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon, azaz valamikor március végén lép hivatalba.
A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okokat. Ha az államfővel szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt megszüntetni. Az új elnöknek harminc napon belül vagyonnyilatkozatot is kell tennie.
A Novák Katalinnal kapcsolatos további cikkeinket ide kattintva találja.
(Borítókép: Novák Katalin ünnepi beszédet mond az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulója alkalmából az Országház főrendiházi üléstermében 2022. szeptember 29-én, mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j). Fotó: Bruzák Noémi / MTI)