Szikinger Istvánnal, a Fenyő-ügyben ugyancsak érintett Tasnádi Péter volt védőjével beszélgettünk a több mint negyedszázad után megszülető ítéletről. Onnan indítottunk, hogy Fenyő János 1998. február 11-i megölését követően milyen nevek merültek fel, akiknek érdekében állhatott leszámolni a médiavállalkozóval. Ebben a körben már akkor ott volt Gyárfás és Portik neve is.
Huszonhat évnyi rejtély, öt éven át tartó per, több tucat tanú és bizonyíték után első fokon ítélet született a Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás hét évet, Portik Tamás életfogytiglant kapott, de az ügy ezzel nem ért véget, mindketten fellebbeztek.
Szikinger István ügyvéd a Kibeszélőben felidézte, hogy 4-5 évig folyt a nyomozás, majd végül a döglött ügyek osztályára került a Fenyő-dosszié. Utána 2011-ben aktiválták az ügyet, és egy évre rá Portik Tamást gyanúsították meg. Kiderült, hogy egy másik hírhedt ügyhöz is köze volt: 1998 nyarán az Aranykéz utcában autóba rejtett pokolgép végzett egy másik vállalkozóval és rendőrségi besúgóval, Boros Tamással. A példátlan robbantásnak több civil áldozata is volt
Csak jóval később derült ki, hogy az Aranykéz utcai robbantásnál Portik Tamás volt a felbujtó, és ebben az esetben is a Fenyő-gyilkosságot végrehajtó Jozef Rohác volt a tettes. Az ügyben 2016-ban hoztak ítéletet, és már ezen a tárgyaláson érintették a Fenyő-ügyet is.
A Fenyő-gyilkosság helyszínéhez közel, egy kapualjban találtak eldobált sapkát, ruhákat, és az azokból vett DNS-minta elemzése vezetett el végül a szlovák férfihoz. A bíróság megállapította, hogy több magyarországi gyilkosságért felelős, amelyek közül kiemelkedő volt az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő János lelövése.
A rendszerváltást követő években nagyon szoros volt a hazai és a környező országokban tevékenykedő alvilág együttműködése, de ugyanez igaz volt a bűnüldöző szervekre is. Portikot egy szlovák bűnöző vallomása alapján ítélték el, mert az összes magyar tanút szavahihetetlennek és érdekeltnek tartotta a bíróság.
Szikinger István elmondta, hogy volt védence, Tasnádi Péter neve úgy merült fel, hogy megbízást adhatott a bűncselekményre, amit tanúvallomások is alátámasztottak.
Egyes tanúk szerint Tasnádit kifizette Gyárfás, miután híre ment, hogy Fenyő Jánossal végeztek.
A vád szerint Gyárfás megbízta Tasnádit, azonban mivel ő csak falból vállalta el a gyilkosságot, ezért a producer Portikhoz fordult, mert biztosra akart menni. Portik évekkel később titokban felvételeket készített a Gyárfással folytatott beszélgetéseiről, és gyakran arra terelte a szót, hogy ők ketten valóban elkövették ezt a bűncselekményt, amelyben Portik csak közvetítőnek tartja magát.
Gyárfás az ügyben született ítélet szerint nem felbujtó volt, hanem bűnsegéd, mégpedig pszichikai bűnsegéd. Ez az a személy, aki nem pisztolyt, kést ad az elkövető kezébe, hanem rábólint, megerősíti tervének végrehajtásában.
Szikinger István elmondta, hogy már 1998. február 16-án, tehát öt nappal a gyilkosság után az akkori szervezett bűnözés elleni osztály helyettes vezetője, Sándor István, akit mindenki csak Papa néven ismert, készített egy feljegyzést az ügyről. Már akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Portik Tamásnak korábbi telekügyletekből kifolyólag volt kapcsolata Gyárfás Tamással, tehát a mostani tárgyalás valamennyi szereplőjének a neve ott volt a listán. Mégis, a nyomozás kezdeti szakaszában ezt a vezetői feljegyzést egyszerűen figyelmen kívül hagyták.
Ezért feltételezhető, hogy a kínosan hosszan elhúzódó ügyben nem lehetett kizárni a politikát, azt, hogy ki, milyen szinten szólhatott bele az ügy feltárásába. Hogy ez milyen magas szintekig nyúlt, nem tudni.
Szikinger István elmondta, hogy egy 26 éve elkövetett bűncselekményt nem lehet megnyugtatóan lezárni, felderíteni. Szerinte az államnak ebben az esetben el kellene ismerni a bűnüldözés kudarcát, ezért nem lehet senki másra terhelni a felelősséget.
A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Dr. Szikinger István a Kibeszélő 2024. február 12-i adásában. Fotó: Németh Kata / Index)