A hétfői parlamenti ülésen az Országgyűlés kormánypárti többsége 134 igen, 5 nem szavazattal megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, aki 2024. március 5-én lép hivatalba. Az Alkotmánybíróság – most már csak volt – elnökét ebben a cikkünkben mutattuk be. A parlamenti ellenzék közvetlen államfőválasztást sürgetett, közös jelöltet nem állítottak és nem is támogatták Sulyok Tamást.

A pártpolitikusokkal csak ráfáztak

A PegaPoll vezető elemzője, Kovács János három szempontot fejtett ki az Indexnek, hogy mi szólt Orbán Viktor és a kormánypártok számára Sulyok Tamás jelölése mellett.

• Egyrészt a 2010 óta megválasztott köztársasági elnökök korábbi erős pártpolitikai kötődése ha nem is vált kifejezetten hátrányossá a kormányoldal számára, de legalábbis kevesebb politikai előnnyel járt, mint amire a miniszterelnök és tanácsadói köre számított. Az államfőket érintő botrányok – úgy, mint Schmitt Pál plágiumügye vagy Novák Katalin kegyelmezési botránya – a lemondásokat övező politikai tűzoltás mellett is ráégtek a Fideszre, és ami legalább ennyire fontos, a köztársasági elnöki intézménybe vetett társadalmi bizalmat is erodálták.

A „törvényhozás motorjának” Schmitt-féle államfői szerepfelfogása Kovács János szerint hatalomtechnikai szempontból éppúgy visszaütött, mint a köztársasági elnöki politikai autonómiát komolyabban vevő szereplőknek az elvárthoz képest időnként erősebb normakontroll-aktivitása vagy külpolitikai kérdésekben való, a kormány álláspontjával disszonáns megnyilvánulásai.

Vagyis sem a túl szervilis, sem a túl autonóm államfői gyakorlat nem kedvezett a kormánypártoknak. Mérlegre téve a várt és tapasztalt előnyöket, illetve hátrányokat, talán elmondhatjuk, hogy a politikai haszonmaximalizálás igénye a potenciális politikai károkat is felnagyította

– mondta az Indexnek az elemző.

• Második szempontként említette, hogy a személyi lemondások nem hagyták érintetlenül az intézmények megítélését sem. „Az új államfő kiválasztásakor nyomatékosítani kellett a bizalomépítés szempontját az államfői hivatal presztízsének helyreállítása érdekében. Miután a 2010-es kormányváltást követően két ex-pártpolitikus államelnök is lemondásra kényszerült, rendkívül komoly politikai kockázatot jelentett volna ismét egy aktív pártpolitikai szereplőt jelölni. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Orbán Viktornak nem állt érdekében egy Sólyom László-féle, alkotmányjogi szempontból aktivista szerepfelfogású, az elnöki jogkörhöz képest erős köztársasági elnök megválasztása sem. Olyan szereplőt szemelt ki a kormányoldal, aki reményeik szerint inkább belakja az államfői hivatalt, aki szemlélete szerint inkább kiszámítható jogász, mintsem önjáró politikus.″
• Harmadik szempontként arról beszélt, hogy az újabb köztársaságielnök-jelölt személyét a kormánypártok holdudvarába tartozó, potenciálisan alkalmasnak ítélt jelöltek fellelhetősége is befolyásolta. „Itt pedig csak olyan személyek kerülhettek volna szóba, akik vagy nem rendelkeznek elég bizalmi tőkével a miniszterelnöknél, vagy nem fogadnák el a jelölést, illetve akikre a kormányfőnek más pozícióban van szüksége.”

Még sok a kérdés, de más lesz

Az Indexnek arra a kérdésére válaszolva, hogy miben lesz más államfő Sulyok Tamás, mint Novák Katalin volt, Kovács János azt mondta, hogy minden köztársasági elnök személyes előéletével és szakmai pályájával együtt hoz magával egy krédót, egy szemléletmódot, valamint olyan, társadalmilag fontos ügyeket, amelyeknek egyúttal szószólója is lesz.

„Novák Katalin nőként és egykori család- és ifjúságügyi államtitkárként a konzervatív családmodellt állította elnöki tevékenységének egyik központi témájává, egyúttal – egyfajta politikai szelepként – gyakran békülékenyebb és atlantistább üzeneteket fogalmazott meg a nemzetközi politika porondján, ami egy idő után már inkább kellemetlenül érintette a magyar külügyi és európai politikai kulcsszereplőket. Elődeihez képest Novák Katalin kifejezetten aktívnak bizonyult a külföldi kapcsolatépítés és reprezentatív feladatok ellátása terén. Sulyok Tamás elnöksége nyilvánvalóan más fókuszpontokkal rendelkezik majd, talán kicsit zárkózottabb, szürkébb és jogi technokratább szerepvállalással. Nagyon sok múlik azonban azon, hogy szakmailag elkötelezett emberként mennyit ad a személyes, szenvedélyes önmagából az államfői hivatal nyilvános megjelenítésekor” – magyarázta az elemző.

