Novák Katalin kegyelmi döntése összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal és szembemegy az ENSZ gyermekjogi egyezményével ‒ emelték ki a Gyermekjogi Civil Koalíció és az UNICEF Magyarország mellett összesen 107 gyermekvédelmi szervezet és szakértő által aláírt közös állásfoglalásban. „Ugyanakkor az, hogy a botrány miatt lemondott köztársasági elnök elnézést kért az áldozatoktól, fontos gesztus volt, de további tettekre van szükség” – fogalmazott az Indexnek Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.
Mint ismert, K. Endrét, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesét a bíróság kényszerítésért jogerősen három év négy hónap börtönre ítélte. Ahogy arról beszámoltunk, a férfi az egyik gyermekáldozat nevében írt meg egy vallomást, ami arról szólt, hogy az igazgató elleni vádak kitalációk, vallomását a sértett visszavonja. A volt igazgatóhelyettest elnöki kegyelemben részesítette Novák Katalin, ami nagy vihart kavart a magyar közéletben.
A napokban a lemondott köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, Balog Zoltán református püspök is elismerte, hogy támogatta a kegyelmi kérvényt. „Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” – fogalmazott videónyilatkozatában. Erre az egyik áldozat az RTL Híradónak úgy reagált, hogy tőle nem kért bocsánatot a püspök, aki ezt követően is a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke maradt.
Novák Katalin lemondásának indoklásakor videóüzenetében kiemelte, hogy hibázott, mert kegyelmi döntése kételyeket ébresztett a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán,
márpedig itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz.
– hangsúlyozta, hozzátéve: bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette.
„A gyermekvédelmi intézményeken belül történt bántalmazási eseteknél amellett, hogy ne maradjon büntetlenül, az áldozatoknak sokat számít a bocsánatkérés is” – mondta az UNICEF magyarországi gyermekjogi vezetője, Szlankó Viola, aki hozzátette: a megnyugvásnak is fontos része az őszinte bocsánatkérés, amellett, hogy az ilyen tettek büntetőjogi következményekkel, így többek között a foglalkozástól való eltiltással is járjanak. A már megtörtént esetek alapos kivizsgálására is szükség van, illetve a szakmai tanulságokat levonására, hogy a hasonló esetek megelőzhetők legyenek.
Az érintetteknek óriási megrázkódtatást jelent, hogy az abúzus tényéről tudó és azt eltitkolni igyekvő elítélt büntetését eltörölte a kegyelmi döntés
– emelték ki a Gyermekjogi Civil Koalíció közleményében. „Ennek az az üzenete, hogy ami velük történt, még annyira sem fontos, hogy az elkövető a jogerős bírósági ítélet alapján vállalja a tettének következményeit” – magyarázta a gyermekvédelmi szakember.
A Kúria szerint az ügyben a sértettek állami gondoskodás alatt álló gyermekek, a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthon volt igazgatóhelyettese pedig éppen az ellenkezőjét tette, mint amit a társadalom elvárt volna tőle. „A cselekmény erkölcsileg is mélyen elítélendő” – írja az elnöki kegyelem ellenére a Legfelsőbb Bíróság a Bfv. 1191/2022/13. számú határozatában.
A bicskei gyermekotthonban az igazgató legalább tíz kiskorú fiút szexuálisan zaklatott 2004 és 2016 között, a legfiatalabb áldozat tízéves volt. „Az egyik bántalmazott öngyilkos lett, a többi még ma is a cselekmény hatása alatt áll” – említi a Gyermekjogi Civil Koalíció a kegyelmi döntés nyilvánosságra kerülése után megfogalmazott állásfoglalásban.
„Az áldozatok gyakran évekkel, akár évtizedekkel a bántalmazás után tudják csak vállalni a velük történteket. Ennek egyik oka, hogy ekkor szűnik meg függőségi viszonyuk az elkövetőhöz, így már nem érzik magukat olyan kiszolgáltatottnak. Gyakran úgy érzik, őket is megbélyegzi a társadalom. Ráadásul, ha hosszú évekig tartott a bántalmazás, még azt is feltételezhetik róluk, hogy ők is partnerek voltak az abúzusban, hiszen nem kértek segítséget” – mondta Szlankó Viola, ugyanakkor megjegyezte: bár az emberek többsége empátiával fordul az áldozatok felé, ennek ellenére ők még nagyon sokáig viselik a történtek lelki következményeit.
