„Szabó Máté az emberi erőforrások miniszterét kérte, hívja fel a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók figyelmét a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési és együttműködési kötelezettség teljesítésének jelentőségére.” Ez áll az alapvető jogok biztosának jelentésében, melyet a 444 ismertetett.

Ez az a jelentés, amely a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések kapcsán lezajlott ombudsmani vizsgálat eredményeit tartalmazza, és részletesen végigveszi a 2011–2012-ben történteket.

A vizsgálat eredményeképpen az ombudsman két dolgot állapított meg.

1. „Az elmúlt években több gyermek utalt arra, hogy az igazgató szexuális tartalmú célzásokat tesz, időnként intim helyen érinti meg őket. A gyermekek valós segítséget nem kaptak, a bántalmazás gyanújáról tudomással bíró felnőttek csupán egymás között tettek kísérletet a probléma megoldására, illetve szóltak az igazgatónak, de csak az elmúlt év őszén (tehát 2011-ben – a szerk.) fordultak az intézmény fenntartójához. Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogát, hogy nem teljesült a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési és együttműködési kötelezettség, késedelmesen jelezték a bántalmazás gyanúját. A biztos álláspontja szerint már a gyermektől érkező első jelzést követően lehetőség lett volna arra, hogy az ügyben szakember (pszichológus, gyermekjogi képviselő, gyámi tanácsadó) járjon el.”
2. „A gyermekek gyámja – az intézmény igazgatója – a nyomozás megindításakor lemondott gyámi tisztségéről, a gyámhivatal pedig gyámul az igazgatóhelyettest rendelte. Az igazgatóhelyettes hosszú évek óta munkakapcsolatban állt a gyanúsított igazgatóval, neki volt alárendelve. Így az alárendeltség miatt azonban nem volt kizárható az érdekellentét a gyermekek és a törvényes képviseletüket ellátó személy között – ami közvetlenül is veszélyeztette a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát. A biztos álláspontja szerint az érintett gyermekek törvényes képviseletére a gyermekotthon igazgatójától független eseti gondnok kirendelése volt indokolt.”

Ahogy azt fentebb már említettük, a jelzés ellenére sokáig nem történt érdemi előrelépés, az igazgatót nem függesztették fel, pozícióban maradt egészen 2016-ig, és ez idő alatt még két kitüntetést is kapott, az egyiket éppen Balog Zoltán javaslatára.

Ahogy arról szintén írtunk: az emberi erőforrások korábbi minisztere az elmúlt napokban amiatt szerepelt a hírekben, hogy nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után kiderült: ő volt az, aki Novák Katalinnál lobbizott az igazgató szintén bűnös helyettesének, K. Endrének a felmentése érdekében.