Sajtóinformációk szerint jogosnak és érvényesnek ítélte az elektronikus jegyrendszer megvalósítására kötött vállalkozói szerződés 2018-as azonnali hatályú felmondását a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer ügyében 2021 szeptemberében indított perben.
A keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok megfizetését kérte, ezzel szemben volt az e-jegyrendszer tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH 24,4 millió eurós kárigénye, amit javarészt az állásidő miatt fogalmaztak meg, de térítést kértek a leszállított, ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – miatt is – írja a Népszava.
A lap által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését a 2015-ben aláírt szerződés felmondására. A Scheidt & Bachmann-nak vissza kell fizetni az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót – 2,3 milliárd forintot.
A BKK további követeléseit viszont nem tartották indokoltnak, sőt, a bíróság elnöke úgy látja, a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” magának köszönheti, ami történt, mert egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely korábban ilyen feladatot nem végzett, bár hardvereket – kapukat, jegyérvényesítő eszközöket – gyártott. Ezt a mulasztást pedig az sem oldja fel, hogy a főváros közlekedésszervező cégének az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni.
A lap összegzése alapján a főváros így a 2018–19-ben hivatalosan leírt
több mint 10 milliárdos veszteség nagy részét végleg elbukta
az elektronikus jegyrendszer megvalósítását célzó projekten.
„Ekkora kárt egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek – erről szól ez a fotó. Ez a 2014-ben megörökített pillanat több, mint 7,5 milliárd forint veszteséget okozott a városnak. És csak azért nem többet, mert több éves jogi munkával visszaszereztünk Budapestnek több, mint 2 milliárd forintot, a visszaszerzett pénzt pedig a budapesti közlekedés fejlesztésére fogjuk fordítani” – írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely, az alábbi fotó kíséretében:
A főpolgármester kifejtette: „A képen az a pillanat látható, amikor a fideszes városvezetés idején aláírják a soha meg nem valósult, teljességgel elbaltázott e-jegyrendszerről szóló megállapodást. Most már papírjuk is van róla, hogy több volt ez mint bűn”.
Karácsony Gergely megjegyezte, sok milliárd forinttal rövidítették meg Budapestet, „maradt utána mementónak egy soha nem használt beléptető kapu a Deák téren. A per lezárultával már végre lebonthatjuk azt is, miként a BKK is továbblépett az alkalmatlanság és felelőtlenség korából a fejlesztések korába: a Budapest Go-val már átrángattuk a közösségi közlekedést a 21. századba, a 100E járaton és az M1-en már működő úgynevezett pay&go fizetési rendszer pedig jó alapot teremt arra, hogy alapos előkészületek után valóban megvalósítsuk az elektronikus jegyrendszert”.
„Világosak a szerepek: ott károkozás, itt fejlesztés. A károkozásért pedig felelni muszáj...” - zárta posztját a főpolgármester.
Vitézy Dávid is Facebook-poszttal jelentkezett az ügyben. A volt közlekedési államtitkár szerint
ha 2014 decemberében Tarlós István javaslatára a Fővárosi Közgyűlés nem váltott volna le a BKK éléről, az elektronikus jegyrendszer már rég működne. Szégyen, ami ezt követően Dabóczi Kálmán vezetésével ebben a projektben történt és engem is mérhetetlenül dühít, hogy tönkretették mindazt, amin évekig dolgoztunk és amivel a teljes budapesti közösségi közlekedési jegyváltási és jegyellenőrzési folyamatot XXI. századivá tehettük volna.
Vitézy Dávid úgy foglalta össze az előzményeket, hogy „míg a Demszky-Hagyó-féle városvezetés idején milliárdok mentek el tanulmányokra, a BKK 2010 után Európa legjobb gyakorlatait átnézve döntött egy új, bankkártyás fizetést a buszokon és metróállomásokon is lehetővé tevő e-jegyrendszer megvalósításáról, a Transport for London akkor frissen bevezetett modelljét követve. Nem volt a projekt túlbonyolított, számos európai városban valósítottak meg akkoriban és azóta is ugyanilyen beruházásokat. A finanszírozást az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank biztosította, az általuk előírt tendereztetési, szakmai alkalmassági és beszerzési szabályok szerint járt el a BKK. Ha az európai beszerzési tenderen 2014-ben nem a legolcsóbb ajánlatot választjuk ki, akkor a magyar közvélemény összes szereplője és az európai finanszírozó is azt mondta volna, épp ezzel követünk el szabálytalanságot”.
