Bár a köztársasági elnök hivatalosan még nem írta ki a helyi önkormányzati és az európai parlamenti választások időpontját, szinte biztosra vehető, hogy június 9-én járulnak majd a polgárok az urnákhoz. Időközben elkészült az a rendelettervezet is, amely a választási eljárás határidejeit tartalmazza. Mutatjuk, mikor kézbesítik a szavazóköri névjegyzékbe vételről szóló értesítőt, kik és meddig kérhetik a levélben szavazók névjegyzékébe való felvételt, de azt is, meddig nyújtható be a mozgóurna iránti kérelem.
Mint ismeretes, az Országgyűlés még 2021. november 9-én Szabó Tímea ellenzéki képviselő javaslatára egyhangúlag eltörölte azt a korlátozást, amely szerint nem tűzhető ki országos népszavazás az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választást megelőző és követő negyvenegy napon belüli időpontra. Ezután a kormány úgy határozott, hogy 2024-től egy napon lehet az európai parlamenti és az önkormányzati választás.
Ez pedig azt jelenti, hogy 2024. június 9-én hazánkban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása mellett aznap döntenek a választópolgárok az Európai Parlament következő ciklusának tagjairól is.
A kormány elsősorban azzal indokolta a döntést, hogy könnyebb lebonyolítani a szavazásokat egy időben, mint külön-külön, ráadásul jóval költséghatékonyabb is. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022 nyarán egy háttérbeszélgetésen úgy számolt, hogy az állam az összevont lebonyolítással több mint tízmilliárd forintot spórolhat.
Az egyidejű szavazás növelheti az aktivitást is.
Legalábbis erről tanúskodott a 2022. április 3-i országgyűlési választás, amellyel egy időben, közös eljárásban országos népszavazást is tartottak. A részvételi adatok szerint a névjegyzékben szereplő 7 759 337 választópolgárból 5 448 020 fő (70,21 százalék) jelent meg az országgyűlési választásokon, míg az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazáson 5 112 197 fő (64,54 százalék) vett részt. Az persze más kérdés, hogy a referendum végül nem érte el az érvényességi küszöböt, miután a szavazásra jogosultak ötöde, több mint másfél millió polgár érvénytelenül szavazott. Azonban a részvételi adatokat a korábbi évekkel összevetve megállapítható, hogy 2022-ben sokkal magasabb volt a részvételi arány, mint a korábbi években.
Nem beszélve arról, hogy amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, az eddigi négy európai parlamenti szavazáson egyszer sem érte el a részvételi arány az ötven százalékot.
Ami a 2024. június 9-i önkormányzati választásokat illeti, a részvételi és a költségmegtakarítási szempontok mellett van egy harmadik is: ez pedig a hatalmi vákuum kérdése. Mi történik majd 2024 júniusa és októbere között a helyi önkormányzatokban? 2024 júniusában tudniillik arról döntenek a választópolgárok, hogy 2024 októberétől 2029 tavaszáig kik vezessék az önkormányzatokat. Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében idén júniusban az önkormányzati képviselőket és polgármestereket kivételesen négy és fél évre választják:
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.
Ugyancsak ez az Alaptörvény-módosítás tisztázta, hogy a jelenleg hivatalban lévő képviselő-testületek és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
Vagyis ha például egy kormányzati többségű önkormányzatban ismét a kormánypártok, illetve egy ellenzéki többségű helyhatóságban újfent a kormányellenes erők győznek, előreláthatólag nem történik semmi rendkívüli a választás és az új mandátum megkezdése közötti négy hónapban. De vajon mi várható abban az esetben, ha a szavazás eredményeként a kormánypárti és az ellenzéki oldal váltja egymást?
Egyelőre azonban még nincs hivatalosan kitűzve a választások időpontja. A szavazás hivatalos időpontját ugyanis Sulyok Tamás köztársasági elnök írja majd ki, azzal a megkötéssel, hogy az EP-választásokat június 6–9. között kell lebonyolítani, Magyarországon pedig csak vasárnap lehet választást tartani, így kizárásos alapon június 9. lesz a dátum.
Az államfő legkorábban 90, legkésőbb 70 nappal a választás napja előtt tűzi ki a dátumot, a jelölőszervezetek ezután jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Irodánál indulási szándékuk bejelentésével.
A héten lezárult az igen hosszú című, Az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló igazságügyi miniszteri rendelettervezet társadalmi egyeztetése. Ha a tervezetet nem módosítják, a választópolgárok a következő határidőkkel számolhatnak:
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)