„Bármilyen, gyermekek ellen elkövetett bűncselekmény elfogadhatatlan. A kormány mindent megtesz a gyermekek szexuális kizsákmányolásának és zaklatásának megelőzése és a gyermekek védelme érdekében” – az idézet egy 2016-os közleményből származik, melyet még a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma juttatott el az MTI-hez, nem sokkal azután, hogy kiderült: az alapjogi biztos utóvizsgálatot rendelt el a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések gyanújának kivizsgálásáról szóló ombudsmani jelentéshez kapcsolódóan.

Hét év elteltével némi déja vu-nk lehet: az elmúlt napokban is számos, a fentihez hasonló hangzatos nyilatkozatot hallottunk, és a gyermekvédelmi törvény szigorítása is újfent porondon van.

Ugyan az elmúlt évtizedben több intézkedés is történt, számos problémára máig nem sikerült megoldást találni. Gál András, a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények áldozatainak ügyvédje az eddig megtett útról az alábbiak szerint vélekedett az Indexnek:

„Voltak komoly előrelépések a területen – mind a jogszabályok szintjén, mind a gyakorlatban –, ezek leginkább csak szándékként testesültek meg, kevésbé az eredményekben.”

Újra nekifut a kormány

A Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit országgyűlési képviselő lemondásához vezető kegyelmi döntés miatt most ismét lépéskényszerben vannak a döntéshozók, különböző kormánypárti politikusok több ízben is jelezték, hogy széles körű reformban gondolkodnak.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta: „amit ma gyermekvédelmi rendszerként ismernek, azt felejtsék el”.

Jelezte, hogy a tavaszi parlamenti ülésszakban új törvénycsomagot nyújtanak be, ennek részeként mintegy húsz törvény módosítására tesznek javaslatot. A változások között említette, hogy

• tovább szigorodnak a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek;
• elfogadtatnák, hogy 18 éven aluliak sérelmére elkövetett ilyen bűncselekmények ne évüljenek el soha;
• azt szeretnék, hogy az ilyen ügyekben ne legyen szabadlábra helyezés;
• de javasolják azt is, hogy ezek az elkövetők soha többé ne kaphassanak erkölcsi bizonyítványt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról beszélt: célul tűzték ki, hogy a gyermekvédelmi intézmények élére történő kinevezésnél a kritériumok sokkal szigorúbbak legyenek, mint eddig, azzal együtt, hogy már 2017-ben is voltak szigorítások. Legújabb javaslatuk szerint pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálatnak és környezettanulmánynak is rendelkezésre kell majd állnia.

Ezek mellett Orbán Viktor az évértékelő beszédében is nyomatékosította: azon dolgoznak, hogy megerősítsék a gyermekvédelmi rendszert, egészen az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig. Mint ismert, a kormányfő a kegyelmi ügy kirobbanása után egy olyan Alaptörvény-módosítást is bejelentett, amelynek lényege, hogy a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elkövetők ne kaphassanak kegyelmet.

„Az anya nő, az apa férfi”

A most készülő gyermekvédelmi törvény megalkotásának jogi szempontból számos előzménye van, ezek közül az egyik legfontosabb a kilencedik Alaptörvény-módosítás, amelyet 2020 decemberében szavazott meg a parlament. A döntés értelmében bekerült az alkotmányba, hogy „az anya nő, az apa férfi”, ami a kormány álláspontja szerint a gyerekek védelmét, biztonságát segíti elő.

Pedofiltörvény, homofób felhanggal

Szintén meg kell említeni azt a Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella által benyújtott salátatörvényt, amelyet 2021 nyarán fogadott el az Országgyűlés. A tervezet első körben a gyermek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, többek között a gyermekpornográfia büntetését szigorította volna, ám mivel a törvényjavaslat menet közben egy módosító csomaggal is kiegészült, a dokumentum teljesen új megvilágításba került, az ugyanis a pedofíliaellenes szabályokon túl számos LMBTQ-rendelkezésnek is helyt adott.

A törvény pedofíliaellenes szabályai:

• A gyermekpornográfia egyes minősített eseteinél, például ha 12 évnél fiatalabb személlyel szemben erőszakot vagy sanyargatást alkalmazva követik el, a bűncselekmény az emberöléssel azonos elbírálás alá esik, vagyis akár húsz évet is kaphat az elkövető úgy, hogy nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani.
• A törvény kimondta azt is, hogy létre kell hozni a pedofil bűnözők nyilvántartását, amely az elvárásokkal összhangban 2022 februárjában meg is valósult, a legfontosabb információkat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
• A törvény alapján, aki gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követ el, nem foglalkoztatható olyan munkáltatónál, amely gyermekek részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújt (strand, vidámpark, állatkert). Ezzel együtt az elkövetők kormányzati szolgálati jogviszonyt sem létesíthetnek, illetve politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be az államigazgatásban.

