Nem új keletű betegség a lepkehimlő, ám az ilyenkor szokásos esetszámnál némileg többen keresik fel erre utaló tünetekkel a rendelőt – ugyanakkor nem súlyos, általában szövődmények nélkül gyógyuló vírusfertőzésről van szó – fogalmazott az Indexnek Bense Tamás esztergomi gyermekorvos, aki a több járvány együttes terjedését nagyobb problémának tartja.
„A pillangóvírus nagyjából hat hete okoz megbetegedést a gyerekek között. Most heti 2-4 ilyen esettel találkozunk, míg tavaly egy hónap alatt volt két erre utaló megbetegedés” – ismertette Bense Tamás az esztergomi praxisának tapasztalatait. A vírusfertőzés a bölcsődés-, iskoláskorú kisgyermekek között terjed, a felnőtteknél nem jellemző, ugyanakkor a veszélyeztetettek közé tartoznak a kismamák, ugyanis náluk az első trimeszterben akár vetélést is okozhat a megbetegedés. A gyermekorvos hozzátette: a lázas állapotokat magával vonzó légúti vírusfertőzések mind kockázatot jelentenek a várandós nők számára. A lepkehimlő a magzatnál ödémát, vérszegénységet okozhat.
Az emberek 50 százaléka találkozott már a lepkehimlővel, sokan tünetmentesen esnek át a fertőzésen, a gyerekek 20 százaléka is, ami életre szóló védettséget ad. Ezt utólag laborvizsgálat is igazolhatja. A kisgyermekeknél 5-10 napos lappangási idő után mindkét orcára kiterjedő piros foltok jelennek meg, lepkeszárny alakban, innen kapta a nevét. A kiütések később a karon, a lábakon, a törzsön is megjelenhetnek maguktól, hegesedés nélkül megjelenési sorrendjük szerint gyógyulnak, a gyermekorvos hozzátette: ezután is olykor visszatérhetnek, de már egyéb panaszok nem kísérik.
Bense Tamás elmondta, hogy nem okoz szövődményeket vagy súlyosabb állapotokat a gyermekeknél, pár napos hőemelkedéssel, náthaszerű, légúti és gyomor- bélrendszeri panaszokkal jár, amit fejfájás és izomfájdalom is kísérhet.
Azoknak a szervezetét veszi jobban igénybe, akiknél korábban vérképelváltozás lépett fel. A beteg már nem fertőz, mikor a bőrpír még látható
– fogalmazott a gyermekorvos, aki megjegyezte, hogy nem új keletű betegségről van szó, a szezonális kórokozó terjedése egybeesik a többi légúti vírus okozta járvánnyal.
A kiütésessel járó megbetegedések sorában az ötödik volt, a skarlát, bárányhimlő, övsömör és rubeola után következik fertőzőképességében és kórlefolyásban. A gyermekbetegségek közé sorolt bárányhimlős esetszámokban a szakorvos elmondása szerint jelentős visszaesés volt, miután 2019-ben bekerült a kötelező oltások közé.
Azelőtt évente 30-40 ezer bárányhimlős megbetegedést jelentettek Magyarországon, 2021-ben már csak 15 ezret ‒ derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának adataiból, az oltási programba a gyors terjedése és idegrendszeri szövődményei miatt került be.
A lepkehimlő ellen nincs oltás, az enyhe lefolyása miatt nem is monitorozza a hatóság, nagyjából 5-7 évente okoz járványos megbetegedést itthon, a legtöbb gyerek gyorsan felépül a betegségből. Bense Tamás elmondása szerint bakteriális felülfertőződéssel nem jellemző a B19 parvovírusra, a betegség magától is gyógyul, ha a gyerek állapota indokolja, láz- és fájdalomcsillapító alkalmazását szokták javasolni. Pihenéssel, bő folyadékfogyasztással egyhetes izoláció után visszatérhet a gyerek az óvodába, iskolába – mondta a szakorvos, hozzátéve: a kórokozók járványos terjedésének jelenleg kedvez, hogy sok szülő munkája miatt már a láz elmúltával pár nap után visszaviszi a gyereket a közösségbe.
Az RSV ugyanis még mindig tartja magát, az influenzás, a koronavírusos esetszámok csökkenőben vannak, és más szezonális légúti megbetegedések is jelen vannak, a lepkehimlős gyerek jellemzően már túl van egy másik fertőzésen
– ismertette a családorvos esztergomi praxisának tapasztalatait.
Mivel még mindig gyakori, hogy az egyik fertőzésből felépült gyerek legyengült immunrendszere nem tudja kivédeni a másik kórokozót, időpontra fogadják a rendelőben a panaszos kisbetegeket. Az elmúlt hetekben az átlagos napi 50 helyett 80-an fordultak a gyermekorvoshoz jellemzően légúti panaszokkal, az utóbbi napokban tíz százalékkal csökkent a számuk.
Az NNGYK adatai szerint az RSV az év 5., az influenza a 6. héten tetőzhetett, a sentinel kórházak jelentése szerint már a koronavírushoz képest tízszeres, országos 60 ezres esetszámmal. „Az egyéb kórokozók dominanciájának csökkenése, a tél végi, tavasz eleji enyhe időjárás kedvez atöbb megbetegedést okozó lepkehimlő terjedésének, amire fogékonyabbak a lábadozó gyerekek” – zárta a doktor.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)