A gyermekvédelmi szakember tapasztalatai szerint a bántalmazott gyermekek többsége nem tud megküzdeni a múltjával, különösen, ha nem kap hatékony segítséget traumája feldolgozásához. Gyakran alkohol, drog, mentális betegségek, szorongás, pánik jellemzi további életútjukat.
Azzal, hogy pont azok a felnőttek éltek vissza a bizalmukkal, akiknek a gondoskodására, védelmére voltak bízva, komoly bizalmi és kötődési zavarok alakulhatnak ki. Nem ritkák a súlyos mentális betegségek, sokan hajléktalanok lesznek, nehezen illeszkednek be a társadalomba.
A gyermekek elleni erőszak akkor is ilyen következményekkel járhat, ha a gyermek a saját családjában nevelkedett, az állami gondoskodásba került gyerekek pedig gyakran már korábbi traumákat elszenvedve, egy krízisből kiemelve érkeznek a gyermekvédelmi intézménybe” – magyarázta Szlankó Viola.
A bicskei gyermekotthonban az intézményvezetők ilyen kiszolgáltatott gyermekekkel szemben éltek vissza hatalmukkal, tekintélyükkel, a bántalmazottakban életre szóló lelki és mentális sérülést okozva
– részletezi a Gyermekjogi Civil Koalíció. A Kúria határozatával egyetértve úgy vélik, hogy az igazgatóhelyettes nem teljesítette sem törvényi, sem erkölcsi kötelezettségét, amikor nem jelentette a tudomására jutott eseteket, hanem lépéseket tett azért, hogy a bűncselekmények ne kerüljenek nyilvánosságra.
Az UNICEF Magyarország a Ne nézz félre elnevezésű kampányában is kiemeli, hogy a szemtanúk szerepe mennyire fontos. Bár ott az iskolai zaklatás kapcsán említik, de a bűncselekmények, szexuális visszaélések tekintetében ez hatványozottan igaz.
„A kegyelemben megnyilvánuló megbocsátásnak különösen konkrét súlya van. A méltánylást érdemlő esetek alapjául elsősorban erkölcsi, igazságossági, emberiességi szempontok szolgálhatnak, amelyeknek összhangban kell állniuk a társadalmi igazságérzettel, értékrenddel” – értékelik a gyermekvédelmi szervezetek és szakértők közös reakciójukban.
A gyermekvédelemben élők közül sokan úgy nőnek fel – gyakran korábbi tapasztalataik miatt is –, hogy az erőszak természetes velejárója a mindennapoknak.
Sokan nem tudják, hogy a bántalmazás semmilyen formája nem megengedett szüleiktől, nevelőiktől, ugyanis ezen a területen zéró tolerancia van
– fogalmazott Szlankó Viola, emlékeztetve a 2005 óta hatályban lévő törvényre, amely tiltja a gyermekek testi fenyítését, még a pofont is.
A szakember megemlítette, hogy amennyiben az állami gondoskodásban élő gyermekek esetében felmerül a bántalmazás gyanúja, a gyermekvédelmi gyámnak a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresnie a gyámsága alatt álló gyermeket, és mérlegelnie kell, hogy indokolt-e a gyermek kiemelése a nevelőcsaládból, intézményből. „Csakhogy egy gyámra 30 gyermek jut, ezért gyakran nem tudják ellátni a feladataikat. Ugyanakkor nemcsak a gyerekvédelmi gyámok túlterheltek, hanem a gyermekfelügyelők és nevelők is. Körükben is magas a szakemberhiány, jelentős a fluktuáció, és sokan nem is elég képzettek szakmailag” – mutatott rá Szlankó Viola a gyermekvédelmi rendszer gyenge pontjaira.
