A kormány képviselőjeként felszólaló Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az ügyben egy jogvita zajlik az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az eljárásban a kabinet nem a saját véleményét, hanem a magyar jogból következő álláspontját fejti ki – hangsúlyozta.

A kabinetnek van véleménye az ügyről, de nem az a dolga, hogy a saját értékítéletét hangoztassa a bíróság előtt, hanem a magyar jogi szabályozást kell bemutatnia

– közölte az államtitkár az MTI szerint.

Répássy Róbert felszólalásában kiemelte, hogy a magyar Alaptörvény az életet védi, és ezzel nincs egyedül, mert az Európai Unió tagállamainak többségében nem engedélyezett az úgynevezett aktív eutanázia. „A bírósági eljárás folyamatban van, a kormány a maga részéről tiszteletben fogja tartani az ítéletet.”

Répássy Róbert arra is emlékeztetett, hogy az ügyben népszavazási kezdeményezés indult, a legcélszerűbbnek pedig azt tartaná, ha az Országgyűlés megvárja a folyamatban lévő eljárások végét, és csak azután vonja le a következtetéseket.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára kifejtette, hogy az egészségügyről szóló törvény alapján az állampolgároknak kétféleképpen van lehetőségük egészségügyi ellátást visszautasítani.

Az egyik az úgynevezett élő végrendelet, amelyben a cselekvőképes személyek közokiratban rendelkezhetnek arról, hogy esetleges cselekvőképtelenségük esetén mely kezeléseket, ellátásokat zárják ki.

Másrészt minden önálló döntéshozatalra képes magyar állampolgár vagy Magyarországon tartózkodó és egészségügyi ellátásban részesülő személy élet végi döntés keretében nyilatkozhat arról, hogy milyen, az életet fenntartó, azt meghosszabbító kezeléseket választ vagy utasít el.

A betegek arról is rendelkezhetnek, hogy ne kerüljenek intenzív osztályra – tette hozzá az államtitkár, kiemelve, hogy ezek a döntések bármikor megváltoztathatók. Takács Péter külön beszélt a pszichológiai, pszichiátriai és szociális támogatásról, valamint a visszafordíthatatlan állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló palliatív ellátásokról.

Párbeszéd: Legyen jog méltósággal befejezni az életet

Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke jelezte: a vitanap létrejötte az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS-) betegségben szenvedő Karsai Dániel bátorságának és felelősségvállalásának köszönhető. Információi szerint egyetlen olyan, aktív eutanáziát megengedő szabályozás sem létezik, ahol könnyű és gyors lenne erre engedélyt kapni, sőt a kérelmek túlnyomó többségét el szokták utasítani. Kiemelte: pártjuk is

csak olyan szabályozás mellett tudja támogatni a szabad élet végi döntések magyar jogrendbe illesztését, amelyek kizárják a visszaélést. Ha Magyarországon a szabad élet végi döntés lehetőségét megfelelően szigorú szabályozás mentén vezetnék be, az javítana a végstádiumú betegek helyzetén.

Az ellenzéki politikus arról is beszélt, az Alaptörvény kimondja a vallás és az állam szétválasztását, valamint a gondolat és lelkiismeret szabadságát, azaz az állam nem kényszeríthet semmiféle vallási vagy filozófiai meggyőződést az emberekre az élettel kapcsolatban. A gyógyításra tett esküvel kapcsolatban megjegyezte: nem köteleznek senkit sem az aktív eutanáziában való közreműködésre.

Szabó Rebeka szerint a vita arról szól, hogy tiszteljük-e eléggé a haldokló ítéletét a kérdésről, hogy miután biztosították neki a magas szintű palliatív ellátást, és meggyőződtek arról, hogy szándéka befolyásmentes és tartósan fennálló, ne gördítsenek akadályt akarata útjába. Úgy látja, joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét.

A szintén előterjesztőként felszólaló Bedő Dávid (Momentum) hangsúlyozta: Karsai Dániel és társai nem szeretnének mást, mint hogy méltóságban halhassanak meg, szenvedés nélkül. Jár nekik a választás szabadsága, a lehetőség, hogy saját életükről döntsenek. Hisznek a döntés szabadságában és az emberi méltóságban „az embereknek joguk van a saját sorsuk felett rendelkezni, és ezzel a magyarok többsége is egyetért”.

Szerinte a kormány a társadalmi párbeszéd helyett „csak cinizmussal tudott beszélni az ügyről, gyávák voltak vitázni, és ahhoz is, hogy megkérdezzék a magyarokat, mert a benyújtott népszavazási kérdéseiket a Nemzeti Választási Bizottság lesöpörte az asztalról. Az eutanázia legalizálása nem pártpolitikai ügy” – jelentette ki Bedő Dávid, az aktív eutanáziáról szóló népszavazást sürgetve.

Fidesz: Ellenkezik az Alaptörvénnyel

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka elmondta, az eutanáziát az Európai Unió 27 tagállamából jelenleg csak három-négyben engedélyezték, vagyis az uniós országok csaknem 85 százalékában tiltott.

