A mellrák – ami a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében – idejében felismerve már jól gyógyítható, a 45–65 éves kor közötti népegészségügyi szűrővizsgálatot mégis sokan kihagyják. Az elkövetkezendő hetekben csúcstechnológiás mammográfiás szűrőbusszal viszik közelebb a lehetőséget három település lakosai számára. A mobildiagnosztikát bemutató budapesti sajtótájékoztatón szakértők, ráktúlélők hívták fel a figyelmet a megelőzésre, a rendszeres vizsgálaton való részvétel fontosságára.
A legutóbbi, 2020-as átfogó felmérés szerint világszerte 2,26 millió nőnél fedeztek fel mellrákot, a becslések szerint minden nyolcadik nőt érinthet a betegség. Magyarországon évente nagyjából 8 ezer nőnél diagnosztizálják, és közel kétezren vesztik életüket emiatt. Itthon kétévente kapnak meghívót mammográfiás vizsgálatra a rizikócsoportnak számító 45–65 év közötti nők, amelyen – a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint – csak 40 százalékuk vesz részt.
„Az emlődaganat korai stádiumban jó eséllyel gyógyítható, ebben fontos szerepe van a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek. Az ajánlott szűrővizsgálatok kihagyásával vagy elhalasztásával a betegség előrehaladott stádiumában nehezebben kezelhető” – hívta fel a figyelmet Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus.
A GE HealthCare Mammo buszt Franciaországban gyártották, és eddig több európai állomáson megfordult – többek között Spanyolországban is –, mielőtt a nemzetközi nőnap hetében Magyarországra érkezett. Először Budapest szívében, az Erzsébet téren vehettek részt vizsgálaton a mammográfiai szűrésre meghívott nők, pár nap alatt több mint százan. Földvári Jutas Szvilen, a GE HealthCare Közép- és Kelet-Európa ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta: „Fontos volt számunkra a magyar nőknek március 8-án ezzel kedveskedni, hisz az egészségmegőrzésnél nincs nagyobb ajándék”. A következő hetekben Újszászra és Túrkevére fog érkezni a szűrőkamion. Az igazgató ezzel kapcsolatban megemlítette: a fővárosi frekventált állomás után olyan településekre akarják eljuttatni a mammográfiás lehetőséget, ahol az ilyen készülékekkel rendelkező vizsgálat nehezebben elérhető.
AZ ELKÖVETKEZENDŐ HETEKBEN napi 50 nő vizsgálatát fogják elvégezni, MINDEN magyarországi helyszínt egybevéve összesen 500-an élhetnek a lehetőséggel.
Földvári Jutas Szvilen a technológiáról elmondta: a sűrűbb mellszövetben is képes felfedezni a legapróbb daganatot, a lekerekített formatervezésnek köszönhetően maga a vizsgálat nem okoz kellemetlenséget.
A mammográfiás vizsgálat nem jár fájdalommal, és sokat fejlődött az elmúlt 17 évben, mióta először diagnosztizálták nála a betegséget – szögezte le Tóth Krisztina, az Összefogás a Mellrák ellen Egyesület alelnöke. A betegszervezet képviselője úgy látja, egyre többen mennek el a szűrővizsgálatra, de még mindig tartanak a diagnózistól. Amennyiben beigazolódik a diagnózis, azt halálos ítéletként élik meg. „Tizenhét éve élek vele, 7 éve áttétes mellrákkal, és jól vagyok, mindennap dolgozom” – jelentette ki, hozzátéve: ma már 85–90 százalékban gyógyítható a betegség, időben felfedezve nagymértékben csökkentik annak kockázatát, hogy súlyosabb állapot lépjen fel.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szűrésirányítási főosztályvezetője, Bertókné Tamás Renáta megjegyezte: a szűrések között – melyek a tünetmentes embereknek szólnak – vannak kötelezők, választhatók, életkorhoz (például újszülöttkor), vagy állapothoz (például várandóssághoz) kötöttek. Az Indexnek elmondta: azzal, hogy három betegség (az emlő- a vastagbél- és a méhnyakrák) is része a népegészségügyi szűrési programnak, Európában a középmezőnyben vagyunk. „A koronavírus-járvány alatti korlátozásokat követően, az oltások megérkezése után is sokan a fertőzéstől való félelem miatt nem éltek a lehetőséggel, nagyjából 2023-ra állt vissza a 2019-es részvételi arány” – ismertette lapunkkal, hozzátéve: az emlőszűrés esetében is jóval magasabb a vizsgálaton átesettek aránya (60 százalék), amennyiben a magánszolgáltatóknál megjelenteket is ide vesszük.