A szakember emellett arra is kitért, hogy létezik protokoll az intézményen belüli bántalmazások megelőzésére és kezelésére, amit a kormány 2018-ban az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai ajánlásával vezetett be. Ennek értelmében minden intézményben működnie kell gyermekvédelmi felelősnek és bizottságnak is, akiknek az a felelőssége, hogy a bántalmazás gyanúja esetén a vizsgálatot elindítsák, bevonják a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjogi képviselőt, az esetről tájékoztatni kell a fenntartót, az ágazati irányító szervet. „Ezek fontos lépések, amelyek azt szolgálják, hogy a gyermekvédelem zárt rendszere minél kevésbé maradjon zárt, és a négy fal között történő esetleges visszaélések nagyobb külső kontroll alá kerüljenek.
Az erőszak megjelenésének és elburjánzásának annál nagyobb kockázata van ugyanis, minél zártabb egy intézmény
– hangsúlyozta Szlankó Viola. A rendszer további gyenge pontjaként azt nevezte meg, hogy sok gyermekvédelmi szakember nem ismeri az említett protokoll tartalmát, az eljárásra pedig nincs elegendő és megfelelően felkészített szakember.
A gyerekek gyakran azt sem tudják, kihez fordulhatnak
– jegyezte meg.
Az UNICEF Magyarország munkatársa úgy tartja, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítésével, kellő számú szakember jelenlétével, a szakemberképzés korszerűsítésével, fejlesztésével, anyagi és társadalmi megbecsülésük erősítésével, a gyerekeknek a jogaikkal való minél korábbi megismertetésével sokat tehetnénk azért, hogy a hasonló esetek száma csökkenjen.
A traumák, sérülések feldolgozásához pedig fontos lenne a pszichológiai ellátórendszer erősítése is, mert ma Magyarországon ehhez nagyon korlátozott a hozzáférés, akár az állami, akár a magánszektorban.
Mind a gyermekvédelmi szakellátásban, mind a gyermekjóléti alapellátásban, de a köznevelésben is kevés pszichológus dolgozik, nagyon nagy leterheltség mellett” – fogalmazott Szlankó Viola. A számokat ismertetve elmondta, hogy jelenleg a gyermekotthonokban egy pszichológus jut 40 gyermekre, a köznevelési intézményekben 500 tanulónként egyetlen szakember áll rendelkezésre, a nevelőszülői hálózatban pár száz gyermeket lát el egy-két pszichológus.
Az UNICEF munkatársa kiemelte: a szervezet szerte a világon arra törekszik, hogy a gyermekjogokat megismerjék a gyerekek és a felnőttek egyaránt, ennek érdekében több állam oktatásirányításával együttműködnek. Szlankó Viola hangsúlyozta: a traumák, a visszaélések megakadályozásának egyik eszköze a korai edukáció. Magyarországon Ébresztőóra nevű gyermekjogi programot működtetnek, aminek keretében a gyerekek számukra befogadható módon kapnak információt jogaikról, illetve arról, hogy mi a teendő, ha azok sérülnek. Itthon ez a 4–12. osztályosok körében működik, de több nyugat-európai, északi országban az óvodákban is létezik kisebb gyerekekre adaptált gyerekjogi foglalkozás.
A legkisebbek a legkiszolgáltatottabb korosztály, ők tudnak a legkevésbé különbséget tenni a helyes és nem helyes között
– jegyezte meg. Szlankó Viola említ egy másik fontos jó gyakorlatot, az úgynevezett „fehérneműszabályt”, amivel arra tanítják a gyerekeket, hogy a fehérnemű által takart testrészeket senki nem érintheti meg.
Annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a hasonló cselekmények, valamint az érintett felnőttek és gyerekek fel tudják dolgozni a történteket, a traumát, a Gyermekjogi Civil Koalíció szerint az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiát kellene követni, aminek célkitűzése az erőszakmentes gyermekkor. Ebben javasolják a tagállamok döntéshozóinak, hogy fejlesszék a gyermekvédelmi rendszerek működését, ezért a büntetőjogi megközelítésű törvényeik mellett a megelőzésre és az áldozatvédelemre fókuszáló gyermekvédelmi törvénycsomagot is készítsenek elő – írják közleményükben.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
(Borítókép: Novák Katalin lemondó videóüzenete 2024. február 10-én. Fotó: Sándor-palota)