A hazai felsőoktatásban az elmúlt években lezajlott változások, elsősorban a modellváltás és annak a finanszírozásra, valamint a dolgozók bérezésére gyakorolt hatása mesterségesen generált egyenlőtlenséget a modellváltott és az állami fenntartásban maradt intézmények között. Utóbbiak ezen a téren hátrányos helyzetbe kerültek – kezdte közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE).

Mint írták, az egyébként üdvözlendő pedagógusbér-emelés ráirányította a figyelmet az oktatás egész spektrumára kiterjedő, átgondolt bérrendezés hiányára, tovább súlyosbítva az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók bérhelyzetét, különösen a kezdő bérek és a garantált illetményelemek tekintetében. 

Az érintettek azt kérik, a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg a bérek felzárkóztatása. A változás érdekében az FDSZ-ELTE és az egyetem Közalkalmazotti Tanácsa nyílt levelet írt a fenntartónak. A dokumentumot pár nap alatt több mint 1000 ELTE-s dolgozó támogatta aláírásával. 

Konkrét követeléseket fogalmaztak meg

Álláspontjuk szerint elengedhetetlen

• „a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021–22-től bevezetett »15+15 százalék«) beépítése az alapbérbe;
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban, az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata;
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblában való rögzítése, a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása;
• és az inflációkövető garantált éves emelés.

Magyarország elemi érdeke, hogy a legnagyobb és kiválóan teljesítő, a tanárképzésben vezető szerepet vállaló egyetemén és minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben

• szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás,
• az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy
• a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatók számára is tervezhetővé váljon a jövő”.

„E sürgős és elengedhetetlen változások egyik kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret) azonnali, legalább 50 százalékos emelése, amely az egyetem gazdálkodásának alapja” – egészítették ki, megjegyezve, hogy a fenti célokat szem előtt tartva minden rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdenek.