Családjukból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekekkel foglalkozó szervezetként nem hagyhatjuk szó nélkül, amikor bántalmazott gyerekek sérelmét és érzelmeit semmibe veszik ‒ áll az SOS Gyermekfalvak állásfoglalásában. A szervezet szakmai vezetője, Szilvási Léna szerint elfogadhatatlan, ha a közigazgatásban bekövetkeznek olyan hibák, hogy a gyermekek elleni bűncselekményekért felmentést kaphat valaki.
A nevelőszülői hálózatot, utógondozói ellátást és gyermekek átmeneti otthonát működtető SOS Gyermekfalvak is megszólalt a bicskei gyermekotthonban elkövetett bűncselekmény egyik elítélt vádlottjának kegyelmi ügye miatt. A Gyermekjogi Civil Koalíció közös nyilatkozatát ők is aláírták, amelyben az UNICEF Magyarországgal együtt 107 gyermekvédelmi szervezet és szakember közösen adott hangot felháborodásuknak, amiért megtörténhet hazánkban, hogy gyermekek elleni bűncselekmény, illetve annak elhallgatása miatt valaki felmentést kapott.
A bicskei gyermekotthonban az igazgató legalább tíz kiskorú fiút szexuálisan zaklatott 2004 és 2016 között, a legfiatalabb áldozat tízéves volt. „Az egyik bántalmazott öngyilkos lett, a többi még ma is a cselekmény hatása alatt áll” – említi a Gyermekjogi Civil Koalíció a kegyelmi döntés nyilvánosságra kerülése után megfogalmazott állásfoglalásban.
A 2018-ban pedofília vádjával elítélt igazgató, V. János 2015-ben kapott a kiváló pedagógusok elismerésére szolgáló Bárczy István-díjat a fővárostól, miközben 2011-ben már jelentette két, az intézményben dolgozó a vádakat a fenntartónak. Miután nyilvánosságra került, ki kapott kitüntetést, visszavonták a díjat. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője elmondta, hogy szakmailag jó híre volt az intézménynek, mielőtt kiderült, hogy mi zajlott a falak között.
Mint ismert, K. Endrét, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét a bíróság kényszerítésért jogerősen három év négy hónap börtönre ítélte. Ahogy arról beszámoltunk, a férfi az egyik gyermekáldozat nevében írt meg egy vallomást, ami arról szólt, hogy az igazgató elleni vádak kitalációk, vallomását a sértett visszavonja. A volt igazgatóhelyettest elnöki kegyelemben részesítette Novák Katalin, ami nagy vihart kavart a magyar közéletben. A köztársasági elnök, majd Varga Judit igazságügyi miniszter is lemondott, nem sokkal később a kegyelmi döntést támogató Balog Zoltán püspök is lemondott a Magyar Református Egyház zsinati lelkészi elnöki tisztségről, a püspöki címről azonban nem.
A köztársasági elnök lemondása után sorra derült ki, hogy magas pozíciót betöltött személyek az ítélet nyilvánosságra kerülése után is elismerően nyilatkoztak a bicskei igazgató pedagógusi munkájáról, személyéről, vagy épp részt vettek a kitüntetés vagy a kegyelmi kérvény előterjesztésének támogatásában. Az ezt követő lemondások vagy elbocsátások ellenére a gyermekvédelmi szakemberek szerint káros, ahogyan az említett közéleti szereplők megnyilvánulnak az ügyről.
„Egyértelmű, az ilyen cselekményeket elítélő kommunikációra lenne szükség” – emelte ki Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője. A gyermekvédelmi gondoskodással foglalkozó szervezet határozottan elítéli a bántalmazás minden formáját – jelentették ki közleményükben, hozzátéve: nem hagyhatjuk szó nélkül, amikor bántalmazott gyerekek sérelmét és érzelmeit semmibe veszik.
„A jogerős bírósági ítélet érvénytelenítésének az az olvasata, hogy a gyerekek fájdalma, traumái, szenvedése nem fontos. A köztársasági elnöki kegyelem üzenete az, hogy a gyerekek nem számítanak, az áldozatok az igazságszolgáltatásban és a felnőttekben nem bízhatnak” – hangsúlyozták.
Megrázó, hogy még ma sem tudjuk, mi volt az eredettörténete a kegyelemnek, miért lett fontosabb valaki a gyerekeknél. Nem lehet felmenteni azt, aki a kulcsot a kezében tartotta, aki tudott róla, és mégsem jelzett
– tette hozzá Szilvási Léna, aki szerint ezek az üzenetek ijesztők.
A gyermekvédelmi szakember kiemelte: a magyar közéletnek még sokat kell tanulnia, milyen értékrend szerint nyilvánulnak meg.
Ezt a gyerekek is látják, pedig épp a felnőtteknek kellene jó példával szolgálni számukra. Őszinteségre akarjuk nevelni őket, és nem arra, hogy hogyan lehet kikerülni a szabályokat, akár jó kapcsolatokkal
– fogalmazott Szilvási Léna. A szakmai vezető úgy véli, csak az olyan kommunikációnak lehet a bűncselekmények esetében visszatartó ereje, amely egyértelművé teszi, hogy nem lehet visszaélni kiszolgáltatott gyerekek helyzetével, a következmények nem maradhatnak el.
