Azt nagyjából tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia (MI) 2023-ban mit produkált és hova jutott. A Kibeszélő legújabb adásában arra voltunk kíváncsiak, hogy idén mivel lep meg bennünket az MI, milyen trendekkel számolhatunk. Ehhez hívtuk beszélgetőtársnak Guld Ádám médiakutatót és kommunikációs szakembert.
A mesterséges intelligencia már régóta velünk van, csak eddig inkább a háttérben tevékenykedett, mondja Guld Ádám, felidézve azt, hogy az 2023-ban megjelentek a szövegalkotó programok – és ezeket a hétköznapi emberek is használni tudták.
A felvetésre, hogy néhány éve még a Metaverzumtól vártunk hasonló áttörést, Guld Ádám azt feleli, hogy a Meta példája arra jó, hogy mi van akkor, amikor egy új technológia még nem érett a mindennapi felhasználásra. Azért nem lett akkora áttörés, mert hiányzott belőle az egyszerű, hétköznapi élmény, amit a felhasználók nem kaptak meg.
Néhány éve már velünk vannak, ezeket gyűjtőnév alatt CGI-influenszereknek nevezzük, mert komputertechnika segítségével teremtették. Az elmúlt 1-2 évben azonban már azt látjuk, hogy ezeknek az influenszereknek a létrehozásában is megjelennek a mesterségesintelligencia-programok.
Az utóbbi hónapok trendje például olyan műinfluenszerek létrehozása, amelyek egyértelműen erotikus kapcsolat építésére csábítják a megcélzott Z generációs férfiakat – a maga gazdasági előnyszerzésével.
Bár a mesterséges intelligencia generálta véleményvezér influenszerek mögött még zömében emberek vannak, vagyis ők alakítják, módosítják a karaktereket, de Guld Ádám szerint ez pillanatokon belül meg fog változni. Előrehaladott kísérleteket végeznek annak érdekében, hogy ezeket az influenszereket összekapcsolják azokkal az MI-chatprogramokkal, amelyek kérdés-válasz reakción keresztül már aktív kommunikációba tudnak bocsátkozni a felhasználókkal. Tehát néhány órás csevegés alatt annyit tanulnak meg az alanyról, hogy idővel a számára legérdekesebb témákról is tudnak vele beszélgetni.
A mestergégesintelligencia-influenszerek barátai leginkább a Z generáció tagjai, mert a felmérések szerint ők a legmagányosabbak.
A kutatások azt mutatják, hogy ennek a genrációnak a tagjai naponta 6-7 órát, hétvégén már 12-14 órát töltenek internethasználattal. Kevesebb valós kapcsolatuk van, nincs kihez fordulniuk, és erre a megoldást a digitális térben keresik, ott keresnek társakat, akikkel „virtuális barátságokat” tudnak kialakítani.
A médiaszakember ezt a feltevést megerősítette, mondván, maga a kommunikációs szakma is úgy nevezi ezeket a hús-vér véleményvezéreket, hogy „elszabadult influenszer”, mert a legváratlanabb helyzetekben kezdenek el úgy viselkedni és olyasmit csinálni, ami gyakran botrányos és egyértelműen káros arra a brandre nézve, amelyet éppen képviselnek, és amelynek tulajdonosai ezért súlyos összegeket áldoznak.
Viszont a mesterséges intelligencia generálta influenszerek esetében ilyesmi nem lehetséges, őket nem a politikai vagy más felfogásuk működteti, hanem a piac, és hosszabb távon olcsóbbak, mint emberi „kollégáik”.
Egyértelműen 2024 egyik új trendje a figyelemgazdaság, amely abból indul ki, hogy manapság a legértékesebb árucikké maga a figyelem válik. Jelenünkre kimondottan jellemző az elképesztő tartalmi zaj, bárki bármilyen tartalomhoz, csatornához könnyedén hozzájuthat. Ebből következően egyre nehezebb az emberek figyelmét megragadni, pláne megtartani. Akinek ez sikerül, az elképesztően nagy piaci értéket produkál ezzel, mert az emberek figyelme tovább értékesíthető, például marketingkampányokban.
A vezető médiaplatformok egyértelműen figyelem-kereskedelmet folytatnak, ugyanis náluk koncentrálódik ez az újfajta gazdasági hatalom, és megjelennek olyan új kifejezések is, mint a figyelembányászat, mert ma már olyan ritka a kitartó figyelem, hogy manapság azt is bányászni kell, mint a drágaköveket.
Figyelemgyarmatosításról pedig akkor beszélünk, amikor a privát szféránkba történik agresszív behatolás, bár mi ezt nem engedélyeztük. Az algoritmusok tudtunk nélkül figyelik a médiatevékenységünket, és egy idő után már csak olyan tartalmakkal fogunk találkozni, amelyek az algoritmus szerint számunkra a legértékesebbek, mert lekötik a figyelmünket. Ezzel viszont bezáródunk egy digitális buborékba, amely elzár minket a világ más részeitől.
Míg 2023 arról szólt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan generál szöveget, addig 2024-ben már az álló- és a mozgókép, vagyis a képi tartalom előállítására fókuszálnak ezek a programok. Például az egyik algoritmusa néhány betáplált mondat alapján már képes egy néhány perces videót önállóan előállítani.
Nincs messze tehát az idő, amikor este kitaláljuk, hogy milyen filmet szeretnénk nézni, ahhoz megadjuk a legfontosabb szempontokat, és a mesterséges intelligencia összerakja nekünk.
A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy
(Borítókép: Guld Ádám. Fotó: Neuzer Imre / Index)