A Magyarország számára legutóbb megítélt 2 milliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára is – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az EU-források 2024 című Portfolio-konferencián szerdán Budapesten, hangsúlyozva: ma már nem az a kérdés, hogy mikor érkeznek az európai uniós források, hanem az, hogy mennyi érkezik, és „mire használjuk”.
Emlékeztetett: a legutóbb megítélt plusz 2 milliárd euró az eddig megítélt és utalásban lévő 10,2 milliárd euróhoz társul, „tehát most már 12,2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással számolhatunk”.
A miniszter leszögezte, „ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak […], a számok önmagukért beszélnek”.
Még most sincs 100 százalékig elszámolva a 2014–2020-as időszak, de a legfrissebb adatok alapján az élen vagyunk az európai uniós tagállamok között az európai uniós források felhasználásában
− mondta. Megjegyezte, a számokból is látszik: Magyarországnak érdemes pénzt adni, mert azt jól, hatékonyan és eredményesen használja fel. „Nemcsak a területi felzárkóztatás szempontjából, hanem az ágazati fejlesztési politikák, sőt a társadalompolitikai célok szempontjából is a legeredményesebb európai uniós tagállam vagyunk” – fejtette ki.
Megemlítette, hogy az operatív programok már javában a megvalósulás útján haladnak, van olyan operatív program, amelynek már csaknem a felét kiírták, és az összegeket meg is ítélték. Ilyen a TOP Plusz például, de a GINOP Plusznál is várható a következő időszakban egy nagyon nagy kiírási hullám, éppen azért, hogy a gazdaságnak újabb lendületet lehessen adni – fogalmazott. Megjegyezte, hogy
Magyarország helyreállítási tervének támogatási része 2300 milliárd forintot jelent, a hitel része pedig az a 2800-2900 milliárd forint körüli összeg, amelyet majd kedvezményes kamattal kell visszafizetni.
Az ezekből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végéig el kell készülniük és üzemelniük kell, tehát „óriási nyomás alatt lesz rövidesen a magyar gazdaság a kivitelezést tekintve is” – fogalmazott. Hozzátette, nagy programok indulnak, jelentős mértékben energetikai programok, olyanok, amelyek túlnyomó többségben az építőipar számára is „komoly löketet jelentenek”.
A hároméves csúszásról azt mondta Navracsics Tibor:
Idegesítőnek tűnik, hiszen mi valójában már 2021. január elsején kezdtük volna a megvalósítását az európai uniós projekteknek, ugyanakkor még így is az eredeti ütemterv szerint tudtunk és tudunk most is haladni, hiszen ez az újabb 2 milliárd euró, amihez hozzájutottunk, ez is az ütemterv szerint megy.
Hozzátette, „már 5,2 százalékát le is tudtuk hívni a 2021–27-es időszakban rendelkezésünkre álló európai uniós forrásoknak, amely kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy 2027-ig tart a pénzügyi időszak, de a 2014–2020-as időszakot is csak most zárjuk”.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak a felzárkóztatáson kell dolgozni, hanem a versenyképességi mutatók javításán is, mivel a versenyképesség és a fejlettség összefügg. Ezért meg kell találni azokat az ösztönzőket a vállalkozók, a kamarák, a gazdaság számára, amelyek egyben a versenyképesség javítását is lehetővé teszik – jegyezte meg.
Egyértelműnek nevezte a kapcsolatot a városiasodottság és a fejlettség, illetve a versenyképesség között is, és hangsúlyozta, mivel Magyarország lakosságának több mint fele van kapcsolatban a fővárossal, Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából. „Még ha időnként vérmesebb politikustársaim a nyilvános megbüntetését is követelik a városnak”, egész egyszerűen aki Budapestet bünteti, az egész országot bünteti – mondta.
Ismertette, a tervek szerint csaknem 700 milliárd forintnyi energiahatékonysági, víziközmű- és szennyvízhálózat-fejlesztési, 645 milliárd árvízvédelmi, katasztrófakockázat-csökkentési, 430 milliárd digitális fejlesztési, 416 milliárd kis- és középvállalkozási, hitel- és vállalkozásfejlesztési, 252 milliárd kutatás-fejlesztés-innováció, 57 milliárd természetvédelmi, 30 milliárd lakhatási és szociális szolgáltatások és 23 milliárd közlekedésbiztonsági pályázat kiírását tervezik – közölte.