Novák Katalin lemondása után az Országgyűlés többsége február 26-án megválasztotta köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, a Fidesz–KDNP jelöltjét, aki eddig az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját töltötte be. Az államfőjelölési és -választási folyamatot az ellenzéki pártok többsége bojkottálta, Sulyok Tamás megválasztása után az ellenzéki térfélről Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, valamint Ungár Péter, az LMP társelnöke gratulált a leendő államfőnek.

Ungár Péter ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022-ben, amikor megalakult az új Országgyűlés, heves vita alakult ki arról, hogy érdemes-e beülnie az ellenzéki képviselőknek a parlamentbe, és részt venni az ott zajló munkában, „végül az lett minden frakcióban a döntés, hogy érdemes. Ma minden ellenzéki frakció interpellál, írásbeli kérdéseket ad be, bizottsági tisztségeket visel, mindenki felesküdött az Alaptörvényre, és mindenki az alapján vesz részt a parlament munkájában”.

Az LMP álláspontja ebben a vitában következetes. Szerintünk pontosan tudta mindenki 2022-ben, milyen játékszabályok alapján indulunk a választáson, a kasszától való távozás után reklamációnak helye nincs. Ugyanez a helyzet a köztársaságielnök-választásnál is. Mi, LMP-sek abban látjuk a feladatunkat, hogy jobb jelöltet ajánljunk az Országgyűlésnek, mint a Fidesz. Ezért is javasoljuk dr. Hack Péter megválasztását, akiről így, látatlanban ki tudom jelenteni, hogy jobb őre lenne az alkotmányos működésnek, mint a Fidesz jelöltje. Megértjük, ha vannak, akik ezzel nem értenek egyet. Őket csak egy dologra kérem: ne dőljenek be annak az ordító következetlenségnek, hogy valakik kedden bojkottálnak, szerdán interpellációt nyújtanak be, bizottsági elnöki tisztségeket adnak, amit szintén a fideszes többség választott meg, de közben néha-néha kivonulnak

– hangsúlyozta még az államfő megválasztása előtt Facebook-oldalán az LMP társelnöke, hozzátéve: „A kegyelmi botrány súlyos sebet ejtett a köztársasági elnöki intézményen, a magyar politikai életen. Közvetlen elnökválasztás ugyanakkor nem lesz. Az ellenzéki pártok többsége tehát megint csak kudarcot ajánl a választóknak, mi legalább alternatívát. Ráadásul jobb alternatívát. A közvetlen elnökválasztás szinte mindig pártjelöltet eredményez. Most pedig pont olyan jelölt kéne, aki nem egy adott párthoz lojális, hiszen a jelenlegi botrányhoz is ez vezetett. Mi eszerint jártunk el a jelölés ügyében.”

Ungár Péter végül megjegyezte azt is, „összességében azok a pártok, amelyek most bojkottról beszélnek, majd másnap besétálnak interpellálni, még a saját mércéjük szerint is következetlenek. Márpedig ha valami igazán hiányzik az ellenzéki politikából, az pont a következetesség”.

„Rég látott lehetőségük lett volna”

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja,

az ellenzéki pártoknak folyamatosan jelen kell lenniük akár a hagyományos, akár a közösségi médiában. Ehhez pedig fontos a parlamenti jelenlét, hiszen ez alapot szolgáltathat a megjelenésekhez. Létezik az az álláspont az ellenzéken belül, hogy a parlament kiüresedett, és valójában az utca a politizálás színtere, de ezzel a saját szavazóikon kívül nem igazán tudnak embereket megszólítani. Arról nem beszélve, hogy sok választópolgár nem értené meg: választásról választásra miért kér felhatalmazást egy olyan párt, amely deklaráltan nem akar részt venni a parlamenti munkában.

Az elemző aláhúzta, néhány politikus esetében – mint például Hadházy Ákos –, az Országgyűlésen kívüli politizálás lehet valós alternatíva, de egy párt számára nem, ráadásul a parlamenti jelenlét lehetőséget biztosít törvényjavaslatok benyújtására vagy vizsgálóbizottságok felállításának indítványozására, amelyek, ha nem is valósulnak meg, újabb megjelenési lehetőséget biztosítanak.