„Természetesen nem tettünk el ilyet, a több pályázó nemzetközi konzorcium közül a legolcsóbbat választottuk ki, egy német-hongkongi konzorcium személyében” – szögezte le a közlekedési szakember, hozzátéve: „2016-ban a holland államvasút pontosan ugyanazt a német-hongkongi konzoricumot választotta ki a bankkártyás online fizetési rendszer országos kiterjesztésére a holland tömegközlekedésben, mint akit 2 évvel korábban a BKK. Az a rendszer már működik, bárki használhatja, aki akár a magyar bankkártyájával felszáll bármely holland vonatra vagy az amszterdami tömegközlekedésre. Nem igaz, hogy a német szállító és a hongkongi metró saját tulajdonú szoftverfejlesztő csapata ne lett volna alkalmas a budapesti rendszer kifejlesztésére - csak ehhez egy ekkora projekt irányítására megfelelően felkészült és korrupciós befolyásoktól mentes megrendelő kellett volna”.
Vitézy Dávid szerint a BKK-ban 2014 végéig az ő irányításával ez biztosított volt, „2015 elejétől Dabóczi Kálmán vezetésével azonban új vezetést nevezett ki a BKK élére Tarlós István. Az új vezérigazgató azonnal félreállította azt a szakértői csapatot, aki a beruházást előkészítette és kiváló e-fizetési, banki, informatikai szakembereiből állt. Ezek után a BKK érdekeivel ellentétesen módosították a szerződéseket, megengedték a hardverek és szoftverek elkülönített szállítását, ezzel lehetővé téve, hogy milliárdokat kapjon a szállító működő rendszer (hardverek, metrókapuk, jegykezelők nélkül, amit a mi eredeti szerződésünk tiltott. Megengedték a felkészült és a referenciákat biztosító alvállalkozók cseréjét és olyan megmagyarázhatatlan módon jártak el, aminek a vége a szerződés összeomlása, szerződésbontás, Tarlós által tett büntetőfeljelentés és Dabóczi Kálmán kirúgása lett. Azóta számos szervezet vizsgálta a projektet: mindegyik azt állapította meg, hogy nem az eredeti szerződés, hanem annak 2015 utáni módosításai okozták a projekt kudarcát”.
Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester az általa megkötött választottbírósági egyezséget felhasználva most kétségbeesetten próbálja az ügyet úgy beállítani, mintha az eredeti szerződéses döntés és nem épp a BKK-ból való kirúgásom, a csapatom félreállítása és a szerződés 2015 utáni, a BKK számára igencsak előnytelen módosításai vezettek volna a projekt bukásához. Természetesen értem a főpolgármester erőlködését: nyilván úgy érzi, hogy a ciklus végéhez közeledve másra kell kennie a felelősséget, ha már öt év alatt se sikerült előrelépnie a papíralapú jegyek és bérletek teljes körű digitalizációja és a bankkártyás fizetési lehetőség teljes hálózati kiterjesztése terén - pedig 2020-ban még a ciklus végéig ígérte mindezt
– fogalmazott Vitézy Dávid, aki a lényeget a következőkben látja: „Az elektronikus jegyrendszer projekt közvetetten Tarlós Istvánnak a BKK-vezetést érintő személyi döntései és közvetlenül a BKK 2015 utáni projekttel kapcsolatos rossz döntései miatt bukott meg, és 100 százalékig vagyok biztos benne, hogy ha a csapatommal tudtuk volna folytatni a munkát, már rég készen lenne. Ahogy már akkor is rég készen lehetne, ha Karácsony Gergely 2019 óta tett volna bármi érdemit ezügyben a visszamutogatás helyett vagy mellett”.