Nem akarunk birodalomban, sem európai, sem szovjet, sem amerikai birodalomban élni – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Szegeden a fogadalmi templomban.
Csák János a Rudnay Sándor Alapítvány, a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye által 28. alkalommal megszervezett Becket Szent Tamás-emlékülésen úgy fogalmazott: hiszünk a keresztény, katolikus szubszidiaritás elvében, hiszünk abban, hogy az itt élő emberek el tudják dönteni, hogyan akarnak élni. „Békében akarunk kereskedni másokkal, utazni, eszmét cserélni, de nem kérünk abból, hogy mások mondják meg, hogyan éljünk” – mondta a miniszter.
A mai világban zűrzavar uralkodik. Egyenesen el akarják törölni azt a világot, amit Platón, Szókratész, Szent Ágoston vagy Becket Tamás ránk hagyott
– fogalmazott. Hozzátette, a „woke-izmus” anélkül ítél, hogy tudná, megtagadja a nyugati kultúra legfontosabb alapzatát, a logikus gondolkodást és a körültekintést. „A magyar kormány nem hátrál a józan észtől, a konzekvens gondolkodás alapszabályától, ez határozza meg a család- és az iparpolitikától a régiók összekapcsolásáig minden lépését” – mondta a miniszter.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, a Rudnay Sándor Alapítvány elnöke felidézte, 1992 óta emlékeznek Becket Tamásra, akit 1170. december 29-én saját székesegyházában, a canterburyi katedrálisban gyilkoltak meg. Becket Tamást személyes kapcsolatok fűzték Bánfi Lukács akkori esztergomi érsekhez. Így az Esztergom és Canterbury közti kapcsolatok több száz évre nyúlnak vissza. Becket Tamás emlékét Esztergomban a nevét viselő városrész és hegy is őrzi.
A püspök úgy fogalmazott, az emlékülés témája ugyanaz, mint hosszú ideje, Európa keresztény gyökerei és identitása. Ez ma aktuálisabb, mint bármikor, mert sok helyen hajlamosak feladni, hagyják elveszni vagy tudatosan elhagyják az igazi európai identitást – mondta.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában kifejtette, a kereszténység vált Európa legfontosabb összetartó erejévé. Olyan jelentős és mélyreható változásokat indukált, amelyek a mai napig formálják és összetartják életünket.
A kereszténység szakított a törzsi, vérségi elvvel. Azt mondja, kereszténynek nem születni kell, kereszténynek lenni választás, elkötelezettség kérdése. A kereszténység univerzális vallás, mindenkinek szól, a legyőzöttekkel, elesettekkel is foglalkozik, erkölcsi forradalmat hirdetett: minden ember isten képmása, mindenki szabad, mindenki üdvözülhet
– mondta Schmidt. Szavai szerint azok is keresztények, akik ezt nem tudják, akik nincsenek tudatában, hogy mindaz az értékrend, amit képviselnek, azok a kereszténység értékei.
Európában a 20. században két pogány rendszer is volt: a kommunizmus és a nemzetiszocializmus. A két pogány diktatúra bukása után az üldözéseket elszenvedő egyház és a hit is sokkal erősebben tért vissza, mint annak előtte volt – hangsúlyozta a kutató.
Az új pogányok, akikkel ma találkozunk, úgy gondolják, érdemes átvenni ezeket a kereszténységet tagadó eszmeáramlatokat. Támadják az európai emberek identitását, a nemzetállamokat, a vallást pedig a kommunistákhoz hasonlóan a magánszférába űznék – fogalmazott az MTI szerint.
Az Európai Unió ma egyre inkább ennek a keresztényellenes világnak a képviselőjévé vált, holott létrejöttekor határozottan keresztény irányultságúnak ígérkezett. Az EU vezetése jelenleg nem az európai emberek akaratának megfelelően alakítja a kontinens sorsát
– mondta Schmidt Mária.
A történész leszögezte, mindezek ellenére úgy látja, a kereszténység ebből a harcból is győztesen fog kikerülni, mert egyetemes, teret ad a különbözőségnek, a szabadság vallása, a hátrányos helyzetűek felkarolását hirdeti, erkölcsi törvényeit pedig a szívünkbe írta.