Erdélyi Rezső Krisztián az államfőválasztás több ellenzéki párt által történt bojkottjára vonatkozó kérdésünkre kifejtette:

Saját törzsszavazóik között több ellenzéki párt alighanem elismerést szerzett azzal, hogy nem vett részt az államfőjelölés és -választás folyamatában. Ez azonban magában hordozza a politikai szűklátókörűséget. Az ellenzék ugyanis csak akkor képes megerősödni, ha a bizonytalan vagy akár kormánypárti szavazók felé is képes azt mutatni, hogy tud konstruktív módon viselkedni.

Az elemző még egy szempontra felhívta a figyelmünket: „Van ráadásul még egy probléma ezzel a típusú viselkedéssel, rég látott lehetőségük lett volna arra, hogy megmutassák: nem csak akkor tudnak összefogni, amikor választásra készülnek, de a parlamenti aprómunkában is együtt tudnak részt venni. Ezek a pártok ugyanis azt szeretnék elhitetni a választópolgárokkal, hogy képesek lennének adott esetben együtt kormányozni. Most pedig kiderült, hogy egy gyakorlatilag tét nélküli helyzetben sem képesek az együttműködésre.”

Erdélyi Rezső Krisztián szerint „így viszont csak a pozícióosztogatásra alkalmas választási szituációkra korlátozódik az összefogás, ami megint csak sok választópolgárt idegeníthet el. Ráadásul a parlamenti matematika alapján akkor is tudtak volna jelöltet állítani, ha sem a LMP, sem a Jobbik, sem a függetlenek nem vesznek részt a folyamatban. Ez viszont már rávilágít a Momentum jelenlegi politikájára, amellyel a DK-tól való különállásukat igyekeznek megmutatni.”

„Ez látványosabb, mint egyszerűen nemmel szavazni”

Horn Gábor az elnökválasztás bojkottjáról úgy vélekedett, hogy

majdnem mindegy, mert 135 bátor ember teszi a dolgát. Az ellenzék részéről kínos helyzetbe hozni valakit azzal, hogy felmegy a pulpitusra, mond egy beszédet, és a biztos vereség tudatában elkullog, nem jobb eszköz, mint azt mondani, hogy nem vesznek részt a folyamatban. Emellett volt egy konkrét érvük is, ami a közvetlen államfőválasztásról szól. Ezt a kérdést napirendre hozni elhibázottnak tartom, a vasárnapi tüntetésnek is ez lett volna a hívószava, de nem rezonálnak erre az emberek, érzik, hogy ez most nem tét. Ha viszont már beleállt ebbe az ellenzék, ez látványosabb, mint egyszerűen nemmel szavazni.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a megválasztott köztársasági elnökről, Sulyok Tamásról megjegyezte: „Az Alkotmánybíróság elnökeként bebizonyította az elmúlt néhány évben, hogy ő is része a NER-nek, egyetlen meghatározó kérdésben sem ment szembe a kormányzat politikájával.”

Horn Gábor az ellenzék parlamenti jelenlétéről elmondta, „ha valakik elindulnak a választáson, felhatalmazást kapnak az istenadta nép egy részétől, és vállalják, hogy négy évig képviselik azokat, akik megválasztották őket, akkor kötelességük a parlamenti munkában részt venni”.

Az elemző szerint az elmúlt néhány hét azt bizonyította, hogy az ellenzéki politikai tevékenység is tud működőképes lenni, „az ellenzék a kegyelmi botrány kirobbanása utáni két hétben tette a dolgát, különböző eszközökkel felszínen tartotta a kérdést, és bár ebben alapvető szerepe a független médiának volt, de az ellenzék a saját eszközrendszerét használva egy cél érdekében, politikai értelemben is felszínen tartotta a kérdést. Nem hagyták eltűnni ezt az ügyet is a semmiben, mint annyi minden mást az elmúlt időszakban.”

(Borítókép: Sulyok Tamás, miután megválasztották köztársasági elnöknek az országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)