Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke február 17-én tartotta évértékelő beszédét. A magyar kormányfő először állt nyilvánosság elé a kegyelmi ügy kirobbanása óta. A szokásos, a tavaszi parlamenti ülésszak előtt tartott évértékelőjében a kegyelmi ügy mellett beszélt a zöldenergiáról, a magyar kormány előtt álló feladatokról és az idén esedékes EP-választásokról.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében először az elmúlt heteket tematizáló kegyelmi ügyre reflektált, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy sajnálja Novák Katalin lemondását, de
a gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelem ilyenkor nincs. A lemondás ilyenkor a helyes.
A miniszterelnök szerint az elnök a kegyelmi ügy nyomán nem tudta a magyar nemzet egységet helyreállítani, ezért a kibillent egyensúlyt helyreállítani, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnök hivatalba lépésével lehet – e kapcsán arra kérte a parlamentet, hogy minél rövidebbre szorítsák az átmeneti időszakot az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig.
„Zaklatott szívvel, de lemondását megköszönöm” – fogalmazott, majd hozzátette, szerinte a két lemondott politikusnőnek a kisujjában több méltóság van, mint a baloldal egészében.
A kegyelem kapcsán rátért arra, hogy a kormány új gyermekvédelmi csomagon dolgozik, amelynek célja, hogy megerősítse a gyermekvédelmi rendszert, egészen az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig.
Ezenkívül az áldozatok miatt megerősítenék a gyermekvédelmi intézmények vezetőire, felügyeletére és az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat.
A baloldalt kétszínűnek nevezte, azt üzente nekik, majd a parlamenti munka idején megmutathatják, mit is gondolnak a gyermekvédelemről.
Beszédében ezután arról ejtett szót, hogy az elmúlt négy évben harcoltak azért, hogy megvédhessék mindazt, amit már korábban elértek – ugyanakkor hozzátette, volt olyan, amit még nem sikerült elérni. Orbán szerint a kormánynak sikerült
A munkahelyteremtésről elmondta, a foglalkoztatási ráta most 75 százalékos, de céljuk, hogy elérjék a 80 százalékot – számításuk szerint még 300 ezer ember bevonható, és egyre több magyar jön haza külföldről.
A nyugdíjjal kapcsolatban arról beszélt, a kormánynak sikerült visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit még a baloldal vett el. Ugyanakkor megjegyezte, nem sikerült megvédeni a gazdasági növekedést és az alacsony költségvetési hiányt. A külhoni magyarokról elmondta, három hidat építettek az Ipolyon, és naponta tízszer jár a vonat Szeged és Szabadka között, heti háromszor pedig repülőjárat Budapest és Bukarest között.
A gazdasági növekedés kapcsán azt mondta, hogy ugyan azt nem sikerült megvédeni, de a válságból szerinte már sikerült „kikecmeregnünk”. E kapcsán érintette, hogy az inflációt sikerült leszorítani a tavalyi rekord után, ami a jegybanknak is köszönhető. A kormányfő szerint ugyanakkor nem elég, hogy a gazdasági válságból csak „kikecmeregjünk”, hanem ennél többre vágyik:
célja, hogy a gazdasági növekedést a 2019-es, a koronavírus-járvány előtti pályára állítsák vissza.
Orbán Viktor szerint a zöldenergia berúgta az ajtót, ami a kormány számára is fontos kérdés, hiszen a magyar gazdaság csak így tud versenyképes maradni. Elmondta, a kormány fontos szerepet szán a zöldjövőt jelentő akkumulátorok gyártásának – bár szó szerint nem említette ezt, csak erősen utalt rá –, a paksi bővítésnek és a naperőműveknek. Itt utalt arra, hogy az Európai Bizottság zöldenergiának nevezte az atomenergiát, szerinte csak azzal lehet teljesíteni a zöldcélokat.
Az akkumulátorgyárak esetében a felvetődő vízproblémáról azt mondta, Magyarország egy medence, ahol sok víz van, ugyanakkor fontos, hogy figyelembe vegyék az emberek biztonságát,
ezért csak az európai előírásoknak megfelelő gyárak működhetnek majd Magyarországon.
Ugyanakkor hozzátette, hogy gyakran „késhegyre menő” verseny van a zöldenergiai beruházásokért – néha Magyarország szomszédjaival, néha olyan erős gazdaságokkal kell versenyezni, mint Franciaország. Azonban a miniszterelnök szerint ezzel az ország jól jár, mert most először nem követői, hanem éllovasai vagyunk egy technológiának, amely ráadásul megmenti a magyar autóipart is.
Sőt, szerinte karnyújtásnyira került a magyar energiafüggetlenség.
Ugyanakkor elmondta, hogy feladat még így is áll a kormány előtt. A kormányfő szerint jelenleg a magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszak alatt, de nem olyan jól, mint ahogy szeretnénk. Szerinte ahhoz, hogy még jobban éljünk, öt lépést kell megvalósítani:
Ugyan szerinte Magyarország jól áll, de kérdéses, milyen környezet vesz minket körül – ezzel a gondolattal tért át az európai parlamenti választásra és az Európai Unió ügyére, azonban mielőtt abba belemelegedett volna, kitért arra, hogy a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban a svéd miniszterelnökkel sikerült mindent elsimítania, és ígéretet tett, hogy már tavasszal ratifikálhatják a skandináv állam csatlakozását.
Az Európai Unióra térve a magyar kormányfő kijelentette,
2023 az Európai Unió kudarcainak az éve volt, és ez lehúz, visszaránt, ólomsúlyt helyez a mi lábunkra is.
Problémaként nevezte meg az Európai Unió Ukrajna-politikáját, többek között az Ukrajnának szánt közös hitelfelvétellel kapcsolatban, és szerinte ezekkel csak elnyújtani lehet a háborút, miközben a fontos a béke lenne. Ígéretet tett, hogy Magyarország továbbra sem támogatja fegyverrel vagy lőszerrel Ukrajnát, és kimarad a háborúból.
A beszéde későbbi pontján visszautalt erre, amikor arról beszélt, Ukrajna miatt hagyta hátra a Balkánt az Európai Unió – véli.
Továbbá problémásnak látja az EU új agrárszabályait és azt, hogy megnyitná a piacait Ukrajna előtt. Szerinte ez lehetetlen helyzetbe hozná az európai mezőgazdaságot, és visszautalt arra, hogy a február 1-jei rendkívüli EU-csúcs előtti nap meglátogatta a Brüsszelben tüntető farmereket, akik azt követelték, hogy észszerűbbek legyenek a szabályok.
Ezenkívül az EU-t kritizálta a migrációval kapcsolatban is, mivel szerinte azzal nem foglalkozik kellőképpen a nemzetek feletti intézmény, és kérdéses, hogy Nyugat-Európában húsz év múlva Európa lesz, vagy valami egész más a helyén.
Beszéde végén a miniszterelnök arról értekezett, hogy az Európai Unió politikája eltávolodott az embertől, és ezért azt vissza kell venni a brüsszeli bürokratáktól.
A magyar kormányfő szerint valódi változást egy új jobboldali hullám tudna hozni, így az EP-választáson ezért küzdenek, aminek szerinte az élén áll majd Magyarország is.
Ezenkívül szerinte békét Európára még az hozna, ha a novemberi amerikai választásokon Donald Trump győzne.
A beszédet az Index gazdasági fókuszú társkiadványa, az Economx élő műsorban elemezte ki szakértőkkel, amely itt megnézhető.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)