Pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendeltek el a gyermekotthonok vezetőinél március 1-től. Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke hétfőn azt állította, hogy az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőire ez nem vonatkozik majd. A Belügyminisztérium közleményében reagált az ügyre.
Mint írtuk, a kegyelmi botrány után a magyar állam szigorításokat vezet be a gyermekvédelmi területen. Az első kormányrendelet már ki is jött: pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.
Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőire nem vonatkozik a pszichológiai alkalmassági vizsgálatról szóló új kormányrendelet.
Állítása szerint a Magyar Közlönyben megjelent módosítás csak a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt írta át, így az csak a közalkalmazottakra érvényes, akik a gyermekvédelmi rendszerben az állami fenntartású Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) tartozó intézményekben dolgoznak. Hozzátette: a nem állami szektorra is ki lehetne terjeszteni a szabályozást, ez azonban még nem történt meg.
A kormány minden gyermekvédelmi intézmény vezetőjének elő fogja írni a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot – közölte a Belügyminisztérium hétfőn az MTI-vel.
A tárca közleményében azt írta: az első szigorítás az állami gyermekvédelmi intézmények vezetőinél lépett életbe, ami kormányrendelettel szabályozható volt; a rendelet már hatályba lépett, az alkalmassági vizsgálatok rövidesen megkezdődnek.
A nem állami fenntartású gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatához törvénymódosítás szükséges, amelyet a kormány hamarosan beterjeszt az Országgyűlésnek.
A gyermekvédelem területén feladatot ellátó állami szerveknél foglalkoztatottakra megállapított rendelkezések vonatkoznak a gyermekotthont működtető intézmény vezetőjére, a gyermekotthon vezetőjére, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény vezetőjére, a nevelőszülői hálózat szakmai vezetőjére, valamint a javítóintézet igazgatójára és otthonvezetőjére – tették hozzá.
Ahogy az Index beszámolt róla, a kegyelmi botrány után a magyar kormány szigorításokat vezet be a gyermekvédelem területén. Az első kormányrendelet már ki is jött: pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.
A kegyelmi botrány februárban robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűntársának. Az ügyről elsőként a 444.hu írt egy olvasói levél alapján.
K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.