Magyarországon az első hajtatott zöldségek az idei évben február végén, március elején jelentek meg a boltokban, ami a termékárakra is kihat, lassan vége az importszezonnak ‒ mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, a FruitVeB.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a paradicsom 21, a paprika 17, a vöröshagyma 13 százalékkal került többe januárban, mint egy évvel korábban, két év alatt pedig jelentősen emelkedtek a fogyasztói árak. Ez egész Európára jellemző tendencia, Németországban például 17 százalékkal emelkedett a paradicsom ára, ami a fogyasztás átmeneti visszaesését eredményezte. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács megjegyezte: a vetőmag, a műtrágya, az energia költsége és a munkabér emelkedése mind kihat a termelői árakra, és ehhez jönnek a logisztikai, csomagolási költségek, az áfatartalom, továbbá a kiskereskedelmi árrés – így alakul ki végül az a fogyasztói ár, amivel vásárlóként az üzletekben találkozhatunk.
A novembertől áprilisig terjedő időszakban az Európai Unió főként Marokkóból, Egyiptomból és Törökországból importál zöldséget. „Az uniós elvárásoknak, minőségi követelményeknek már az észak-afrikai szállítmányok is egyre inkább megfelelnek, ezért találkozhatunk télen nagyobb arányban ilyen eredetű zöldségekkel” – ismertették. Az elmúlt két év alatt az innen származó paprika, paradicsom és vöröshagyma árának emelkedését a FruitVeB a csomagolási és szállítási díjak, valamint a kereskedők költségeinek növekedésével magyarázta.
„A rövid ideig tárolható termékeknél a pillanatnyi kereslet-kínálati viszonyok függvényében egy körülbelül kéthetes ingadozás figyelhető meg a fogyasztói árakban, és általában a hónap végén valamivel kedvezőbb árakkal lehet találkozni. Magyarország két legfőbb nagybani piacán, Szegeden és Budapesten is napi árak vannak, de jelenleg még nem túl élénk a forgalom” – fejtették ki.
Az Agrárközgazdasági Intézet február közepére vonatkozó jelentése szerint a nagybani árakat figyelembe véve a tavalyi év azonos időszakához képest a hazai termelésű fejes káposzta és a burgonya átlagára csökkent, az előbbi 6, az utóbbi 9 százalékkal. A hideghajtatott brokkoli és a káposztafélék területe folyamatosan zsugorodik Magyarországon, az ingadozó évjáratok miatt 2022-ben 160-180, most pedig 60-65 forint körül alakul a fejes káposzta termelői ára.
A zöldségárak tekintetében jelentősebb csökkenésre akkor lehet számítani, mikor megjelennek az itthoni boltokban az első hazai, hajtatott kertészetből származó tételek, így például a paradicsomfélék és a kígyóuborka. A termálvizes fűtés terjedésével szinte egész évben lehet hazai paprikával találkozni, ugyanakkor a hajtatott kertészetek kétharmada fűtetlen fóliaházakban működik. A FruitVeB megjegyezte, hogy az elmúlt hetek napsütéses, enyhe időjárása ezeknek a növényeknek kedvezett, így jobb minőségben és nagyobb mennyiségben kerülhetnek piacra.
A Hideghajtatott zöldségfélék közül ELSŐKÉNT a retek, a zöldhagyma és a saláta érkezhet majd a boltokba, nagyobb mennyiségben először a húsvéti ünnepek előtt.
Paradicsomból márciustól októberig önellátók vagyunk, a köztes időszakban a spanyol és marokkói áru érkezik. A kígyóuborka esetében pedig az idei évben sok hazai termelő már február közepe-vége felé megkezdte a szedést, a Budapesti Nagybani Piacon nagyobb mennyiségben február 20. körül jelent meg. „Tavaly januárban a kígyóuborkánál kiugróan magas árakkal lehetett találkozni, melynek oka az volt, hogy a spanyoloknál a szokásoshoz képest egy több hetes hideg időszak miatt 30 százalékkal csökkent a forgalmazható árualap. Nagy-Britanniában például még korlátozták is a megvásárolható mennyiséget”– emlékeztetett a FruitVeB. A mediterrán térségben a korai árut előállító fóliaházak fűtetlenek, ezért okozhatott egy hosszabb hideg időszak jelentős kiesést.
A FruitVeB azt is elmondta, hogy az európai tendenciáknak megfelelően a hazai reálkeresetek csökkenése a zöldségek vásárlásában is megmutatkozott, akárcsak Franciaországban és Spanyolországban, de hazánkban tavasszal a kereslet minden évben megugrik, ami leginkább az áruházi akcióknak köszönhető.
A kontinensen nagyjából kiegyenlítődtek a zöldségárak, európai szinten pedig élénk kereslettel lehet számolni, ezért Magyarországon is búcsút lehet mondani a nyomott árú lecsópaprikának vagy befőzőparadicsomnak
– ismertették, amit a magasabb minőségi elvárással és termelési költségekkel indokoltak. Kiemelték: az árualap szerencsére itthon is évről évre nő mindhárom fő hazai hajtatott zöldségnél, azaz a paradicsomnál, az uborkánál és a paprikánál.
Hozzátették: az észak-afrikai és mediterrán térségben is az elmúlt tíz év legjobb minőségű és mennyiségű termését produkálták. A kígyóuborka ára 50 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest, azonban ekkor extrém, ezer forint körüli darabáron lehetett csak megvásárolni. A FruitVeB arra is kitért, hogy a hazai zöldségtermelők nem tudják meghatározni a piaci árakat, mivel az import folyamatosan jelen van a piacon.
„Már olyan országok is tudtak Európába exportálni, akikre nem is számítottunk, például Tunézia, Makedónia, Albánia” – fogalmazott a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács, hozzátéve: 3 ezer kilométeres távolságból a betakarítástól számítva egy héten belül Magyarországon lehet az áru. A téli időszakban a déli országok értékesítési stratégiája határozza meg a magyarországi zöldségárakat, de a tavaszi-nyári időszakban is olcsóbban tudnak termelni Észak-Afrikában. Ez nem csak Magyarországra jellemző, még a nagy termelőnek számító Spanyolországban is egyre nő a más kontinensről érkező gyümölcsök és zöldségek forgalmazása.
„A külföldről származó termékek aránya a boltokban az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt, a magyar vásárlók háromnegyede mégis előnyben részesíti a hazai idényzöldségeket”– jegyezte meg a FruitVeb, hozzátéve: a magyar paradicsom, paprika vagy uborka tovább is eltartható otthon, mert a szedés és az értékesítés között sokkal kevesebb idő telik el, frissebb az áru.
A klímaváltozás a növénytermesztésre is jelentős mértékben kihat, például az enyhe időjárás miatt könnyebben tudnak áttelelni a kártevők. Megjegyezték: a szabadföldi termesztésben a mezei pockok elszaporodása okoz sok bosszúságot a gazdáknak. Arra is kitértek, hogy a külföldön már jelentős károkat okozó új vírusok elsősorban a lábbelin és göngyölegen keresztül tudnak bekerülni a magyar kertészetekbe.
„Míg tíz éve ezek a vírusok nem jelentettek problémát, az utóbbi 2-3 évben többet kell fordítani a fertőtlenítésre, ugyanis egy kórokozó megjelenése az állomány 50 százalékát is elpusztíthatja”– emelte ki a FruitVeB. A hideghajtatott paprika, uborka majd április–május környékén kerül kiültetésre, a nagyobb tavaszi fagybetörések utáni időszakban.
(Borítókép: Luigi Baldelli / Kontrolab / LightRocket / Getty Images)