Index Vakbarát Hírportál

Egyre több időt töltenek a magyarok az orvosi rendelőkben

2024. február 28., szerda 17:20

A tavalyi évhez képest némileg hosszabb előjegyzési idővel kell számolni a szakrendeléseken, de az orvos több időt tölt a betegekkel, akik az ellátás minőségét ezzel magasabbra értékelik – derült ki a Prémium Egészségpénztár 2023-as felméréséből. A válaszokból az is kiderült, hogy a magánegészségügynek mi az előnye a közellátáshoz képest. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen a szakértők elmondták: maguk is meglepődtek az eredményeken.

Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy az egészségügyről szóló hírek az elmúlt 6 hónapban inkább negatívak voltak, és főként a várólistákról, az ügyeleti rendszerről, illetve az ellátási zavarokról szólak. „A lakosok többsége az egészségügyet a kórházi állapotok alapján ítéli meg, miközben alig esik szó a járóbeteg-ellátásról” – fogalmazott. A 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is felmérést végeztek, hogy valós képet kapjanak a hazai betegelégedettségéről. Ezer fő véleményét kérték ki a múlt év második félévében a vizit előtti és alatti tapasztalataikról, és hogy a vizitet követően mennyire követik az orvosi utasításokat.

A részvevők 80 százaléka választotta a közellátást, 20 százalékuk pedig a magánegészségügyet. Elsősorban tehetősebbek, illetve a havi legalább nettó 300 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők fordulnak a magánszolgáltatókhoz, főként nőgyógyászati, szemészeti és bőrgyógyászati vizsgálat miatt. Ők a hamarabb elérhető ellátást és annak magasabb színvonalát jelölték meg indoknak, a közellátást pedig elsősorban anyagi okok miatt részesítették előnyben azok, akik ezt választották.

Változó várakozási idők

A maximális 100-as pontszámból az állami szakellátás 75-öt kapott, azaz 1 ponttal magasabbra értékelték minőségét, mint a korábbi évben, a magánellátás megítélése pedig 85 ponttal stagnál. A válaszok szerint a betegeknek a 2022-es évhez képest mindkét szektorban hosszabb előjegyzési listával kellett számolniuk 2023-ban, igaz csak 1-1 ponttal kevesebbet adtak a felmérésben résztvevők, ami az államinál 60, a magánszolgáltatóknál 82-es pontszámot jelent. A betegek 20 százaléka előjegyzés nélkül jelenik meg közintézményekben, majdnem minden ötödiknek több hónapot kellett várni a kezelésre a közellátásban, emelkedett a két hétnél későbbi időpontra előjegyzettek aránya. Az átlagos várakozási idő egy vizsgálatra 16 nap az állami intézményekben, de a magánorvoshoz 3 nap után bejutunk. 

A foglalt időponthoz képest az állami rendelőkben a betegek 40 százaléka 30 percnél többet várt – az átlag 17 percet –, a magánorvosnál a válaszadók többsége 10 percen belül sorra került. Ez utóbbiban a 2022-es évhez képest nem történt változás.

A vizit után elégedettebbek 

A betegek 80 százaléka részletesen be tudott számolni panaszairól, ezen a téren mindössze 18 százalékuk tapasztalt sürgetést az állami ellátásban, a magánszolgáltatónál pedig csak 9 százalék. Az orvos vizit alatti viselkedését az idősek kicsit negatívabban értékelték, a 65 év felettiek 78 százaléka az udvarias diktátor, illetve arrogáns jelzőt társította ehhez. A magánegészségügyben még mindig pozitívabbnak tartják a kommunikációt. 

Az 5-10 perces vizitek a közellátásban 38 százalékot, magánban 21 százalékot tesznek ki, utóbbiban jellemzően némileg több időt fordítanak a betegekre, átlagban 18 percet, ez az állami ellátásban 14 perc. Az elégedett betegek többsége 11-20 percet töltött a rendelőben. Az orvosok általános megítélése mindkét szektorban jó, 10-ből 9 beteg ajánlaná az őt kezelő szakembert másnak is. 

A betegek 75 százaléka kap utasításokat, 84 százalékban betartják, 90 százalékuk kiváltja a receptet. Jelentős hányaduk akkor jutott el vizsgálatra, mikor szeretett volna. Minden negyedik betegnek 30 percnél többet kellett várakoznia röntgen, CT, MR, vagy ultrahang vizsgálatra, 2023-ban 25 százalék, míg 2022-ben 18 százalék járt így. A magánellátás diagnosztikai szolgáltatásait illetően a betegek kritikusabbak lettek, ezen a téren kicsit romlott ennek indexe, egy év alatt 3 százalékkal. 

