Az Állami Számvevőszék kedden közzétette részjelentését a 2022-ben közös listán induló hat párt kampánypénzeinek ellenőrzéséről. Ezt követően Windisch László, az ÁSZ elnöke egy háttérbeszélgetésen fejtette ki megállapításaik részleteit.
Ahogy reggeli cikkünkben írtuk, az ÁSZ jelentése alapján „a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt a választási kampányban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét figyelmen kívül hagyta, a törvényi előírásokat megkerülte a közös kampányuk finanszírozása, a kampányköltések mértékének korlátozása és a kampányelszámolás tekintetében”.
„A közös kampány során az ellenőrzött szervezetek jogi személytől, a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek, amelynek összege elérte a 261,26 millió forintot” – olvasható a dokumentumban.
Windisch László azzal kezdte a háttérbeszélgetést, hogy bár a sajtó szinte kizárólag a hatpárti összefogás kampányköltéseinek ellenőrzésével foglalkozik, az Állami Számvevőszék valamennyi, listán legalább 1 százalékot elérő pártot vizsgált. Az ellenőrzött időszak február 12.–április 3., tehát a 2022-es országgyűlési választási kampány.
Volt egy MMM-es számla, ami a központi kampány működtetését szolgálta
– idézte Márki-Zay Pétert az Állami Számvevőszék elnöke. A volt miniszterelnök-jelölt még 2022-ben beszélt erről, valamint elárulta, hogy az Egyesült Államokból is kaptak támogatást. A Fidesz azóta a „dollárbaloldal” jelzővel illeti a korábbi összefogást. Az ellenzéki pártok viszont többször is leszögezték, ők nem részesültek ebből a támogatásból.
Windisch László úgy látja, hogy egyes sajtóorgánumok az Állami Számvevőszék tevékenységét igyekeztek a „kormánypártok bunkósbotjaként” bemutatni, pedig gyakorlatilag azt állapították meg, hogy amit az ellenzéki összefogás vezetője állított, az igaz.
Az Állami Számvevőszék a fent említett 261 millió forintról tett megállapítást, a maradék körülbelül 1,4 milliárd forint esetében vannak kétségeik azt illetően, hogy a gazdasági események valóban úgy történtek-e, ahogy azok a szerződéseken és a számlákon szerepelnek, de ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálódik.
Windisch László hangsúlyozta:
Ha a NAV az 1,4 milliárd forintot illetően azt állapítja meg, hogy a számlák és a teljesítések nincsenek összhangban, akkor a pártoknak nem kell visszafizetniük az érintett összeget, viszont más eljárás indulhat. Ha NAV arra jut, hogy valódi teljesítések voltak a számlák mögött, akkor vélhetően tiltott kampányfinanszírozás következtében további összegeket kell visszafizetnie az ellenzéki pártoknak.
Az ÁSZ szerint a 261 millió forint felhasználása így oszlott meg:
A NAV által vizsgált 1,4 milliárd forintból 226 milliót vitt el a március 15-i nagygyűlés, 860 milliót többek között sms-ek küldése, robocall hívások, adatbázis-építés, online hirdetések, majdnem 289 milliót plakátok, szórólapok, egyéb kampányeszközök, valamint közel 36 milliót kiadványok.
Windisch László kitért arra is, hogy az ÁSZ megállapításaival kapcsolatban az ellenzéki pártok észrevételeinek jelentős része nem a jogsértésük vitatásáról szólt, hanem arról, hogy szerintük nemcsak ők, hanem a kormánypártokhoz kötődő szervezetek is elkövettek hasonlókat. Az ellenzéki pártok a Megafont és a Civil Összefogás Fórumot nevesítették. Az ellenzéki pártok érvelésének volt olyan része, amelyet elfogadott az ÁSZ: a választás éjszakáján az eredményváró esemény már az urnák zárása után, így gyakorlatilag a kampányidőszakon kívül történt, ezért annak finanszírozása nincs a tételben.
Az ÁSZ-elnök kifejtette, hogy mindkét nagy politikai oldal mellett voltak olyan civil szereplők, akik a kampány törvényi fogalmának megfelelő tevékenységet folytattak, de a Mindenki Magyarországa Mozgalom tevékenysége azért különbözik ettől – mint ahogy Márki-Zay Péter is elárulta –, mert volt egy MMM-es számla, ami a központi kampány működtetését szolgálta.
A háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy emellett a hat párt formálisan összehangolta kampánytevékenységét, saját maguk tették közzé, hogy létrehoztak egy kampánytanácsot. Személyi összefonódás is volt a közös miniszterelnök-jelölt miatt, valamint közös kampányanyagok, amelyeken a hat párt, valamint az MMM logója szerepelt. Ugyanilyen módszertannal vizsgálták, hogy volt-e ilyen együttműködés a másik oldal civil szervezetei és a kormánypártok között, de nem állapítottak meg személyi összefonódást, intézményes együttműködést, ahogy nem találtak közös kampányanyagokat és közösen fizetett rendezvényeket sem.
