Szinte napra pontosan huszonhat évvel a Fenyő János vállalkozó elleni brutális gyilkosság után első fokon ítélet született a Portik–Gyárfás-perben. De ki volt Fenyő János? Miért kerülhetett az alvilág célkeresztjébe? Cikkünkben bemutatjuk a médiamogult, megszólaltatva Kovács Lajost, az ügy egyik nyomozóját, az ORFK „döglött ügyek osztályának” egykori vezetőjét, valamint Fenyő egyik üzlettársát, Tasnádi Pétert.
Fenyő János 1954. április 19-én született Budapesten. A fényképezés iránti szenvedélyét apjától örökölte, aki a Magyar Fotóművészek Szövetségének ügyvezető titkára volt. Tizenkét éves korában már saját, mindennel felszerelt házi fotólabort kapott. Szülei orvosnak vagy jogásznak szánták, de nem jelentkezett egyetemre, hanem az érettségi után a fotózás iránti szenvedélytől fűtötten a Magyar Távirati Irodába került.
A hetvenes években fotós szakvizsgát tett, de elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskolát is. Előbb a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, majd a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja lett. A tehetséges fotós számos szakmai sikert ért el, például 1976-ban A martinászok egy napja című fotósorozatával Az év legjobb képe pályázaton első díjat nyert. Közben olyan országos lapok foglalkoztatták, mint a Képes Sport, az Új Tükör és az Ország-Világ.
Bár sikeresen indult hazai pályája, az 1980-as évek elején külföldön próbált szerencsét. Előbb a francia Lui magazinnak fényképezett művészi módon ábrázolt félmeztelen lányokat, majd a tengerentúlra, Kaliforniába utazott, és a Los Angeles-i pornóiparban dolgozott fotósként.
Amikor az 1980-as évek végén amerikai állampolgárként kisebb vagyonnal hazatért, elhatározta, hogy sajtóbirodalmat hoz létre: „A sajtóban kell tulajdont szerezni, és egy több lapból álló vállalkozást kell létrehozni.” A Nők Lapja megszerzésével kezdte, amit a Népszava, a Rádió- és Televízióújság és a Bravó-lapcsalád követett. A nyomtatott lapok után az elektronikus média felé fordult: a Stáb TV megalapításával szerkesztői jogokat szerzett a Gyárfás Tamás érdekkörébe tartozó Nap TV-ben is.
Általában a megérzéseire hallgatott, sokat improvizált. Vagyonszerzési módszereiről legendák keringenek, tranzakcióit többnyire botrányok kísérték. Ellenlábásai sokáig azt hitték, hogy ő csupán egy stróman, aki valaki más megbízásából cselekszik. Ő azonban soha nem rejtette véka alá a véleményét, mindig azt hangoztatta, hogy „saját pénzével veri a csalánt”. Viszont mindig elment a falig. Egyik bevált üzleti trükkje az volt, hogy amikor vásárolt valamit (nyomdagépet, ingatlant, bármit), utóbb minőségi kifogásokat emelt, és nem fizetett.
AHOGY MONDANI SZOKTÁK, ELÉG VASTAG BŐR VOLT A KÉPÉN, NEM RIADT VISSZA MÉG A HOSSZÚ ÉVEKIG TARTÓ PERESKEDÉSEKTŐL SEM. KEGYETLENÜL KIHASZNÁLTA A MÁSIK FÉL GYENGE PONTJAIT.
Az általa alapított Vico Kft. száguldani kezdett: a kezdeti hárommillió forintos nyereség 1991-ben már 37 millió volt, miközben a cég saját vagyona 815 millióra növekedett. A VHS kazetták eleinte szépen termelték a profitot: a cég megszerezte több hollywoodi sikerfilm (az Amerikai Ninja, az Aladdin, a Herkules, a Murphy törvénye stb.) kizárólagos forgalmazói jogát. Igen ám, de egy idő után kiderült, hogy a Vico (akkor már Rt.) nem fizet a filmek után. Ezt nem nézték jó szemmel a tengerentúlon: három nagy amerikai filmgyártó (Twentieth Century Fox, Walt Disney, Columbia Pictures) pert indított a Vico Rt. ellen, mert hét filmjüket (köztük a Micimackó, A dzsungel könyve, A smaragd románca) jogosulatlanul forgalmazta. Fenyő három évi pereskedés után veszített, utólag százezer dollárt kellett fizetnie a filmekért.
Megosztó személyiség volt. Hirtelen hangulatváltozásait környezete is nehezen viselte. Egyik pillanatban pisztollyal a kezében üvöltözött, a másikban „Róbert bácsivá változott”.
Gyakran megtörtént például, hogy amikor egy neki tetsző írást olvasott a Népszavában, benyúlt az erre a célra rendszeresített kis ládikájába, és tízezer forintot küldött a cikk szerzőjének.
Felesége Kristyán Judit volt, akitől két gyermeke született. Rajongott a nőkért, felesége mellett állítólag számos szeretőt is tartott. Tasnádi Péter elmondta lapunknak, hogy egyik megbízása az volt, hogy egy „féltékeny asszonyt” tartson távol Fenyőtől és a cégeitől. Az egykori szerető ugyanis hígítóval öntötte le a médiamogul egyik drága autóját, ami miatt a vállalkozó teljesen kiakadt.
Tasnádi, aki a kilencvenes években kapott néhány megbízást a Vico-birodalom fejétől, nem tartotta túl korrektnek Fenyőt. „Úgy emlékszem, kellett neki mindig »egy kis segítség«, hogy végre fizessen a munkánkért” – tette hozzá az üzletember.
