Közel tíz éve indult ügy végére tett pontot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Áder János akkori államfő pert indított az Index.hu Zrt. ellen, mert 2014 végén cikket írt egykori állítólagos fogdabüntetéséről. A strasbourgi bírák tavalyi döntése szerint a hazai bíróságok beavatkozása szükségtelen volt, és ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó cikkét. Miután az ügyet a magyar állam fellebbezése ellenére nem utalták a Nagykamara elé, az ítélet jogerőssé vált.
Az ügy kezdete 2014 végére nyúlik vissza, amikor az Index korábbi szerkesztőségének egyik újságírója, Vágvölgyi B. András a Facebookon egykori fogdabüntetéséről számolt be, amit sorkatonaként kapott, mert szivarozott az ezredsorakozón. Mellékesen megemlítette, hogy fogdatársa volt Áder János is, aki szerinte részegen lövöldözött, amiért harminc napot kapott. Az akkori államfő válaszában jelezte: kétszer volt fogdán, de nem lövöldözésért, hanem egyszer azért, mert nem vezényelte az embereit hajnali tornára, másodszor pedig amiatt, mert elaludt őrségben.
Áder János az Index cikke és Vágvölgyi bejegyzése miatt pert indított, és egy-egy millió forint sérelemdíjat követelt. A Fővárosi Törvényszék 2015 elején az Index.hu Zrt. elleni keresetet elutasította, mert a bíró szerint a cikk nem tekinthető valótlan tény rosszhiszemű közlésének, és Vágvölgyit 50 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték. Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azonban 2015 decemberében megváltoztatta az ítéletet, és úgy döntött, az Indexnek 600 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie, és elmarasztalta a fogdabüntetésről először posztoló Vágvölgyi B. Andrást is.
Az Index.hu Zrt. és Vágvölgyi ezután a Kúriánál keresett jogorvoslatot, amely 2016 őszén 600 ezerről 50 ezer forintra mérsékelte a fizetendő sérelemdíjat, mert indoklása szerint
megsértették ugyan Áder jó hírnevét, de a jogsértés jellege csekély hatással volt a megítélésére.
A Kúria után az Alkotmánybíróság következett a sorban. Az Index és Vágvölgyi alkotmányjogi panaszukban sérelmezték, hogy megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat, ugyanis a bíróságok egy közéleti vitához kapcsolódó közlést értékeltek személyiségi jogot sértőként. 2017 májusában az alkotmánybírák visszautasították a panaszt, mondván, nincs eldöntendő alkotmányjogi kérdés.
A hazai jogorvoslati utat követően a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé került a jogvita, immár Index.hu Zrt. kontra Magyarország-ügyként. A strasbourgi bírák – soraikban Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság korábbi elnökével – nem kapkodták el döntésüket, csak hat évi vizsgálódás után, 2023. szeptember 7-én rukkoltak elő az ítéletükkel, amely az Index.hu Zrt. érveinek adott igazat. Az EJEB megállapította: bár a közszereplők magánéletéről szóló hírek közzététele általában szórakoztatási célokat szolgál, az is hozzájárul a nyilvánosság számára elérhető információk sokféleségéhez. A bírák úgy ítélték meg, hogy
az elnöknek a kötelező katonai szolgálata során tanúsított magatartására vonatkozó információk nem voltak intim jellegűek, és nem tartoztak kizárólag a magánszférába, mivel közzétételük pusztán a közönség kíváncsiságának kielégítésére szolgál.
Ezért az EJEB arra jutott, hogy a magyar bíróságoknak az ügybe való beavatkozására „nem volt szükség egy demokratikus társadalomban”, azaz megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkét, amely a véleménynyilvánítás szabadságát rögzíti.
Az ítélet ellen a magyar állam fellebbezéssel élt az EJEB Nagykamarájához, amelynek öttagú tanácsa most úgy határozott, hogy az ügyet nem utalja a Nagykamara elé. Ez azt jelenti, hogy a 2023. szeptember 7-én kelt ítélet 2024. február 19-én jogerőssé vált.