Az államtitkár a lap csütörtöki számában elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon sok koncepció és látványterv készült különböző megbízásokból Rákosrendezőre vonatkozóan, ennek ellenére mindig parlagon maradt a terület.

„Ezért mi azt mondtuk, hogy ebben a kérdésben azonnal lépni kell, és tavaly javaslatot tettünk: nézzük meg, melyek azok a cégek, vállalkozások, fejlesztők, amelyeknek van tőkéjük és elképzelésük a területtel kapcsolatban” – ismertette.

Az államtitkár jelezte, hogy ezek közül az egyik legtőkeerősebb és a legnagyobb garanciával rendelkező csoport anyaországával, az Egyesült Arab Emírségekkel van egy nemzetközi szerződésük, vagyis hivatalosan elkezdődhet a folyamat. Míg a tárgyalások zajlanak, elkezdték a terület megtisztítását és a rekultiváció előkészítését.

Lánszki Regő kijelentette azt, hogy a főváros, amely ez esetben nem tulajdonos, a saját elképzelését éppen parkvárosnak nevezi, egyfajta marketinghúzásnak tartja. Rámutatott: egy 130 hektáros területről van szó, amely önálló városközpontként működhet.

Itt kötelezően nagyarányú zöldfelületeket, nagy parkokat kell létrehozni, fontos azonban az is, hogy milyen funkciók, milyen épületek veszik körbe, vannak-e ott szolgáltatások, irodák, színházak, mozik, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen Budapest belvárosába menniük a területen élőknek, sőt inkább onnan jöjjenek ide, enyhítve a belső városrészek túlzsúfoltságát.

Amit mi itt elképzelünk, az arról szól, hogy a lehető legnagyobb, egybefüggő zöldterületet hozzuk létre vonzó funkciókkal. Ezt szolgálja nem csak Rákosrendező, hanem az egész vasúti tengely vizsgálata és rekonstrukciója egészen a Nyugati pályaudvarig

– hangsúlyozta.

Azt mondta, a magasházakról Budapesten nagyon régóta folyik a vita, de „itt nem az a lényeg, hogy valami milyen magas, hanem az, hogy milyen minőségű”.

Hozzátette, Budapestnek alapvető eleganciája és karaktere van, amelyet nem szabad megbontani, ugyanakkor a magyar fővárosban is megvan a létjogosultsága magasházak építésének. Pontosan meg kell határozni azonban, hogy milyen távolságra lehetnek ezek az épületek a központtól, illetve milyen magasságban.

Sajnos erre nem a legjobb példa a már megépült Mol-torony, amely önmagában egy pillérként jelenik meg a tájképen. Ennél sokkal jobb városépítészeti lehetőségeink is vannak – fogalmazott Lánszki Regő.

Szerinte szólnak gazdasági és fenntarthatósági érvek egy olyan negyed kijelölésére Budapesten, amelyikben magas épületeket emelnek. „Budapestnek csak az előnyére válna, hogy – ha nem is most, de hosszú távon – néhány olyan minőségű magasháza legyen, amely egyedi, amely sehol a világon máshol nincsen” – értékelt.

Az államtitkár jelezte, 2024. október 1-jétől csak olyan épületek épülhetnek, amelyek illeszkednek a településképbe. Rákosrendező esetében is készült városarculati kézikönyv, amelyben – Karácsony Gergely akkori polgármester ajánlásával – az oslói magasházak szerepelnek követendő példaként – jegyezte meg.