A magyar Alaptörvénnyel is ellenkezik az eutanázia

– jelentette ki.

A képviselő hangsúlyozta, az orvosok hippokratészi esküje megtiltja, hogy emberi életet oltsanak ki, „a betegek önrendelkezési jogának nem része, hogy más embereket vonjanak be saját öngyilkosságuk végrehajtásába”.

Pesti Imre arról is beszélt, hogy a végstádiumú emberek számára biztosított a kórházi és az otthoni hospice-ellátás, melynek keretében nagyon sokfajta segítséget kapnak. A hospice-ellátást Magyarországon egyre többen veszik igénybe, és jelentős fejlődésen ment át. Míg 2005-ben 1147 beteg vette igénybe és az egészségbiztosítási alap 34 981 ápolási napot finanszírozott, 2022-ben ez a szám megötszöröződött, 5567 beteg 153 885 ápolási napot kapott.

A vitán

• a DK részéről Arató Gergely elmondta, hogy széles körű társadalmi vita után népszavazáson kell dönteni az eutanáziáról. A politikus szerint abban, hogy Karsai Dániel a társadalom elé tárta az eutanázia kérdését, nem a jogi eljárás a legfontosabb, hanem az, hogy a társadalmat kérdezi meg arról, van-e joga bárkinek őt szenvedésre ítélni, van-e joga az államnak azt mondani, hogy nem kérhet segítséget szenvedései megszüntetéséhez.
• A KDNP-s Hollik István együttérzését fejezte ki a gyógyíthatatlan betegek felé, majd hangsúlyozta, Magyarországon minden gyógyíthatatlan betegségben szenvedőnek joga van visszautasítani az őt életben tartó kezeléseket és gyógyszereket, valamint joga van igénybe venni a palliatív ellátásokat. Rámutatott, hogy az EU és az ENSZ országainak döntő többségében nem engedélyezik az asszisztált öngyilkosságot, sőt kifejezetten tiltják azt.
• Bedő Dávid Karsai Dánielnek az Országgyűléshez írt levelét olvasta fel. A jogász a levélben emlékeztetett arra, hogy a volt holland miniszterelnök, a 93 éves Dries van Agt a közelmúltban feleségével közösen eutanázia segítségével hunyt el. Karsai Dániel úgy fogalmazott, hogy ő maga „életfogytig tartó szabadságvesztéssel” van bebörtönözve a saját testébe.
• Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes kijelentette, szigorú előírások mellett mindenki számára meg kell adni az önkéntes, aktív eutanázia választásának lehetőségét. Az MSZP azt is támogatja, hogy az emberek erről népszavazáson mondhassák el a véleményüket. Az eutanáziát csak úgy lehetne igénybe venni, ha az ahhoz folyamodó személy gyógyíthatatlan, és a szenvedései elviselhetetlenek – szögezte le, hozzátéve: szükség van arra, hogy az eutanáziát az állam a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásként nyújtsa, mint bármilyen más egyéb szolgáltatást.
• A jobbikos Lukács László György azt mondta, abban hisznek, hogy a hatalmat az emberekhez legközelebbi szintre hozzák, ezért tartják helyesnek a vitát az eutanáziáról, és azt, hogy lehessen népszavazást is tartani az ügyben. A Jobbik az életpárti alaphelyzetből indul ki, de fontosnak érzik az egyén döntésének fontosságát is.
• A Mi Hazánk képviselője, Szabadi István pártjuk mély együttérzését és tiszteletét fejezte ki Karsai Dániel felé, majd közölte: a Mi Hazánk álláspontja szerint a keresztény értékrend talaján állva minden embernek a fogantatástól kezdve korlátozhatatlan joga van az életre. Az emberi élet szent és sérthetetlen, az élet nem egy tárgy, amit csak úgy eldobhatunk – emelte ki. Továbbá az orvosi etika is kimondja, hogy orvos nem segédkezhet öngyilkosságban, még a beteg kérésére sem.
• Az LMP vezérszónoka, Csárdi Antal arról beszélt, az ember alapvető törekvése, hogy enyhítse szenvedését, ezért veszi számításba az eutanáziát is. Jelezte, abban nincs vita az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, hogy az eutanázia nem lehet bármikor kéznél levő alternatíva. Ugyanakkor az élet végi döntés része az emberi méltóságnak, és tisztelni kell a szenvedő beteg „egyértelmű, megfontolt és tartós szándékát”, hogy változtasson állapotán. Ha elfogadjuk, hogy az ember képes és tud felelősséget vállani saját magáért, akkor el kell fogadni azt is, hogy képes dönteni az élete végéről is – húzta alá Csárdi Antal.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első, hétfői ülésén a képviselők Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét választották köztársasági elnöknek. Előtte Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet, valamint reagált az ellenzéki kritikákra. A parlament döntött Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról is.