Tavaszi ülésszakának első napján, múlt hétfőn az Országgyűlés 134 igen, 5 nem szavazattal megválasztotta az addig az Alkotmánybíróság elnöki pozícióját betöltő Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, aki március 5-én lép hivatalba. A képviselők a szavazás előtt elfogadták Novák Katalin lemondó nyilatkozatát.
A múlt hétfői parlamenti ülésen az Országgyűlés kormánypárti többsége megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnöknek, aki március 5-én, kedden lép hivatalba. A parlamenti ellenzék közvetlen államfőválasztást sürgetett, közös jelöltet nem állítottak és nem is támogatták Sulyok Tamást. A szavazáson az ellenzék többsége ki is vonult.
A Momentum korábban azt írta, hogy „nem vesznek részt a Fidesz parlamenti cirkuszában, ahol kiválasztják Orbán Viktor következő golyóstollát”, a Demokratikus Koalíció Sulyok Tamást „egy újabb fideszes pártkatonának” tartja, az MSZP pedig hivatalos közleményében kijelentette, hogy a Fidesz államfőjelöltje „az autoriter rendszer további, zökkenőmentes működését” hivatott biztosítani.
Az ellenzéki pártok közül a Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolnát, az LMP Hack Pétert, a Párbeszéd – Zöldek Kaltenbach Jenőt javasolta államfőnek, de a megfelelő mennyiségű támogató aláírás hiányában a nevük nem kerülhetett a szavazólapra.
„Az Alkotmánybíróság elnökeként ért a megtisztelő jelölés az államfői hivatal betöltésére. Ahogyan jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni, és a nemzet egységét kifejezni” – fejtette kiSulyok Tamás a felkérést követően.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született, igazi jogászcsaládba, Kiskunfélegyházán. Édesapja ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvéd, sőt a házastársaik is jogi foglalkozásúak. Nővére viszont élelmiszeripari mérnök.
Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát, pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, majd 1991-től dolgozhatott ügyvédként, egészen alkotmánybírói megválasztásáig, 2014 szeptemberéig. 2014. szeptember 27-től lett az Alkotmánybíróság tagja.
Akit alkotmánybírónak választanak, közszereplővé válik. Ha az embert kritizálják, annak két következménye lehet: megharagszik a kritikáért, ami fölösleges, mert nem vezet sehova; vagy igyekszik javítani a munkáján, mert a szakmai kritika segít. A politikai kritikával viszont nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika
– jegyezte meg Sulyok Tamás.
A testület elnökhelyettesének választották 2015. április 1-jén, majd 2016. november 22-én az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság elnökévé. Több mint hétévi elnökség után újabb kihívás várja: a Donáti utcából a Sándor-palotába költözhet.
Sulyok Tamás 2021-ben adott interjút lapunknak, és úgy fogalmazott, hogy „a politikai kritikával nem tudok mit kezdeni, soha életemben nem érdekelt a politika”. A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.
A PegaPoll vezető elemzője, Kovács János elmondta, miben lesz más államfő Sulyok Tamás, mint Novák Katalin volt.
Sulyok Tamás elnöksége talán kicsit zárkózottabb, szürkébb és jogi technokratább szerepvállalással rendelkezik majd. Nagyon sok múlik azonban azon, hogy szakmailag elkötelezett emberként mennyit ad a személyes, szenvedélyes önmagából az államfői hivatal nyilvános megjelenítésekor
– magyarázta az elemző.
Kovács János szerint Sulyok Tamás jelölésével a kormányoldal célja egy Mádl Ferenchez hasonló szerepfelfogású, felkészültségű karakter jelölése lehetett, aki úgy képes autonómnak látszani a magyar alkotmányos berendezkedésben, hogy közben nem válik erős fékké, ellensúllyá a kormánnyal szemben.
Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűnöző bűntársának, amiről elsőként egy olvasói levél alapján utánajárva a 444.hu írt.
K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat és hamisan tanúskodjanak.
Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be.
Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását, majd a kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán is lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára február végén bejelentette, hogy szigorítást fog végrehajtani a gyermekvédelmi intézményekben a kormány: a gyermekvédelmi intézményvezetők és helyetteseik kinevezésének és foglalkoztatásának feltétele egy szigorú pszichológiai alkalmassági vizsgálat lesz. Csütörtökön már ki is jött az erről szóló kormányrendelet, amely azonnal hatályba is lépett.
(Borítókép: Sulyok Tamás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)