Bár az egyenlő munkáért járó egyenlő bér elvét 1957-ben vezette be a Római Szerződés, az úgynevezett bérszakadék továbbra is makacsul fennáll, az elmúlt években csupán minimális javulást sikerült elérni ezen a téren Európában – erre hívja fel a figyelmet az Európai Parlament abban a kimutatásban, amelyben a férfiak és nők között meghúzódó bérkülönbségeket vizsgálja.

Hogyan számítják a bérszakadékot?

A nemek közötti bérszakadék a nők és férfiak átlagos bruttó órabére közötti különbség. A jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok levonása előtti, a munkavállalót megillető bruttó fizetés alapján számítják. Fontos, hogy a mérésekkor csak a tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat veszik figyelembe.

Európában a bérkülönbségeket illetően 2021-ben készült egy átfogó elemzés, a szakértők máig ezt tekintik irányadónak. Ez alapján az Európai Unióban átlagosan 12,7 százalékos a bérszakadék, ami ugyan még mindig jelentős, jó hír, hogy folyamatos csökkenést láthatunk, 2015-ben ez a szám még 16,3 százalék volt.

A különbségek tagállamonként szembetűnőek: Luxemburg már megszüntette a nemek közötti bérszakadékot, míg más országok visszább szorították azt. A legalacsonyabb mutatókkal Romániában (3,6%), Szlovéniában (3,8%), Lengyelországban (4,5%), Olaszországban (5%) és Belgiumban (5%) találkozhatunk.

Ezzel szemben a legnagyobb szakadékokat a következő országokban mérték, hazánk a dobogóról éppen hogy csak lecsúszott: Észtország (20,5%), Ausztria (18,8%), Németország (17,6%) és Magyarország (17,3%). Ez utóbbi adat a gyakorlatban kéthavi bérkülönbséget eredményez, ami tulajdonképpen olyan, mintha a nők október végétől ingyen dolgoznának.

Ha az OECD-jelentést tekintjük mérvadónak, az összkép egészen másképp fest, ott a magyarországi adat (13,1%) csupán egy százalékkal lépi túl az átlagot (12,1%). Az OECD adatai szerint a legnagyobb bérkülönbségek Koreában (31,2%), Izraelben (24,5%), Litvániában (24,9%) és Japánban (21,3%) vannak.

A sorrend több ország tekintetében azért is lehet meglepő, mert a számok értelmezése nem olyan egyszerű. Ennek oka, hogy egy adott országban a nemek közötti kisebb bérszakadék nem feltétlenül jelenti a nemek közötti nagyobb egyenlőséget. Egyes tagállamokban az alacsonyabb bérkülönbség abból adódik, hogy a nők kevesebb fizetett álláshelyet töltenek be, míg a nagyobb szakadékok jellemzően a részmunkaidőben dolgozó vagy csak bizonyos szakmákban dolgozó nők magas arányából adódnak. A legfőbb okok tehát az alábbiak:

• A nők átlagosan többórányi fizetés nélküli munkát végeznek, mint a férfiak (gyermekgondozás vagy házimunka). Ez kevesebb időt hagy fizetett munkára: a 2022-es adatok szerint a nők csaknem egyharmada (30%) dolgozik részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 8 százaléka. Ha pedig a fizetetlen és a fizetett munkát is figyelembe vesszük, a nők több órát dolgoznak hetente, mint a férfiak.
• Sokkal nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a nők félbehagyják karrierjüket gondozói vagy családi kötelezettségeik miatt. 2018-ban az EU-ban a foglalkoztatott nők egyharmada szakította meg a munkáját gyermekgondozási okok miatt, szemben a férfiak 1,3 százalékával.
• A nemek közötti teljes bérszakadék mintegy 24 százaléka azzal magyarázható, hogy a nők túlreprezentáltak az olyan viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, az egészségügy vagy az oktatás. Biztató ugyanakkor, hogy nőtt a női foglalkoztatottak száma a tudományos, a technológiai és a mérnöki szektorban. 2021-ben már a munkaerő 41 százalékát ők adták.
• A nők kevesebb vezetői pozíciót töltenek be: 2020-ban a vezetők egyharmada (34%) volt nő az egész EU-ban. Ha a különböző foglalkozások közötti különbségeket nézzük, akkor a női vezetők vannak a legnagyobb hátrányban: 23 százalékkal kevesebbet keresnek óránként, mint a férfi vezetők.
• Több helyen hátrányos megkülönböztetés is éri a nőket, nem ritkán kapnak kevesebb fizetést, mint az azonos foglalkozási kategóriákban dolgozó, ugyanolyan végzettséggel rendelkező férfi kollégáik, és ezzel párhuzamosan munkanélküliek is nagyobb eséllyel lesznek, a nőktől hamarabb megválnak a munkáltatók.

Hosszú távú hatások

A nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő, míg az a munkaerőpiacra való belépéskor még meglehetősen alacsony. Mivel a nők kevesebb pénzt tudnak megtakarítani és befektetni, ezek a különbségek idővel felhalmozódnak, ezáltal idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának. A nemek közötti nyugdíjszakadék körülbelül 28 százalék volt az EU-ban 2020-ban.

Megérné mérsékelni a különbségeket, a bérszakadék csökkentése ugyanis nagyobb egyenlőséget teremtene, csökkentené a szegénységet és élénkítené a gazdaságot.

„Ha a nők többet költenének, az növelné az adóztatható jövedelmet is, és enyhítené a támogatási rendszerekre nehezedő terhek egy részét. Becslések szerint a nemek közötti bérszakadék 1 százalékos csökkentése a bruttó hazai termék 0,1 százalékos növekedését eredményezné” – olvasható az EP állásfoglalásában.

Küzdelem a bérszakadék ellen

Az Európai Unió hosszú évek óta küzd a bérkülönbségek csökkentéséért, ez a cél a 2020–2025 közötti nemi esélyegyenlőségi stratégiában is kiemelt figyelmet kapott.

Tavaly tavasszal átfogó irányelv jelent meg a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásáról. A dokumentum leszögezi: a munkáltatóknak jelentést kell készíteniük, mely az alábbi információkat tartalmazza:

• a nemek közötti bérkülönbség;
• a nemek közötti bérkülönbség a díjazást kiegészítő juttatások (például cafeteria, bónuszok) tekintetében;
• a nemek közötti medián bérkülönbség;
• a nemek közötti medián bérkülönbség a díjazást kiegészítő juttatások (például cafeteria, bónuszok) tekintetében;
• a kiegészítő juttatásban részesülő női és férfi munkavállalók aránya;
• a női és férfi munkavállalók aránya az egyes bérsávkvartilisekben;
• a nemek közötti bérkülönbség a munkavállalók kategóriái szerint, a rendes alapfizetés és a kiegészítő juttatások szerinti bontásban.

Nemrég a Világbank is készített egy jelentést a nemek közötti globális szakadékról, a részletekről itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)