Neil Pickett, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa megosztotta személyes tapasztalatait. A pandémia miatt világszerte számos szűrés maradt el, ami saját családját is érintette. Bár felesége korábban évente vett részt vizsgálaton, de 2020-ban decemberre jutott el mammográfiára, ahol mellrákot diagnosztizáltak nála. „Csaknem 4 év távlatában örömmel mondhatom, hogy a feleségem tünetmentes, de tudjuk, sok nő sajnos nem ilyen szerencsés.
Megdöbbentő az a tény, hogy minden nyolcadik nő lehet érintett, mindannyiunk ismer legalább ennyi nőt, ezért a mellrák közös ügyünk. A szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel alapvető szerepet játszik a nők egészségének megőrzésében.
Mint kiemelte, a digitális innovációk és a mesterséges intelligencia használatával pontosabb és gyorsabb diagnózist kapunk. Az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül, de még mindig a vezető halálokok között vannak a rákos megbetegedések. „Hiszek abban, hogy az új technológiák használatával eljön majd az idő, amikor ezt magunk mögött tudhatjuk” – mondta az amerikai nagykövetség tanácsosa.
A betegség leggyakrabban 62 éves korban fordul elő, a mammográfiai vizsgálatot 40 éves kor felett végzik, a legjobb képalkotók szenzitivitása már 99 százalékos – ismertette Kovács Eszter, a váci Jávorszky Ödön Kórház radiológus adjunktusa. A kezelés hatékonysága annál jobb, minél előbb fedezik fel az elváltozást, azonban nem egy olyan beteggel találkozott, aki öt évvel később vállalta a terápiát a „ha nem foglalkozik vele, akkor nincs is” hozzáállás miatt.
Szegedi Andrea, a Medoc Egészségközpont tulajdonosa arról beszélt, hogy náluk már az emlődiagnosztikában is használnak mesterséges intelligencia alapú szoftvert, valamint képalkotó-elemző orvosi döntéstámogatót a daganattípus meghatározására. „Ma a világon évente 200 millió röntgenfelvétel készül, amit az MI folyamatosan feldolgoz, tanul belőle, ezzel fejlődik” – jegyezte meg, hozzátéve: hatalmas lehetőségek rejlenek a technológia alkalmazásában.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy fiatalabb korban kiemelt szerepe van a rendszeres önvizsgálatnak. Farkas-Mágori Csilla 29 éves korában fedezett fel csomót a mellében, amivel azonnal orvoshoz fordult, nem sokkal később sebészi beavatkozásra került sor. Elbeszéléséből az is kiderült, hogy a genetikai vizsgálat kimutatta a BRCA örökletes génhibát, ami az esetek 8 százalékának áll hátterében, főként fiatalkorban. Már öt éve tünetmentes, és egy hároméves kislány édesanyja. A sport mellett a családi, baráti támogató közeg adott neki erőt.
„A világszerte nők millióit érintő mellrák esetében a korai felismerés életmentő lehet” – hangsúlyozta Neil Picket. Tóth Krisztina, a hazai betegszervezet képviselője úgy fogalmazott:
ajándék az államtól a három betegség ingyenes népegészségügyi szűrővizsgálata.
A magánklinika vezetője, Szegedi Andrea szerint úgy kell venni az erre való meghívást, mintha például egy amerikai útra invitálnának, amit valószínűleg senki sem utasítana vissza. „Legalább egy ilyen életre szóló élménnyel ér fel a korai diagnózis” – fűzte hozzá.
A GE Mammo busza Magyarország után Lengyelországba megy, majd több európai állomás után október 1-jére, a mellrák elleni küzdelem világnapjára hazatér Franciaországba.