Az ÁSZ elnöke világossá tette azt is, hogy a 261 millió forintos büntetést 15 napon belül be kell fizetniük a pártoknak – a hat szereplő egyenlő részben felel ezért, ráadásul a tiltott finanszírozással megegyező összeg a párttámogatásokból is levonásra kerül. Közvetlenül az ÁSZ-jelentés nem, de az erről szóló közigazgatási határozat, amit az Államkincstár hoz, bíróságon támadható.
Windisch László tisztázta, hogy az Állami Számvevőszék megállapítja a tiltott kampányfinanszírozás összegét, viszont ezen a ponton vége is a feladatuknak, a jogkövetkezményeket egzakt módon jogszabály határozza meg.
„A Demokratikus Koalíció nem kért, nem kapott és nem használt fel külföldről származó pénzügyi támogatást, ennek ellenére végeredményben közel 90 millió forintos ÁSZ-bírságra számíthatunk. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Orbán-rendszer ökleként eljáró Állami Számvevőszék ezt az ügyet felhasználva akarja elhallgattatni többek között a DK-t is. Ez nem fog sikerülni, Magyarország legnagyobb ellenzéki közösségét nem lehet elhallgattatni, más fából faragtak minket” – reagált az ÁSZ részjelentésére a DK.
A Demokratikus Koalíció minden lehetséges jogi lépést megtesz az Állami Számvevőszék büntetése miatt, első lépésként felszólítjuk a Magyar Államkincstárt, hogy ne hajtsa végre az ÁSZ kérését, máskülönben pert indítunk ellenük
– közölte a párt.
A Momentum elnöke, Donáth Anna úgy fogalmazott Facebook-oldalán, hogy „újabb, 520 millió forintos bírságot szabott ki az állampárt ökle, az Állami Számvevőszék az ellenzéki pártokra, köztük a Momentumra. Ez már a második súlyos bírság idén, elegánsan az önkormányzati és európai parlamenti választások elé időzítve. Indokaik ismét nevetségesek, koncepciós eljárás részeként próbálják ellehetetleníteni ellenfeleiket.”
Az EP-képviselő elmondta: „Nehéz nem összefüggést látni az újabb brutális büntetés és a kormányoldal pedofilbotránya között. A Momentum három tüntetést is szervezett Novák Katalin, Varga Judit, majd lemondásuk után Orbán és Rogán ellen. Február 9-én sokezres tömeg követelte tüntetésünkön az államfő lemondását, másnapi megmozdulásunk előtt pár perccel pedig mind Novák, mind Varga távoztak a közéletből. 10 nap múlva jött az értesítés a súlyos bírságról.”
A Momentum nem gazdálkodik ellopott közpénzszázmilliárdokból, mint a kormányoldal. Mi a törvényes állami támogatásból, a tagdíjainkból és a támogatóink adományaiból küzdünk a rendszer ellen. Ezért próbálnak így elhallgattatni minket. Üzenem nekik: a Momentum 2018-ig nulla, 2018 és 2022 között pedig minimális állami támogatásból politizált. Akkor sem ijedtünk meg a feladattól, most sem fogunk
– szögezte le Donáth Anna.
Az MSZP sem hagyta szó nélkül a részjelentést: „Az ÁSZ megállapításait nem ismerjük el, bírósági úton igyekszünk elégtételt szerezni az igazságnak. Egyértelműen politikai irányultságot mutat az ÁSZ döntése, ilyen rövid idővel a választások előtt ez az ellenzéki pártok ellehetetlenítéséről szól. Ha az ellenzéki pártok együtt indulnának a választásokon, ahogy azt az MSZP javasolja, akkor az ilyen ellehetetlenítési kísérletek sikertelenek lehetnének.”
A Jobbik – Konzervatívok elnöke, Gyöngyösi Márton szerint „a putyini rendszert egyre nyilvánvalóbban mintának tekintő Orbán-rezsim nagyon megrogyhatott az elmúlt hetekben kirobbant kegyelmi botrányban Rogánék mérései alapján is, ha bosszúból szinte azonnali válaszlépésként bevetették az ellenzéki pártok ellen a kelet-európai novicsokot, az ÁSZ-büntetést. Orbán nem hazudott, amikor kiírta, hogy »Munka van!« – tényleg dolgoztak legfőbb bizalmasával, Rogán Antallal, és nagyon úgy tűnik, hogy az Orbán-család és a bicskei pedofilok közötti kapcsolatot bizonyító dokumentumok eltüntetése mellett a bosszúbüntetés kidolgozásával lehettek elfoglalva”.
Az ÁSZ-bírságnak semmi más célja nincs, mint az, hogy ellehetetlenítsék a riválisok indulását a közelgő választásokon. Ezzel a lépésükkel elsősorban az ellenzéki pártok, így a Jobbik – Konzervatívok idei EP-választáson történő indulását szeretnék megnehezíteni, illetve minimálisra akarják csökkenteni az önkormányzati választásokon az esélyeinket. Azt tudjuk erre írni, hogy a mi politikai közösségünket nem lehet ilyen Rákosit idéző, gusztustalan és gyalázatos módszerekkel elrettenteni
– hangsúlyozta Gyöngyösi Márton.
(Borítókép: Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes az Ellenzéki összefogás kampányrendezvényén 2022. február 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)