A hatályos törvényi szabályozás értelmében az alkotmánybírókat tizenkét évre választják, és nem lehet őket újraválasztani. A régi szabály szerint csak kilenc évre választották őket, viszont egyszer újrázhattak. A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltje, Trócsányi László pedig egyszer már volt alkotmánybíró, rá akkor melyik szabály érvényes? Nos, a 2012-es alkotmánybírósági törvény záró rendelkezései között bújik meg a válasz.
Mint ismeretes, a kormánypártok a múlt héten Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték államfőnek, akinek a megválasztásáról hétfőn titkos szavazással döntött a parlament. Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn délben a Facebook-oldalán bejelentette:
Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére.
Korábban azt is megírtuk, hogy az Alkotmánybíróság elnökének lemondása után elvileg az elnökhelyettes veszi át az elnöki teendőket, csakhogy 2016. november 22-e óta, amióta Sulyok Tamást a parlament megválasztotta alkotmánybírósági elnöknek, nem töltötték be a tisztséget. Pedig be kellett volna, hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint az elnökhelyettest az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülésének kellett volna megválasztania. Helyettes hiányában meghatározott hatásköröket az Alkotmánybíróság életkorban legidősebb tagja gyakorol. Ő pedig az 1947. december 25-én született Salamon László.
Az azonban, hogy Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik Sulyok Tamás megüresedő helyére alkotmánybírónak, látszólagosan ütközik az alkotmánybírák újraválasztását tiltó szabállyal.
Trócsányi tudniillik 2007 februárja és 2010 októbere között már tagja volt az Alkotmánybíróságnak.
A régi alkotmánybírósági törvény az alkotmánybíró megbízatási idejét eredetileg kilenc évben szabta meg, és megengedte az újraválasztás lehetőségét. Ezzel összefüggésben a 2022-ben megjelent Az alkotmánybírósági törvény kommentárja megjegyezte: „A régi törvényben foglalt újraválasztási lehetőséget többször érte olyan kritika, hogy az nem szolgálja az alkotmánybírói függetlenséget, mert az az újraválasztás reményében valamilyen vélt vagy valós elváráshoz történő igazodást eredményezhet.”
Az új szabályozás megszüntette az újraválasztás lehetőségét. Egyetlen kivétellel. A 2012-es alkotmánybírósági törvény záró rendelkezései között szerepel az a szabály, amely kimondja:
Az Alkotmánybíróság e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tagja vagy e törvény hatálybalépését megelőzően hivatalban volt tagja, akit az Országgyűlés kilenc évre választott meg, és nem választották újra, e törvény hatálybalépését követően egyszer újraválasztható.
Ez a szabály ad tehát zöld utat a kormánypártok jelöltjének. Az újrázás szempontjából még több, 70 évesnél fiatalabb korábbi alkotmánybíró is szóba jöhetne, köztük Balogh Elemér (65), Kovács Péter (66), Lévay Miklós (69) és Stumpf István (66) is.
Trócsányi jelölésénél még egy kizáró szabályt kellett megvizsgálni. Nevezetesen azt, hogy nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül kormánytag, vagy valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felső vezetői tisztséget töltött be.
A jelölt több mint négy és fél éve volt kormánytag, mégpedig 2014. június 6-ától 2019. június 30-áig igazságügyi miniszter, így ez a tilalmi szabály sem érvényesül az esetében.
És vajon szakmai felső vezetői tisztségnek minősül-e a Magyar Jogász Egylet elnöki posztja? A kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény tételesen felsorolja a szakmai felső vezetőket:
Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Vagyis előbb alkotmánybírónak kell lenni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen.
Mint arról beszámoltunk, a színfalak mögött lezajlott államfői casting végén ketten maradtak: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán, azaz két alkotmánybíró. Ezért írtuk azt, hogy keveseket lepne meg, hogy a kormánypártok az Alkotmánybíróság elnökének a 69 éves id. Lomnici Zoltánt jelölnék, aki több mint négy évtizedes bírói, benne hétéves legfelsőbb bírósági elnöki tapasztalattal is rendelkezik.
Azzal azonban, hogy Trócsányi Lászlót alkotmánybírónak jelölik, és a kormánypártok mellette nem neveztek meg alkotmánybíróságielnök-jelöltet, az elnöki székre az egykori igazságügyi miniszter is esélyessé lépett elő.
(Borítókép: Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet elnöke 2024. január 27-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)