Süle András főgyógyszerész arról beszélt egy interjúban, hogy bizonyos vitaminok és vény nélküli szerek simán túladagolhatók, és ebből akár komolyabb probléma is kialakulhat. Említette továbbá a kórházi fertőzéseket és a világszinten egyre növekvő gyógyszerfogyasztást is.
Süle András, az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének elnöke, a Péterfy Sándor Utcai Kórház főgyógyszerésze volt a vendég az InfoRadio Aréna című műsorának legújabb adásában, és ott beszélt a növekvő gyógyszerfogyasztásról, a kórházi fertőzésekről, valamint arról is, hogy a vény nélküli szerek – vitaminok, étrend-kiegészítők, lázcsillapítók – bizonyos hányada ugyanúgy túladagolható, mint a vényköteles gyógyszerek jó része.
A kórházi fertőzésekkel kezdődött az interjú, melynek során elmondta, hogy fertőzések tekintetében az Európai Unió középmezőnyébe tartozunk, ugyanis
Magyarországon 4 százalék a kórházi fertőzések megjelenési gyakorisága, míg az Európai átlag 5,4–,5,5 százalék körül van. Megnyugtatott, hogy nem túl nagy az amplitúdó a kontinensen belül, 3,5 és 8,5-9 százalék között mozog.
Ennél sokkal rosszabb a helyzet például a harmadik világbeli országokban, ahol 25 százalék körül van a fertőzések gyakoriságának értéke. Ezekben az országokban ha elszabadul egy antibiotikumoknak ellenálló fertőzés, akkor komoly problémákat is okozhat. Hozzátette, hogy egyre több baktérium tűri egyre jobban az antibiotikumokat, így ezek felelős adagolása és a kórházi higiénia mindenhol kiemelt fontosságú.
Elmondta azt is, hogy a kórházi fertőzéseket nem feltétlenül a higiénés körülmények hiánya vagy a baktériumok ellenállása okozza. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a kórházakban az ember természetes védelmi mechanizmusai, immunrendszere legyengülnek, megbomlanak (akár a bőr egy műtét során, katéter felhelyezésénél) és ez hatással van a test védekező képességére.
Ez nem hiba, hanem ez maga a sebészeti beavatkozás, ami mondjuk a bőrünk folytonosságát megszakítja, viszont ez megint a fogékonyságot növeli, és ilyenkor, ha van egy nagyon ellenálló kórokozó, akkor abból probléma lehet
– véli a szakember.
A világszintű gyógyszerfogyasztás mértéke egyre csak növekszik, különösen a vény nélkül kapható gyógyszerek esetében – kezdte Süle, majd azzal folytatta, hogy „ez Európában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban különösen figyelmet igénylő trend, annál is inkább, mert ez a fajta öngyógyszerelés nem veszélytelen”.
Rengeteg vitamint és étrend-kiegészítőt is eszünk. Mondhatnám, hogy szedünk, de inkább eszünk, ha már ekkora mennyiségről van szó
– hangsúlyozta ki a főgyógyszerész.
Szerinte ezeknek a nagy részével nincs probléma, mert felszívódnak, és amit állítanak a dobozon, azt teljesítik. Viszont nem helyettesítik az aktív testmozgást, a változatos étrendet és a zöldség–gyümölcs megfelelő mennyiségű fogyasztását. Emellett sok multivitamin-készítmény és megfázás elleni szer túladagolása „nem nagyon nehéz”, hiszen olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyekhez a szervezetünk hozzá tud szokni, akár rövid idő alatt is.
Például a vitaminok közül a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat szokták említeni, amelyeket túl lehet adagolni, és a vesén keresztül nem ürülnek ki, azaz a szervezet nehezebben kompenzál egy esetleges túldozírozást
– véli Süle András. A megfázás elleni készítményekből pedig a paracetamoltartalmú készítmények a legveszélyesebbek, főleg ha valaki lázcsillapítót, és mondjuk forró italport egyszerre használ. „Ez például egy májkárosodással is fenyegető állapotot idézhet elő” – tette hozzá a szakember.
A teljes beszélgetés itt érhető el: