Évről évre egyre többen tesznek végintézkedést közjegyző közreműködésével. Gyakran írnak végrendeletet a nem az első házasságukban élő szülők, ahogy az élettársak is előszeretettel végrendelkeznek egymás javára, hiszen ők a házastársakkal ellentétben a törvényes öröklési rend alapján nem örökölnek a párjuk után.
Ha lehet ilyet állítani, egyre népszerűbb hazánkban a végrendelet; tavaly mintegy öt százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2022-ben. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint egy évtized alatt megduplázódott a végrendelkezők száma.
A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakran készítenek végrendeletet a nem az első házasságban élő szülők, különösen akkor, ha korábbi kapcsolatukból is született gyermekük, és a szülők szeretnék, hogy a nem közös gyermekeik is egyforma részhez jussanak a közös vagyonból. Mert ha a törvényi rendelkezésekre bíznák az öröklést, akkor bizony kevesebbet örökölne annak a gyermeke, aki hamarabb hal meg.
Ilyenkor tudniillik az történik, hogy a túlélő házastárs is örököl egy gyermekrészt, és az ő halála után pedig a volt házastársa korábbi kapcsolatából származó gyermek nem válik örökösévé.
Egy egyszerű példa: amikor egy házaspár mindkét tagjának egy-egy gyermeke van korábbi kapcsolatából, és nem született közös gyermekük, akkor a közös vagyonukból egynegyed részt kap az a gyermek, akinek a szülője előbb hal meg, és háromnegyedet, akinek később.
Sokan ezt igazságtalannak tartják, ezért végrendeletben rendezik el vagyonuk sorsát. Erre két megoldási lehetőségük is van a házastársaknak: írhatnak külön-külön vagy közösen is végrendeletet. Utóbbi érvényben marad az egyik fél halálát követően, és ha előre kikötik, akkor már módosítani vagy visszavonni sem lehet.
Akik nem szeretnék vállalni ezt a halálon túli megkötést, azok gyakran egymással egyeztetve, de mégis külön-külön végrendelkeznek különvagyonukról és a közös vagyonból rájuk eső részről. Egyelőre még ez utóbbi a gyakoribb a házaspároknál, ugyanakkor tavaly megugrott a közös végrendeletet készítő házaspárok száma, több mint másfélszer annyian kerestek fel emiatt közjegyzőt, mint 2022-ben.
Akik maguk szeretnék eldönteni, hogy haláluk után kik és hogyan örököljék a vagyonukat, azoknak mindenképp érdemes még időben végintézkedést tenniük. Így akár többet juttathatnak azoknak a gyermekeknek, akiknek az életükben kevesebbet adtak, vagy bebiztosíthatják a korábbi kapcsolatukból származó gyermekek örökrészét. A nem az első házasságban élők egyre gyakrabban tesznek végrendeletet, ezzel pedig az örökösök közötti családi vitákat is megelőzhetik
– mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Mozaikcsaládoknál az is gyakori, hogy a végrendelkezés mellett ajándékozási, illetve házassági vagyonjogi szerződéseket is készíttetnek a szülők, ezzel tisztázva a korábbi kapcsolatokból hozott jogokat, kötelezettségeket. Ezek a szerződések is befolyásolják a későbbi öröklést.
Nemcsak a végrendeletek száma növekszik a közjegyzőknél, hanem az öröklési szerződéseké is: 2023-ban tíz százalékkal többet kötöttek, mint tavalyelőtt. Ennek oka:
egyre többen maradnak időskorukra egyedül, állandó segítség nélkül – a közeli hozzátartozóik külföldi munkavállalása vagy falvakból városba költözése miatt.
Öröklési szerződéssel pedig halálukig biztosíthatják maguknak a megfelelő gondozást és eltartást. Ráadásul a tartási vagy az életjáradéki szerződéssel szemben ez nagyobb biztonságot ad az időseknek, hiszen a jellemzően a tartásért, gondozásért cserébe adott lakás tulajdonjoga csak az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre.
Az is gyakori, hogy élettársak végrendelkeznek egymás javára. Ők ugyanis a törvényes öröklési rend szerint nem örökölnek egymás után, még a közösen lakott ingatlanra sem illeti meg őket haszonélvezet. Így végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, és ha nincs tulajdonrészük a közösen lakott lakásban, ki is költöztethetik őket az örökösök.
Végrendeletet akár saját kezűleg, elejétől végéig kézzel írva is lehet készíteni, de azért érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét igénybe venni.
Egy végrendeletnek szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen.
A házilag készített végintézkedések sokszor hiányosak, hibásak, emiatt pedig érvénytelenek.
A közjegyzőnél készített végintézkedésnek további előnyei is vannak, így kiküszöbölhetjük azokat a formai és tartalmi hiányosságokat, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. Ezenfelül a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet tényét mindig bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.
(Borítókép: Index)