A 2024-es az oktatás szempontjából is izgalmas évnek ígérkezik: idén nemcsak az érettségi változik, hanem a felvételi pontszámítás is. Mint azt korábbi cikkünkben összefoglaltuk: az újítások egy része már tavaly életbe lépett, de a hangsúlyos elemek csak most élesednek.

A legfontosabbak 2023-ban:

• A jogszabályban meghatározott minimumponthatárokat eltörlik, helyette az egyetemek szakonként határozhatják meg, hogy mi az a legkevesebb pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Abban nincs változás, hogy egy felvételiző összesen hat helyre jelentkezhet.
• Az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük.
• Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények középszintű érettségit is elfogadhatnak emelt helyett.

A legfontosabbak 2024-ben:

• Az intézmények 100 pontot maguk is adhatnak. A tartalékos katonai szolgálatért például továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pontok számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Az emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt fognak figyelembe venni (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

Autonómia, de milyen áron?

A döntéshozók több ízben is jelezték: a változások célja, hogy az egyetemeknek nagyobb legyen az autonómiája, és saját hatáskörben dönthessenek arról, kiket akarnak felvenni. Az RTL összeállítása szerint ezt egyes intézmények sajátosan értelmezték: van, ahol a rokoni kapcsolatokért vagy a fizetős előkészítőn való részvételért is pluszpontokat osztogatnak.

• A Dunaújvárosi Egyetemen 100 pontból 15 pontot jóváírnak, ha a jelentkező családtagja (nagyszülő, szülő, gyermek, testvér vagy akár házastárs) az egyetemen végzett, ehhez csak egy jogviszonyigazolást kell bemutatni. Ugyanez az intézmény a maximális 100 pluszponttal jutalmazza mindazokat, akik olyan középiskolában végeztek, amivel az intézménynek stratégiai együttműködési megállapodása van.
• A dunaújvárosihoz hasonlóan a Tokaj Hegyalja Egyetemen (THE) is pluszpontot ér a hűség, itt viszont csak tízet adnak érte.
• A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) a legalább négy hónapos vagy legalább 120 órás, az intézmény által szervezett érettségi előkészítő tanfolyamon való részvétel és annak eredményes (legalább 60 százalékos) teljesítése 60 pontot ér a 100-ból. A beszámítható matematika, kémia és fizika érettségi elkészítő tanfolyamok ára 2024-ben 72 ezer forint.

Több aggálya is van a HÖOK-nak

Az új pontszámítással komoly fenntartásai vannak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK). Közleményük szerint – melyet az Economx idéz – a fentiek helyett inkább a mérhető teljesítményre, illetve a fiatalok tehetségére és szorgalmára kellene helyezni a hangsúlyt.

A HÖOK közgyűlése az alábbi állásfoglalást fogadta el:

• A HÖOK támogatja, hogy az egyetemi felvételi ne csak a tanulmányi eredményt, hanem az iskolán kívül megszerzett tudást, tapasztalatot, tevékenységet (pl. sport, önkéntesség, tudományos vagy akár kulturális eredmény) is jutalmazza, amennyiben az mérhető és átlátható.
• A HÖOK abban az esetben támogatja az intézményi programokon való részvételért járó pontokat, amennyiben azok mérhető teljesítéssel (pl. teszt) járnak. A HÖOK azzal a feltétellel fogadja el a területi szempontokat, és az intézményi identitást építő pontokat, hogy azok értéke jelentősen elmarad a teljesítményért járó pontokhoz képest.
• A HÖOK nem támogatja az intézményi programokon való részvételért önmagában adott, és kifejezetten ellenzi a fizetős programokért járó pontokat. Meggyőződésünk, hogy nem szabad olyan felvételi rendszert kiépíteni, amely más lehetőségeket biztosít a jómódú családban élő jelentkezők számára, mint a hátrányosabb helyzetű fiataloknak.
• A HÖOK kiáll továbbá a fiatalok nyelvtudásának fontossága mellett, így elengedhetetlennek tartja, hogy a megszerzett nyelvtudás a jövőben is jelentős többletpontot érjen valamennyi intézmény esetén.

Arról, hogy mit vár a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium az új rendszertől, Hankó Balázs államtitkár mesélt az Indexnek.