Gyurcsány Ferenc volt kormányfő hétfőn arra szólította fel a híveit Fekete-Győr András és Varju László büntetőperei kapcsán, hogy jegyezzék meg az ügyészek és a bírák nevét, mert jók lesznek majd tanúknak egy, a rendszer ellen folytatott eljárásban. A politikus az elmúlt másfél évtizedben az igazságszolgáltatás szereplőit támadva nem először fenyegetőzött, ahogy rendezett már alkotmányos blokádot is az Alkotmánybíróság előtt.
Mint megírtuk, február 12-én a Fővárosi Törvényszék hivatalos személy elleni erőszak miatt felfüggesztett börtönre ítélte Fekete-Győr Andrást, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselőjét, aki a vádirat szerint 2018 decemberében, a túlóratörvény elleni tüntetéseken rendőrökre támadt. Fekete-Győr védőjével együtt fellebbezett a döntés ellen, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke február 19-én egy Facebook-posztban kommentálta az ítéletet. „A napokban elítélték Fekete-Győr Andrást úgy, hogy a bíróság szerint sem követett el bűncselekményt, de, mondja ugyanez a bíróság, Fekete-Győr magatartásával másokat pszichológiailag támogathatott abban, hogy azok bűncselekményt kövessenek el.”
Értik? Úgy általában másokat. Mihez nyújtott Fekete-Győr támogatást? Valamihez, amit valakik elkövethettek volna. Egyébként azt a valamit valakik elkövették? Nem, nem követték el, hiszen ilyen bűncselekmény, amelyhez Fekete-Győr adott volna pszichikai támogatást, nem szerepelt a bíróság előtt
– írta a DK elnöke, hozzátéve, hogy az orosz elnök, „Putyin bírósága se sokkal rosszabb. Már a gondolatért is börtönbe zárnak”.
A továbbiakban kitért arra is, hogy Varju László ügyében pár nap múlva hirdetnek ítéletet az MTVA-székházban történtek miatt. „Több országgyűlési képviselő jogszerűen bement a székházba, hogy ott találkozzanak a bent tartózkodó vezetőkkel. A képviselők és a tévé biztonsági emberei között vita alakult ki, a biztonsági őrök erőszakkal akarták megállítani a képviselőket, Varju Lacit egyenesen a földre teperték.”
Most ki ellen folyik eljárás? Azok ellen, akik a képviselőt, egy hivatalos személyt bántalmaztak? Nem. Hanem Varju ellen, aki nem hagyta magát. A tévé azzal védekezik, hogy úgy kezdődött az egész csetepaté, hogy a képviselő nem volt hajlandó elviselni a vele szemben alkalmazott erőszakot
– állította az ellenzéki politikus, aki így zárta bejegyzését:
Fekete-Győr és Varju még nincs börtönben. Bár ott akarják látni őket. Nem kell szégyenlősnek lenni. Jegyezzétek meg az ügyészek és a bírók nevét. Jók lesznek majd tanúknak egy, a rendszer ellen folytatott eljárásban.
A pártelnök posztjára válaszolva Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke és Senyei György, az Országos Bírói Hivatal elnöke nyílt levélben utasította vissza a bírótársaik kapcsán nyilvánosan megfogalmazott, politikai alapú elfogultságot sugalló állításokat, azzal, hogy a bírák és az ügyészek munkája kritizálható, de sem fenyegetésnek, sem annak sugalmazásának nincs helye.
Nem most vádolta meg először elfogultsággal az igazságszolgáltatást, és nem először fenyegetett meg bírákat és ügyészeket sem.
2009: „Különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései”
Az MSZP 2009. március 21-i tisztújító kongresszusán kijelentette: az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint járnak el.
Kijelentését Sólyom László köztársasági elnök, Kovács Tamás legfőbb ügyész, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Ügyészek Országos Egyesülete és a Magyar Bírói Egyesület is határozottan visszautasította.
2015: „Ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre”
Az úgynevezett Sukoró-ügyre reagálva 2015. október 1-én úgy fogalmazott: az ítéletek azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás egy része törvénytelenül, politikai elvárásoknak eleget téve működik. A történtek miatt szót kívánt emelni a magyar köztársaságért, amelyet szerinte „Orbán Viktor, Polt Péter, Kovacsics Gábor eljáró ügyész, Handó Tünde és az ítélkező bíró, Somogyváriné Csendes Mária megbecstelenített”. A felsorolt személyeknek azt üzente, „ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre”, mert tettük nem fog következmények nélkül maradni.
A hatalom bukását követően »kinyitjuk az aktákat, és akkor a mai vádlókból vádlottak lesznek«, és tisztességes eljárásban bizonyítják majd bűnösségüket.
Kormányfőként és az ellenzék vezéreként is megtalálta már az alkotmánybírákat.
2008: „Hibának gondolom, nem értek vele egyet”
Nekem ugyan nem szokásom alkotmánybírósági döntéseket kommentálni. Most sem fogom ezt hosszan megtenni, sőt vigyázni fogok a szavaimra, hogy csak annyit mondjak, amennyit feltétlenül muszáj
– kezdte parlamenti felszólalását a szociális népszavazás másnapján, 2008. március 10-én. Majd így folytatta: „Értem az Alkotmánybíróság döntését, és tudomásul veszem. Hadd legyen ez a második, amire most először, nem tudom, hogy utoljára-e, de mindenképpen először azt mondjam, hibának gondolom, nem értek vele egyet. Nagyon sokat árt Magyarországnak, ha lehet lényegében költségvetési tételekről szavazni.”
Az Alkotmánybíróság másnap közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy „sérti az alkotmányos szervek demokratikus együttműködését, ha az Alkotmánybíróság felkészültségét, pártoktól való függetlenségét más, közhatalmat gyakorló szervek kétségbe vonják”. Az állásfoglalás szerint ugyan mindenkinek jogában áll véleményt nyilvánítani a döntéseikről, azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy a hozzáértésüket és függetlenségüket kétségbe vonják a politikai szervezetek vezetői pusztán azért, mert valamelyik döntésük „nem felel meg politikai elvárásaiknak”.
2012: „A kenyérgyávaság sok mindenre felmentést ad”
Mint később kiderült, nem 2008-ban bírálta utoljára az alkotmánybírákat. 2012. április 24-én, egy szép, esős keddi délutánon ugyanis Alkotmánybíróság székháza előtt az Alkotmányos blokád elnevezésű DK-rendezvényen kifogásolta, hogy egyetlen bíró vagy alkotmánybíró sem emelte fel hangját az igazságszolgáltatás feldúlása ellen.
A kenyérgyávaság sok mindenre felmentést ad, de kell legyen az értelmiségiek között olyan, aki nem alkuszik
– tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróságnak morális kötelessége gátat szabni a kormány kizárólagos hatalombirtoklási törekvéseinek. Felszólította az alkotmánybírákat, hogy ne a miniszterelnökhöz, hanem a Sólyom László vezette testület hagyományaihoz legyenek hűségesek, és Orbán Viktor helyett a szabadságszerető magyarokhoz lojálisak. Végül arra kérte a jelenlévőket, hogy a jövőben minden kedden gyülekezzenek az Alkotmánybíróság épülete előtt, és álljanak őrt az alkotmányosságért.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc parlamenti képviselő, a DK elnöke, volt miniszterelnök tanúvallomást tesz a 2006. őszi események kapcsán megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken, 2015. március 10-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)