Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön bejelentette, hogy Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik a kormánypártok államfőnek. Cikkünkben bemutatjuk a Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltjét.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született, igazi jogászcsaládba, Kiskunfélegyházán. Édesapája ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Több mint tíz évig fizikai munkásként tartotta el a családját, és csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvéd, sőt a házastársaik is jogi foglalkozásúak. Nővére viszont élelmiszeripari mérnök.
Kiskunfélegyházán járt általános, majd középiskolába. Érettségi után Kalocsán volt katona. A Magyar Néphadseregben eltöltött tizenegy hónapos szolgálat után Szegedre került, a szegedi egyetem jogi karára. Amikor apjának elárulta, hogy ő inkább tanár akar lenni, ő azt mondta: az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni. Évekkel később azért sikerült kamatoztatnia pedagógiai hajlamát, hiszen az egyetemen mindig is szeretett tanítani.
1980-ban szerzett jogi diplomát, pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon.
Már bírósági fogalmazóként rájöttem arra, hogy a büntetőjognak sok olyan vonatkozása van, ami nem felel meg a lelki alkatomnak, ezért a civilisztika felé indultam el. Csak a vak nem látta, hogy a nyolcvanas években az állampárt meghatározott büntetőügyekben meghatározott utasításokat adott meghatározott embereknek
– emlékezett vissza első bírósági éveire.
Aztán hamar szembesülnie kellett a rendszer erőszakosságával. 1982-ben, amikor letette a jogi szakvizsgát, a megyei bíróság elnöke – aki a szakmához nem igazán értett, inkább politikai érdekek vezérelték – közölte vele, hogy kinevezik büntetőbírónak, ha belép az MSZMP-be. Azt válaszolta, köszöni szépen, de nem akar büntetőbíró lenni. Erre az elnök hidegen a szemébe nézett, és azt mondta, akkor menjen el a megyéből is, mert üldöznie kell. Annyit viszont legalább megígért, ha elmegy, nem nyúl utána.
Elment Kiskunfélegyházára a termelőszövetkezetbe jogtanácsosnak. Kétlaki életet kellett élnie: továbbra is Szegeden lakott, onnan járt vissza szülővárosába dolgozni.
elmondása szerint nagyon sokat tanult a parasztemberektől, mert ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek.
„Ehhez sok hitre van szükség. Ha ma valamit elvetek – folytatta –, azt majd le fogom aratni, vagy ha enni adok a jószágnak, azt le tudom vágni.” Véleménye szerint sok pozitív vonása volt a szövetkezeteknek, amiket sajnos a falu, a magyar vidék elveszített a rendszerváltás után.
1991-től dolgozhatott ügyvédként, egészen alkotmánybírói megválasztásáig, 2014 szeptemberéig. Arra a kérdésre, miért választotta 2013-as PhD-értekezésének témájául az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetének vizsgálatát, ezt válaszolta: a pártállami időkben az ügyvédek megpróbálták túlélni ezt az időszakot, ám sokan elestek a csatában. Apja például nemcsak a praxisát, hanem a teljes vagyonát is elvesztette. Az volt a balszerencséje, hogy egy harmincas évek végi bontóperben képviselt ügyfelének az ellenérdekelt házastársa lett a háború után a kommunista párt székesfehérvári első titkára. Mivel az apja éppen ott ügyvédeskedett, el is dőlt a sorsa.
Az Indexnek adott legutóbbi interjújában erre így emlékezett:
Édesapámtól mégsem hallottam rosszat az úgynevezett szocializmus rendszeréről, sőt szociálisan még igazságosnak is tartotta, soha nem szidta. Újra tudta kezdeni az életét, mert megmaradtak a gyerekei. Ő erre helyezte a hangsúlyt.
Otthon általában csak pozitív dolgokat hallott. Édesapja hívő ember volt, úgy tartotta, amit Isten adott, azt joga is van elvenni. Ebből a pozitív célzatú nevelésből a mai napig profitál. Elmondása szerint mindig csak a jót próbálja látni a lehetőségek közül.
2014. szeptember 27-től lett az Alkotmánybíróság tagja. Praktikusan kezeli a testületet támadó kritikákat is:
Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika.
Kollégái hamar elfogadták, hiszen 2015. április 1-jén a testület elnökhelyettesének választották. Egy évvel később, 2016. április 22-étől – Lenkovics Barnabás utódjaként – elnökhelyettesként az elnöki jogköröket is ellátta. 2016. november 22-én pedig az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság elnökévé. Több mint hétévi elnökség után újabb kihívás várja: a Donáti utcából várhatóan a Sándor-palotába költözik.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)