A kegyelmi botrány után a magyar állam szigorításokat vezet be a gyermekvédelmi területen. Az első kormányrendelet már ki is jött: pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára bejelentette, hogy a szerdai kormányülést követően szigorítást fog végrehajtani a gyermekvédelmi intézményekben a kormány: a gyermekvédelmi intézményvezetők és helyetteseik kinevezésének és foglalkoztatásának feltétele egy szigorú pszichológiai alkalmassági vizsgálat.
Csütörtökön már ki is jött az erről szóló kormányrendelet, amely azonnal hatályba is lép, hogy a vizsgálatok minél hamarabb megkezdődhessenek.
Mint azt a Magyar Közlönyben írják, a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjévé, a gyermekotthon vezetőjévé, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjévé, a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjévé, valamint a javítóintézet igazgatójává és otthonvezetőjévé csak olyan személy nevezhető ki, aki hozzájárul egy pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, és ezen alkalmas minősítést kap.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálaton az alábbi feltételeknek kell megfelelniük az érintetteknek:
A pszichológiai alkalmasságot különböző tesztek és vizsgálatok elvégzésével és a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálat a Belügyminiszter, Pintér Sándor által jóváhagyott szakmai protokoll alapján történik majd, és kétévente ellenőrzik.
Ahogy azt Orbán Viktor már bejelentette, minden gyermekotthonra kiterjedő vizsgálatot rendelt el, és – mint kiderült – készül a második gyermekvédelmi törvénycsomag is, tovább szigorodnak a pedofil bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek.
Balog Zoltán 2017-ben ígérte meg, hogy szigorítják a gyermekotthonok vezetőinek kiválasztását, valamint azt is bejelentette, hogy három éven belül megszüntetik a bicskei gyermekotthonhoz hasonló 200–300 férőhelyes otthonokat, és a gyermekek vagy lakásotthonba költöznek, vagy nevelőszülőt kapnak.
Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűnöző bűntársának, amiről elsőként egy olvasói levél alapján utánajárva a 444.hu írt.
K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat és hamisan tanúskodjanak.
Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be.
Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását, majd a kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán is lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.
V. János több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra kerülhetett volna a héten, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint fegyházban kell maradnia.
„A Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája a 2024. február 29-én megtartott meghallgatás eredményeként nem bocsátotta feltételes szabadságra a volt gyermekotthoni igazgatót” – áll a törvényszék közleményében.
Mint írják, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján döntött abban a kérdésben, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy „az elítélt a törvényi előfeltételeknek nem felel meg, a büntetési célok maradéktalan érvényesülése érdekében továbbra sem bocsátható feltételes szabadságra”.