Rendszerszintű vizsgálat, megoldás a szakemberhiányra, hatékony jelzőrendszer, prevenciós szemlélet – többek között ezeket javasolják a jövőre nézve a gyermekvédelmi rendszer egyes szereplői, akik azt remélik: 2024 februárja fontos kiindulópontja lesz annak a reformnak, amely már évtizedek óta várat magára.
Nemrég átfogó cikket közöltünk arról, milyen változások történtek az elmúlt bő egy évtizedben a hazai gyermekvédelemben. Mint ismert, a Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit országgyűlési képviselő lemondásához vezető kegyelmi döntés miatt most ismét lépéskényszerben vannak a döntéshozók, az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus már beszélt a közelgő reform részleteiről.
Dióhéjban az eddig elhangzó elemek:
Az elmúlt hetekben a gyermekek jogaival, érdekeivel foglalkozó szakértők, szervezetek is sorra emelték fel a hangjukat. Volt, aki állásfoglalást adott ki, míg mások az Indexnek meséltek az aktuális kihívásokról és a lehetséges megoldásokról.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közleményében azt írta:
Abban mindannyian egyetértünk, hogy a gyerekek különleges védelemre szorulnak. Az őket védő jogszabályok azért vannak, hogy azokat kivétel nélkül mindenki, mérlegelés nélkül betartsa. Abban már nem mindannyian értünk egyet, hogy pontosan mi az, amitől a gyerekeket meg kell védeni, és melyek a gyerekvédelem legsúlyosabb problémái.
Álláspontjuk szerint nem a gyermekvédelem a bántalmazó, hanem a rendszer, ami ezt fenntartja. Teszi mindezt úgy, hogy
„Bántalmaz azzal is, hogy jogszabályi előírásként igen, de a gyakorlatban nem szorgalmazza a bántalmazás eseteinek kivizsgálását, nem foglalkozik a prevencióval, se a gyerekek jogtudatosságának növelésével, a gyerekek bevonásával. Ezenfelül még mindig nem tudja, nem alkalmazza azt az alapvetést, hogy gyerekek bántalmazása esetén nem az a kérdés, hogy hiszünk-e a gyereknek, vagy sem, hanem az, hogy komolyan vesszük, amit mond, és kivizsgáljuk az általa elmondottakat” – fogalmaztak, hozzátéve: problémát jelent az is, hogy azok az emberek, akik gyerekeket bántanak, szabadon és gyorsan váltogathatják az intézményt, ahol dolgoznak, legyen szó az oktatásról vagy a gyermekvédelemről. Ennek oka, hogy az esetek többségében nem indul eljárás ellenük, mert nincs nyoma a bántalmazásnak,
csak közös megegyezés és hallgatás van.
„Könnyebb az intézménynek, könnyebb a dolgozónak, miközben végtelenül veszélyes és káros a gyerekeknek” – foglalták össze a tájékoztatóban, amelyben kitértek arra is: fontos lenne túllépni azon a gyakorlaton, hogy általában a gyermekvédelmi rendszer legutolsó láncszemét (védőnőt, családsegítőt, szociális munkást) vonják felelősségre és rúgják ki, miközben a gyermekvédelem rendszerszintű vizsgálata, a következtetések levonása, a prevenciós elemek beépítése legtöbbször elmarad.
„2024. február fontos kiindulópontja kell(ene) hogy legyen annak a változásnak, ami a gyerekvédelemben évtizedek óta hiányzik. Egy olyan változásnak, amelyben a döntéshozók nem csak egyes esetek megoldását, hanem az egész rendszer működését és mindenekelőtt a gyerekek helyzetének javulását, jogainak tényleges biztosítását tűzi ki célul” – zárták soraikat.
A közelmúltban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hat pontban fogalmazta meg, hogy az oktatás területén milyen azonnali lépésekre van szükség a gyermekek védelmében.
Az SOS Gyermekfalvak szintén közzétette állásfoglalását, ebben leszögezték: a gyermekvédelmi rendszer egyik mérvadó szereplőjeként hosszú évek óta dolgoznak azon, hogy megelőzzék a gyerekek bántalmazását, és biztosítsák számukra a jelzés lehetőségét.
„Alapvető értékünk az átláthatóság, ennek szellemében alkalmazzuk gyermekvédelmi irányelveinket is, és komolyan vesszük a gyerekek, fiatalok véleményét, panaszát. Mindezt tesszük összhangban az ENSZ gyermekjogi egyezményével, az 1997 évben született hazai Gyermekvédelmi törvénnyel és a SOS Gyermekfalvak nemzetközi szervezetének irányelveivel” – mutattak rá.
Felidézték azt is, hogy intézményeikben 2015-re felállt egy érzékeny gyermekvédelmi jelzőrendszer, melynek köszönhetően a náluk nevelkedő gyerekek és fiatalok is egyre bátrabban fogalmazzák meg véleményüket, jelzik, ha úgy érzik, bármilyen igazságtalanság érte őket. Az SOS-ben minden panaszt komolyan vesznek és kivizsgálnak, de fontos lenne, hogy máshol is ez legyen az alaphozzáállás.
Bátorítjuk a jelzőrendszer szereplőit, hogy minden gyerek vonatkozásában gyakorolják a törvényben meghatározott feladataikat
– hangsúlyozták.
Az Indexnek korábban Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus is arról beszélt, hogy Novák Katalin és Varga Judit távozásával még nem zárható le az ügy, de hasonló véleményt fogalmazott meg az UNICEF magyarországi gyermekjogi vezetője, Szlankó Viola, valamint a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, Meleg Sándor is, míg a Gyermekjogi Civil Koalíció közvetlenül a kegyelmi botrány kirobbanása után tett közzé egy petíciót.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)