LMBTQ-ellenes szabályok:

• A dokumentum kimondja többek között, hogy tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Mint ismert, a Libri is a gyermekvédelmi törvény ezen szabályának akart megfelelni, amikor a fogyasztóvédelmi hatóságtól kapott pénzbírság után lefóliázta az LMBTQ-témájú könyveit.
• Ebben a törvényben van az is, hogy „a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést”, így az iskolában felvilágosító foglalkozást csak azok a szervezetek vagy személyek tarthatnak, akiket a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vett. Máig rejtély, hogy kik tartoznak bele ebbe a körbe.
• A tizennyolc éven aluliak számára olyan reklámot sem szabad elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Közérdekű közleménynek sem minősülhet az a reklám, amely az említett témákat feszegeti.
• Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására – így például az önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti – „tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel kell ellátni.

Már 2017-ben szigorítottak a kinevezéseken

Mindaz, ami 2020 után történt, szintén nem volt előzmény nélküli, a 2010-es években is bőven akadtak intézkedések, most felidézünk néhány fontosabbat:

• Kimondták, hogy 2018. január 1-jétől a családok átmeneti otthonának szolgáltatása külső helyen is megoldható.
• Döntés született arról is, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszerben folytatni kell a többszintű rendszer kialakítását, amellett, hogy biztosítani kell a szervezetileg önálló gyermekvédelmi szakszolgálat feladatellátás-lehetőségét is.
• 2017-ben törvénybe foglalták, hogy fix, külön eljárásrend alapján kell kivizsgálni és kezelni a gyermekbántalmazási eseteket a gyermekotthonokban és a javítóintézetekben.
• Döntöttek arról is, hogy a gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy négyszemközt beszélhessenek azokkal, akik segíteni tudnak, ha bántalmazás éri őket.
• Meghatározták, hogy ha kineveznek valakit javítóintézet, gyerekotthon vagy nevelői szülői hálózat élére, akkor meg kell győződni az illető vezetői alkalmasságáról, erre utalt a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely.
• Ezek mellett a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak a traumák feldolgozását is elő kell segíteni.

Fókuszban a szülők

2017-ben több olyan döntés is született, mely kifejezetten a szülők felelősségét helyezte előtérbe. Ezeket az előírásokat többek között annak a másfél éves gyöngyösi kislánynak a tragédiája váltotta ki, akit halálra éheztettek a szülei, de nagy port kavart akkoriban egy ehhez hasonló agárdi eset is, és ezzel párhuzamosan Szigetszentmiklóson is borzalmas dolgok történtek.

• Mindezek hatására a veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos hatósági eljárások gyermekpártivá váltak, így bizonyos szűrővizsgálatoknál, vizsgálatoknál kötelező beengedni az otthonokba a védőnőt, illetve a háziorvost.
• A szerv akár hatósági kényszer alkalmazásával is információkat szerezhet egy gyermekről, ha a szülők elzárkóznak a kapcsolattól a háziorvossal vagy a védőnővel. Ezen segítők ellátását tilos visszautasítani, de az ellátórendszerben dolgozókat is szigorú jelzési kötelezettség terheli.
• Ugyancsak ekkor mondták ki, hogy gyámhatósági eljárás indulhat az ellen a szülő ellen, aki kihagy egy szülői értekezletet, vagy nem viszi el gyermekét a kötelező orvosi, védőnői vizsgálatra. Ez a döntés annak idején komoly felháborodáshoz vezetett.
• Az Országgyűlés megszavazta azt is, hogy a gyámhatósági eljárásokban az együtt nevelkedő testvérek ügyeit együtt kell kezelni, továbbá a gyámhatóság ügyészi jóváhagyás nélkül is elővezetheti a szülőket, ha a gyermek veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedést tart szükségesnek.

Van olyan előírás, amit tíz éve fogalmaztak meg, de máig nem teljesítettek

2014 óta a gyermekvédelmi gyámok olyan független szakemberek, akik azonnal intézkedhetnek a gyermekek érdekeit figyelembe véve, emellett a kormányhivataloknak évente kötelezően ellenőrizni kell a gyermekvédelmi ellátórendszer működését.

Emellett 2014 óta szintén jogszabályi változások nyomán minden állami gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni.

Ez utóbbi elvárást máig nem sikerült teljesíteni, ami szakértők szerint azt jelzi: a gyermekvédelem területén a szigorítás önmagában nem megoldás, a törvényeket be is kellene tartatni, amihez viszont rendszerszintű szemléletre és pluszforrások bevonására is szükség lenne.