Az Index értesülései szerint a kormányfő kedden már megkapta a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat az államfőaspiránsok ismertségi és népszerűségi indexéről. Balatonalmádiban a Fidesz–KDNP szerdán kezdődő kétnapos frakcióülésének egyik fő napirendi pontja az új köztársasági elnök személyének jelölése lesz. Ahogy ezt korábban megírtuk, Orbán Viktor a következő köztársasági elnökkel nem akar fölösleges kockázatot vállalni, ezért hozzá közel álló, kipróbált embert szeretne látni ebben a tisztségben.
Az Index információi szerint Novák Katalin leköszönő köztársasági elnök hétfőn nem lesz jelen a parlament tavaszi ülésszakának nyitónapján, amikor az országgyűlési képviselők szavaznak a – február 11-én benyújtott – lemondásáról. Egyelőre nem tudni, hogy Novák Katalin utolsó szereplése államfőként a köztévén bejelentett lemondása volt-e.
Értesüléseink szerint Novák Katalint nagyon megrázta a bicskei pedofilügy, amely végül a székébe került, valamint az ezt követő – sokszor mesterségesen keltett – gyűlöletcunami.
A Fidesz–KDNP-frakció a parlament tavaszi ülésszakát egy kétnapos kihelyezett frakcióüléssel alapozza meg Balatonalmádiban, ahol a fő napirendi pontok között szerepel az új államfőjelölt személye, az európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokra való felkészülés, valamint az új gyermekvédelmi törvénycsomag is.
Úgy tudjuk, hogy kedden már elkészült, és Orbán Viktor asztalára le is tették azt a nagy mintás, több ezer főt lekérdező közvélemény-kutatást, amelyben szondázták a lehetséges jelöltek elfogadottságát, ismertségét és népszerűségét. Korábban beszámoltunk arról, hogy a közvélemény-kutatásban négy – a kormányhoz köthető – személy népszerűségét és ismertségét szondázták. A kérdezőbiztosok arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek kit tartanának alkalmasnak államfőnek: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát vagy Maróth Miklós orientalistát.
A sajtóban keringő lehetséges jelöltek közül az egyik legesélyesebb Navracsics Tibor korábbi uniós biztos.
Az Index kormányközeli forrásokból úgy értesült, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszternek nincsenek államfői ambíciói.
Úgy tudjuk, szívesebben venne részt a kormány munkájában, mint különböző protokolláris eseményeken az ország „első embereként”. Emellett az Orbán-kabinetnek is szüksége lehet Navracsics Tibor kiváló brüsszeli kapcsolataira a júliusban kezdődő soros elnökség alatt, valamint az EU-val vívott gazdasági és politikai attakokban.
A lehetséges államfőjelöltekről már a lemondást követően különböző találgatások láttak napvilágot a sajtóban. Az egykori alkotmánybírót, Stumpf Istvánt sokan alkalmasnak találnák erre a posztra, ahogy Trócsányi Lászlót, a harmadik Orbán-kormány (2014–2018) igazságügyi miniszterét is. Már 2021 augusztusában is szóba került, hogy Trócsányi válthatja majd 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki tisztségben. A Fidesz végül Novák Katalint jelölte.
Az ellenzék is sorra nevezte meg saját jelöltjeit. A Mi Hazánk köztársasági elnökként Csath Magdolnát látná szívesen, míg az LMP Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét jelölte erre a tisztségre.
A Párbeszéd – Zöldek is megnevezte jelöltjét: ők a korábbi nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, Kaltenbach Jenőt látnák szívesen az államfői tisztségben.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. január 3-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)