Arra is kitért, hogy a hasonló esetek megelőzése miatt a témával továbbra is fontos foglalkozni, a gyermekvédelmi rendszert pedig több szakember bevonzásával lehet megerősíteni, ami jelenleg hatalmas humánerőforrás-hiánnyal küzd. „Csak a nevelőszülői hálózatot nézve tízszer több gyermekpszichológusra lenne szükség” – jelentette ki az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője. A családi krízisből kiemelt gyermekeknél 5-6 szoros a mentális problémák előfordulása, helyzetükből adódóan sokan tanulmányaikban is le vannak maradva. „Sokkal nagyobb támogatásra szorulnak, hogy beérjék kortársaikat, fel tudják dolgozni elhanyagolásból, bántalmazásból eredő traumáikat” – fogalmazott a szakember. Szilvási Léna megjegyezte, hogy a területen dolgozó szociális munkások létszámának növelésével egy hatékonyabb jelzőrendszer működtethető, illetve az esetek kivizsgálásában is nagy szerepe van a jelenlegi minimálisan szükségesnél nagyobb szakembergárda felállításának.
„Tapasztalatunk szerint a jelzések nagyjából felénél igazolódik be, hogy sérelem történt. A jelzést követően azonnal meg kell kezdeni a kivizsgálást, melynek során 4-5 különböző területen dolgozó munkatárs több órát beszélget az érintettel kapcsolatban állókkal, testvérrel, nevelőszülővel, pedagógussal, intézményi gyermekgondozóval, tényeket, dokumentumokat gyűjtenek be, ami néhány napos folyamat” – részletezte Szilvási Léna.
A nemzetközi szervezet működésénél irányadónak tekintik az ENSZ gyermekjogi egyezményét, csakúgy, mint a hazai gyermekvédelmi törvényeket, aminél az 1997-es tekinthető a rendszerváltás utáni első mérföldkőnek. Hosszú távú céljuk, hogy megelőzzék bármilyen bántalmazás, el nem fogadható nevelési eszköz alkalmazását, és a nevelési nehézségeket mielőbb jelezzék.
Az SOS Gyermekfalvak közlése szerint adományokból és pályázatokból igyekszik megteremteni a forrást a szakembergárdájuk képzésére, továbbképzésére, hogy kellő érzékenységgel, traumatudatosan viszonyuljanak a gyerekekhez, és működtessék a gyermekek jogait tiszteletben tartó jelzőrendszerüket, aminek köszönhetően egy sérelmet átélt gyerek biztonságos körülmények között elmondhatja, mi történt vele.
Szilvási Léna elmondása szerint nehéz feltárni az olyan eseteket, amikor egy gyermek az áldozat, mert erős függelmi viszonyban vannak gondozójuktól, ezért félnek a következményektől. A szakember elmondta, ha egy gyermek úgy érzi, sérelem, bántalmazás érte, több helyre is fordulhat:
az iskola szociális munkásához, a gyermekvédelmi gyámhoz, gyermekjogi képviselőhöz, a településhez tartozó családsegítő központhoz vagy a Kék Vonal segélyvonalhoz.
„A gyermekvédelemben dolgozni érzelmileg megterhelő, de a traumatizált gyermekek életútjának kiegyenesítésével a jövőben egészségesebb társadalmat építhetünk” – mondta a szakmai vezető, hozzátéve: ehhez az országnak is jól kell bánnia a gyerekekkel. Az SOS Gyermekfalvak kiemeli: az átlátható működés feltétele, hogy a gondozásba vett gyerekek és fiatalok sérelmeit komolyan vegyük, a panaszok hátterét és körülményeit alaposan felderítsük, indokolt esetben eljárást kell indítsunk, ugyanis a lelki bántalmazások is életre szóló nyomot hagyhatnak.
Szilvási Léna hozzátette: a megelőzés már a kora gyerekkorban elkezdődhet. Például a „fehérneműszabályt”, hogy az ezzel takart testrészeket nem szabad idegeneknek érinteni, már egy kisgyermekkel is meg lehet értetni. Szilvási Léna szerint sokat tehetnénk a prevencióért, ha országszerte megjelennének az iskolarendszerben az ilyen tájékoztatások, osztályfőnöki órai beszélgetések részeként akár az iskolai védőnők vezetésével.
A felnőttek felelőssége, hogy megvédjük a gyermekeket
– emelte ki az SOS Gyermekfalvak állásfoglalásában.
„Bízunk abban, hogy ez az eset felráz mindannyiunkat, kimozdít a közönyből, így meg tudjuk hallani és merjük jelezni, amikor egy gyermek bajban van, segítséget kér” – hívták fel a figyelmet.
A Kék Vonal Lelkisegély-vonalán, a 116 111-es telefonszámon ingyenesen és éjjel-nappal fogadják a segítségre szoruló 24 éven alattiak hívását. Aki inkább írásban érdeklődne, az az alapítvány honlapján, a www.kekvonal.huoldalon e-mailben és chaten is felteheti kérdéseit.
A 116 000-s számon érhető el a Segélyvonal a Bántalmazott és Eltűnt Gyerekekért, amelyen azoknak a felnőtteknek a hívásait várják, akik aggódnak egy gyermekért, vagy bizonytalanok, hogy kihez fordulhatnának segítségért. Az ingyenesen hívható segélyvonal szülőknek és a gyerekekkel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek számára is elérhető, de érdeklődhetnek a 116000@kek-vonal.hu e-mail-címen is.
(Borítókép: RinoCdZ / Getty Images Hungary)