Továbbá úgy fogalmazott: „Azt látni kell, hogy a köztársasági elnöki pozíciót betöltve szükségszerűen megváltozik a korábban más pályán mozgó szereplők magatartása és hatóköre, érkezzen az új elnök akár a pártpolitika szférájából, akár egy másik, szintén alkotmányos státuszú intézmény, az Alkotmánybíróság éléről. Ez a pártpolitikai megfontolásokat könnyen kikezdheti, hiszen egy bizonytalansági tényezőről beszélhetünk.”

Kovács János szerint Sulyok Tamás jelölésével a kormányoldal célja egy Mádl Ferenchez hasonló szerepfelfogású, felkészültségű karakter jelölése lehetett,

aki úgy képes autonómnak látszani a magyar alkotmányos berendezkedésben, hogy közben nem válik erős fékké, ellensúllyá a kormánnyal szemben.

Sulyok Tamás és a nemzeti egység

Ami a nemzeti egység megtestesítését illeti, az elemző kérdésesnek tartja, hogy egy politikailag erősen polarizált közegben bárki, szakmailag alkalmas személy képes lehet-e megjeleníteni a nemzet egységét, miközben őrködik a demokratikus államszervezet működése felett.

Különös tekintettel arra, hogy közvetlen államfőválasztás híján a kiválasztási, jelölési folyamat alapvetően a pártvezetők kezében van, ráadásul a mostani erőviszonyok között valódi kompromisszumkényszer nélkül. Sulyok Tamást eddigi karrierútja, alkotmánybírósági elnöki múltja minden bizonnyal arra fogja ösztönözni, hogy köztársasági elnökként is azt a szerepet töltse be és jelenítse meg, amit számára az Alaptörvény előír – meggyőződéssel, de nem részrehajlással

– mutatott rá Kovács János.

Sok minden függ az új államfő megítélésének kérdésében attól, hogy lesznek-e olyan, szimbolikus erőt is képviselő ügyek, amelyekben Sulyok Tamás képes lesz megjeleníteni az államelnöki autonómiát, akár időnként szembehelyezkedve a kormánypárti szándékkal vagy kivitelezési gyakorlattal is. Mint azonban arra az elemző rámutatott: az államfői pozíció sem értéksemleges.

Sulyok Tamás magával hozza az értékrendjét, közjófelfogását, ami nyilvánvalóan nem nyerheti el egyszerre mindenkinek a tetszését

– jegyezte meg Kovács János.

Jobb, ha az ellenzék nem támadja csípőből?

A PegaPoll vezető elemzője arról is beszélt lapunknak, hogy az ellenzék egész biztosan kevesebbet várhat az új köztársasági elnöktől, mint amivel megelégedhetne, hiszen az államfő közjogi pozíciója jórészt reprezentatív, és az ellenzéki pártok nem egy együttműködő, egységet teremtő, hanem inkább a kormánnyal „együtt élő”, önmagára annak ellensúlyaként tekintő államfőt látnának szívesen – amolyan Antall–Göncz-viszonyrendszerben.

„Erre rendkívül csekély az esély. De van némi kilátás arra, hogy Sulyok Tamás elnyerje az ellenzéki szereplők tiszteletét, ha nem is a szimpátiájukat, amennyiben koherens, illetve következetes marad, és összetett helyzetekben a szakmai meggyőződése a nyilvánosság számára látványosan felülírja a politikai hála vagy lojalitás szempontjait” – emelte ki Kovács János.

Az ellenzék politikailag akkor jár el következetesen az elemző szerint, ha türelmi időt ad az új köztársasági elnöknek, hogy bemutassa az általa képviselt elnöki szerepfelfogást.

Így a későbbi, esetleges kritikáknak is nagyobb súlya lehet. Ha az ellenzéki szereplők nem támadják csípőből az új elnököt, és később, egy-egy ügy kapcsán mégis kialakul egy látványosabb érdekellentét, az még erősíthet is az ellenzéki narratíván, miszerint az államfő hagyta cserben az ország egy részét, mondta fel a nemzet egészének képviseletét

– mondta az elemző.

Azt kevéssé tartja valószínűnek, hogy az ellenzék kifejezetten bizalommal közelítsen az új államfőhöz. Kovács János szerint fontos hangsúlyozni, hogy „amíg egy népszerűtlenné és kikezdhetővé vált elnök az ellenzéki támadások célkeresztjébe kerülhet, addig egy társadalmilag népszerűbb elnök irányában a tiszteletlen magatartás össztársadalmi szinten népszerűtlenséget hoz”.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) gratulál Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnöknek (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)