Egy ruházati céget több mint kilencmillióra büntetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely adókülönbözetből, adóbírságból és késedelmi pótlékból állt össze. A cég hamis számlákkal trükközött egy nemlétező felújítás során, így hiába fellebbezett kétszer is, a büntetés maradt.
Több mint kilencmillió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot kellett megfizetnie egy ruházati vállalkozásnak, amely meg nem valósult üzletfelújításhoz kapcsolódó számlák áfatartalmát szerette volna visszaigényelni – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-t.
Az adóhatóság közleménye szerint a cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkák a számlakibocsátásnak megfelelő időszakban lezajlottak, ám közben a revizorok az üzlet Facebook-oldalán egy olyan reklámvideót találtak, amely a számlák befogadásánál hónapokkal korábban került fel az adózó közösségi oldalára, és itt már a felújított üzletet berendezve, árukkal együtt mutatták be.
Az adóhivatal munkatársai a vállalkozást azért ellenőrizték, mert az a különböző munkákról, ugyanazon partnertől kapott számlákkal kívánt tízmillió forintnyi költséget elszámolni, melynek áfatartalma mintegy hárommillió forint volt. A számlák egy új, bérelt üzlet megnyitásához kapcsolódtak, és olyan, egymástól eltérő gazdasági eseményekről szóltak, mint építőipari munkák, üzletberendezés, dekoráció és áruvédelmi rendszer kialakítása.
Ezen munkák elvégzéséhez széleskörű, például építőipari, belsőépítészeti, termékkörhöz kapcsolódó ismeret kell, ami egy cégen belül aligha összpontosul, márpedig valamennyi számla kibocsátója ugyanaz volt
– tette hozzá közleményében a NAV.
Az adóhatóság tájékoztatásában kitért arra, hogy a vizsgált adózó az ellenőrzéskor nem adott át számlákhoz kapcsolódó iratanyagot, a többmillió forint értékű munkákról, anyagbeszerzésről semmilyen dokumentum (például szerződés, kivitelezési terv, teljesítésigazolás, elszámolás) nem készült. A partner az eltérő, más-más felkészültséget, szakképzettséget, munkaerőt, tárgyi eszközt igénylő tevékenységről tetemes mennyiségű számlát állított ki, miközben nem mutatott be meggyőző referenciákat, de az adózó maga sem ismert ilyen, korábbi munkákat.
A NAV közleménye szerint az is kiderült, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt.
A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek sem volt nyoma
– hangsúlyozták. Az adózó pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok a NAV-hoz, az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhattak kivitelezési munkák.
A vállalkozás képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk a legegyszerűbb kérdésekre is – mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne – egymásnak ellentmondó válaszokat adtak és a nyilatkozatok sem igazolták a felújítási munkák megtörténtét.
A közlemény szerint a NAV munkatársai megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk sem vonható le. A vállalkozás nem kért engedélyt az ingatlan tulajdonosától a felújítási munkák elvégzéséhez, a bérbeadó nem is tudott róla.
Az adózó a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított több mint kilencmillió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot végül az adózó megfizette – írta közleményében az adóhatóság.