Mint megírtuk, híradások szerint Balog Zoltán lobbizhatott azért Novák Katalin köztársasági elnöknél, hogy kegyelmet kapjon K. Endre, a bicskei gyermekotthon börtönbüntetésre ítélt volt igazgatóhelyettese. A cikkek szerint Balog régről ismerte K. Endrét, és emiatt fordult Novák Katalinhoz, akinek korábban mentora és főnöke volt. Balog Zoltán, aki közösségi oldalán egy Novák Katalint támogató posztot is megosztott a köztársasági elnök lemondása után, egy körlevélben tagadta, hogy szerepe lett volna a kérvény felterjesztésében. 

Az is felmerült, hogy Orbán Viktor azt várja Balog Zoltántól, hogy vállalja a felelősséget – ezt az állítást Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke később hírlapi kacsának minősítette. A református püspök egy nappal korábban körlevelet írt lelkipásztor és presbiter testvéreinek, február 12-én, hétfőn, amiben tagadta, hogy ő terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Az egész országot megrázó botrány hatására lemondott Novák Katalin államfő, majd Varga Judit is bejelentette visszavonulását a közélettől.

Kedden a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalában hallgatták meg Balog Zoltánt, majd szimpátiaszavazást tartottak, amiben a jelen lévő esperesek és főgondnokok bizalmat szavaztak neki, így folytatja zsinati elnöki tevékenységét. A Népszava úgy értesült, Pásztor Dániel tiszáninneni püspök is felszólalt a meghallgatáson, és Fekete Károly tiszántúli püspökhöz hasonlóan Balog Zoltán távozása mellett érvelt. Fekete Károly szerdán hivatalos közleményt adott ki, úgy fogalmazott: javasolta Balog Zoltánnak, hogy mondjon le zsinati elnöki tisztségéről. 

Ezzel szemben a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala közleményt küldött csütörtökön Pásztor Dániel nevében, amiben a tiszáninneni püspök leszögezte: nem szólalt fel Balog Zoltán meghallgatásán, és nem is foglalt állást a zsinati elnök távozása vagy maradása mellett.

Az Elnökségi Tanács – a négy püspök és a három megjelent főgondnok – kedden, az esperesek és főgondokok értekezletén a szavazásban nem vett részt. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az ezt megelőző tanácskozáson nem foglaltam állást Balog Zoltán lemondásával vagy maradásával kapcsolatban. A Zsinat lelkészi elnökének ebben a helyzetben hozott döntéseit – legyen az bármi is – tudomásul veszem, és támogatom.

Balog Zoltán 2018-ban vonult vissza a politikától, miután hat évig az emberi erőforrások minisztere volt. 2020 novemberében választották meg a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspökévé, 2021 januárjában iktatták be hivatalosan, majd 2021 májusában szentelték püspökké.

Eközben 2021 februárjában a Magyar Református Egyház új összetételű zsinata új lelkészi és világi elnököt választott. A lelkészi elnökségre két jelölt volt: Balog Zoltán és Fekete Károly. A 97 érvényes szavazatból 33-at kapott Fekete, így Balog Zoltán 64 vokssal lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Fekete Károly 2015 óta a zsinat lelkészi alelnöke.

Kérdéseinkkel megkerestük – még délelőtt – a Tiszáninneni Református Egyházkerületet és a Dunántúli Református Egyházkerületet, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük, vagy újat írunk.

(Borítókép:  Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke beszédet mond 2023. szeptember 27-én. Fotó:  Vajda János / MTI)