Az alkotmánybírák átvágták a gordiuszi csomót, mert csaknem hét és fél év után ismét elnökhelyettest választottak maguknak. Ez azt jelenti, hogy az új elnök megválasztásáig nem korelnök, hanem elnökhelyettes vezeti a testületet. Az más kérdés, hogy a korelnök az a Salamon László lett volna, akit most társai titkosan elnökhelyettesnek választottak.
Mint megírtuk, 2016. november 22-e óta az Alkotmánybíróságnak nincs elnökhelyettese. Pedig kellene hogy legyen, hiszen az alkotmánybírósági törvény szerint az elnökhelyettest az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg. Csakhogy amióta Sulyok Tamást 2016-ban a parlament megválasztotta alkotmánybírósági elnöknek, nem töltötték be ezt a tisztséget. Helyettes hiányában pedig meghatározott hatásköröket a testület életkorban legidősebb tagja gyakorolja. Ő pedig az 1947. december 25-én született Salamon László.
A legújabb fejlemények szerint mégsem korelnöke, hanem elnökhelyettese lesz a bíróságnak. Az történt ugyanis, hogy Sulyok Tamás, akit az Országgyűlés március 5-ei hatállyal választott meg köztársasági elnöknek, pótolta korábbi mulasztását, és február 27-én javaslatot tett a teljes ülésnek, hogy Salamon Lászlót válassza meg a testület elnökhelyettesének. Salamont a teljes ülés titkos szavazással választotta meg. Mindez Az Alkotmánybíróság Határozatai február 29-i számából derül ki.
Azért volt szükség elnökhelyettesre, mert a korelnöknek viszonylag szűk a jogköre:
Az elnökhelyettes viszont a korelnök jogosítványain túl:
Mindenesetre tény, hogy az Alkotmánybíróság március 5-étől megválasztott elnök nélkül, tizenöt helyett csak tizennégy taggal működik tovább.
Azt már tudni lehet, hogy a Sulyok Tamás köztársasági elnökké választásával megüresedett alkotmánybírói helyre a kormánypártok Trócsányi László korábbi igazságügyi minisztert, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik.
Az viszont még nem derült ki, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság új elnöke.
Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választ elnököt az Alkotmánybíróság tagjai közül. Következésképp: előbb alkotmánybírónak kell lenni ahhoz, hogy valaki elnök lehessen.
Korábban megírtuk, hogy a színfalak mögött lezajlott államfői casting végére két alkotmánybíró maradt: Sulyok Tamás és id. Lomnici Zoltán. Ezért keveseket lepne meg, ha az Alkotmánybíróság elnökének a kormánypártok a több évtizedes bírói tapasztalattal rendelkező id. Lomnicit jelölnék. Azzal azonban, hogy Trócsányi alkotmánybírói jelölése mellett nem neveztek meg alkotmánybíróságielnök-jelöltet is, az elnöki székre az egykori igazságügyi miniszter is esélyessé lépett elő.
Az Index információi szerint a kormánypárti frakciók nem akarják elkapkodni a jelölést, ezért várhatóan csak valamikor április elején teszi majd le esküjét a parlament előtt a Donáti utcai bíróság új elnöke.
(Borítókép: Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöki jogköröket ellátó elnökhelyettese (fent k) ismerteti az Alkotmánybíróság határozatát, előtte Salamon László alkotmánybíró, 2016. szeptember 19-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)