„Németország sem áll így”

Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettese meglepődött az eredmények hallatán. „Ennél jobb adatokat Németországban sem lehet mérni, így nehezen értelmezhetők azok a jelentések, miszerint a magyarok a hazájukban a harmadik legnagyobb problémaként említik az egészségügyet” – fogalmazott a kutatás konklúzióit megvitató kerekasztal-beszélgetésen. Kiemelte: a Covid előtt még 5 perces minimum-vizitidőről volt szó, ehhez képest a 14 perc fejlődés. 

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke ehhez hozzáfűzte: azzal, hogy a receptfelírás, a beutalóküldés a digitális rendszeren keresztül is lebonyolítható, nincs értelme már az 5 perces rendelési időnek. Erdős Attila megjegyezte: a felmérésük során sok olyan visszajelzést kaptak, hogy az orvos a vizit felében a számítógépes adminisztrációt végzi.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke is arra számított, hogy a korábbi évhez képest mind a magán-, mind a közellátást negatívabban ítélik meg a magyarok, amit azzal magyarázott, hogy az elégedettek jellemzően nem adnak hangot ennek. Az egészségügyért felelős államtitkár is így nyilatkozott a Magyar Kórházszövetség február 20-ai konferenciáján. „A magyar egészségügyről szóló hírek negatívabbak, mint a valóság” – értékelte akkor Takács Péter.

Kirschner András, a Swiss Medical Zrt. ügyvezetője elmondta, hogy a 2023-as évben nagy visszaesés volt tapasztalható a magánszolgáltatót saját zsebükből fizetők számában, ami náluk a korábbi havi 4 ezerről 3 ezerre csökkent. A felmérésben résztvevők 29 százaléka vélte aránytalanul drágának, míg korábban 20 százalék vélte túlárazottnak a magánegészségügyet. Az emberek érezhetően elkezdtek spórolni a fogorvosi kezelések, szűrések, de a halasztható műtétek tekintetében is. „A gerinc-, boka-, csípőoperációkig tartó időszakot sokan fájdalomcsillapítókkal vészelik át” – mondta a magánklinika ügyvezetője.

Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár stratégiai tanácsadója a kutatás konklúziójaként megemlítette: világszinten is magas volt Magyarországon az orvos-beteg találkozások száma, amiben mostanra egyértelműen némi visszaesés tapasztalható, később fog kiderülni, ez milyen következményekkel jár. Az átlagos vizitidő pedig független attól, hogy első vizsgálatról vagy kontrollról van szó. 

Sinkó Eszter szerint ebben közrejátszik a paraszolvencia kivezetése, és hogy az orvosok nem teljesítményarányos bérezést kapnak, a Covid előtti időszakhoz képest a betegforgalom lebonyolításának 12 százalékos visszaesése is ezzel magyarázható. Ficzere Andrea erre úgy reflektált, hogy az ellátandó betegek száma nem csökkent, inkább nőtt ez alatt az időszak alatt. 

Kincses Gyula a felmérés eredményein szintén meglepődött, úgy értékelte, hogy egyfajta Stockholm-szindróma érvényesül a magyar betegeknél. „Már annak örülünk, ha bejutunk" – fogalmazott. Ugyanakkor elismerte, hogy ha az OECD összevetésében gazdasági fejlettségünkhöz képest a várólistákban nem állunk rosszul. Ezt Ficzere Andrea is megerősítette: a magyar ellátórendszer sokkal jobban hozzáférhető, mint például Skandináviában, illetve egyes nyugat-európai országokban, amelyeket egyre több külhoni vesz igénybe. 

Magán- kontra állami egészségügy

A kerekasztal-beszélgetésen a két rendszer együttélésének kérdése is szóba került. Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség konferenciáján jelentette be, hogy szektorszemleges finanszírozást szeretnének Magyarországon megvalósítani. Sinkó Eszter szerint ez olyan országokban működik, ahol a két rendszer árazása között jóval kisebb mértékű a különbség. Az egészségügyi közgazdász úgy véli, a két szektort nehéz lenne szétválasztani, ugyanis sok orvos azért kapott engedélyt a magánszektorban történő munkavégzésre, hogy a paraszolvencia kivezetése után ezzel itthon tudják tartani őket. Kincses Gyula szerint a szeparáció már elérte az üvegplafont a magánellátás oldaláról, a vegyes finanszírozás egy új helyzetet teremtene, aminek megvalósulására kis esélyt lát. 

(Borítókép:  Betegváró a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központjában Miskolcon 2023. március 10-én. Fotó:  Vajda János / MTI)

Rovatok