A halála előtt pár hónappal SETARA néven egy alapítványt hozott létre Liechtensteinben azzal a céllal, hogy gyermekei felneveléséről gondoskodjon. Az alapítványt 1997 decemberében jegyezték be Vaduzban, harmincezer svájci frank alaptőkével. Az üzleti dolgait szerette volna rendbe hozni, de már nem maradt rá ideje.
A közvéleményt megdöbbentette, amikor értesült arról, hogy 1998. február 11-én este 17 óra 44 perckor a Margit híd budai hídfőjénél az egyébként magát mesterlövésznek tartó Fenyő Jánosba húsz golyót eresztett egy bérgyilkos.
A brutális bűncselekmény megrendítette az országot. Horn Gyula miniszterelnök – a koalíciós partnernek, Kuncze Gábor belügyminiszternek is üzenve – kijelentette:
Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok.
A szakemberek szerint a Fenyő-ügy egy kiterjedt történet, ami nemcsak Fenyő János haláláról szól, hanem Portik Tamás és Josef Rohác által elkövetett bűncselekményekről is. A rendőrök évekig nyomoztak, majd az eset a „döglött ügyek osztályára” került.
„Már az elején képbe került nálunk Gyárfás Tamás” – nyilatkozta az Indexnek Kovács Lajos. Az egykori nyomozó szerint a Fenyő–Gyárfás konfliktus mindenki előtt nyilvánvaló volt. Hozzátette: ő adott egy megbízást Tasnádi Péternek, hogy likvidálja Fenyő Jánost.
Tasnádi Péter érdeklődésünkre elmondta: amikor Gyárfás megkérte őt Fenyő likvidálására, „csak nézett, mint a moziban”, és egy nagy összeget mondott neki, hogy lerázza. Gyárfás az összeg felét átadta neki, aki ezután fél évre az USA-ba, Las Vegasba költözött. „Megorroltam Gyárfásra, mert nem engem bízott meg az ingatlanai védelmével, hanem mást” – tette hozzá. „A tengerentúlon hallottam, hogy végeztek Fenyő Jánossal. Rögtön üzentem Gyárfásnak, hogy igényt tartok az összeg másik felére is” – elevenítette fel a történteket az üzletember, aki hozzátette: „Megfenyegettem, ha nem perkál, azt az embert küldöm a pénzért, aki hidegre tette Fenyőt. Gyárfás fizetett, mint a katonatiszt.”
Tasnádi Péterrel osztálytársak voltunk. Azt gondoltam, ha megkeresem Petyát – egy szűkített osztálytalálkozó keretében – mindent elmond nekem. Nem így történt
– tudtuk meg Kovács Lajostól, aki szerint Tasnádi gyakorlatilag lehúzta Gyárfás Tamást, de nem gyilkoltatott meg senkit. „Egy másik szálat kellett keresnünk, ami mindvégig a szemünk előtt volt” – folytatta a nyugállományba vonult nyomozótiszt. Megjegyezte: Gyárfás egyik budai ingatlanában élt Portik Tamás és családja. Szerinte Gyárfás őt kereshette meg. Mint megjegyezte: Jozef Rohác már megkapta az ítéletet a Fenyő-gyilkosságért. „Azt viszont még nem sikerült bizonyítani – tette hozzá –, hogy Gyárfás adott megbízást Portik Tamásnak. A Fenyő-ügyben a bíróságon azzal kezdtem a mondandómat, hogy ebben az ügyben alig találunk olyan embert, aki igazat mondott volna. Szinte mindenki hazudik.”
Mindkét interjúalanyunkat megkérdeztük, mit szólnak az elsőfokú ítélethez. (Mint ismeretes, a Fővárosi Törvényszék február 8-án Portik Tamást életfogytig tartó, míg Gyárfás Tamást hét évi fegyházra ítélte, és mindkettőjüket tíz évre eltiltotta a közügyektől.)
Kovács Lajos szerint várható volt ez az ítélet. Az ORFK „döglött ügyek osztályának” korábbi vezetője szerint Portik szerepe nem volt kérdéses, ugyanakkor Gyárfás ügyét határesetnek nevezte. A korábbi nyomozó azt várta, hogy a szlovák Jozef Rohác bérgyilkos 2011-es kiadatása, majd elítélése láncreakciót vált ki az alvilágban, és egyik bűnöző a másik után tálal ki a Fenyő-gyilkosságról. Ez be is jött.
Portik saját kezűleg senkit sem ölt meg, csupán parancsot adott mások likvidására. Ezért is volt nehéz az ügyet feltárni
– állította az ezredes, akit a bíróság kétszer is tanúként hallgatott meg a Fenyő-ügyben.
Tasnádi Pétert viszont megdöbbentette az ítélet, ami Gyárfás Tamás esetében szerinte túlságosan enyhe. Érthetetlennek nevezte, hogy Gyárfás csak hét évet kapott, miközben Portikot, aki ugyanolyan felbujtó volt, mint vádlott-társa, életfogytiglanra ítélték. Megjegyezte: még akkor is enyhe vele szemben az ítélet, ha figyelembe veszik a büntetlen előéletét vagy az életkorát.
(Borítókép: Fenyő János vállalkozó a Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezvényén a Mariott-szállóban 1997. február 8-án. Fotó: Rózsahegyi Tibor / MTI)