Balog Zoltán református püspököt pénteken egy lelkészértekezlet után szerették volna megkérdezni, hogy lemond-e a püspöki tisztjéről, és bocsánatot kér-e a bicskei áldozatoktól, de ő a kérdések elől egy vaksötét, saras erdei úton menekült el.
A Csobánkai Református Imaházban péntek késő délután az Északpesti Református Egyházmegye tartott lelkészértekezletet. Az eseményre érkezőket az RTL stábja kérdezte, hogy szerintük Balog Zoltánnak a kegyelmi botrány után le kell-e mondania.
Az egyik férfi szerint a püspök megtette, amit meg kellett tennie. Egy másik férfi szerint nem kellene lemondani, míg egy harmadik csak annyit mondott, hogy erről kérdezzék meg Balog Zoltánt.
Az RTL szerette volna feltenni a kérdést a püspöknek is, valamint arra is kíváncsiak lettek volna, hogy bocsánatot fog-e kérni a bicskei áldozatoktól, de erre nem volt lehetőségük, mivel az igehirdetés után Balog Zoltán a hátsó bejáraton menekült el az újságírói kérdések elől, és inkább
egy vaksötét, saras erdei úton hagyta el a helyszínt.
A Magyarországi Református Egyház Elnöki Tanácsa szerint Balog Zoltán püspöki tisztségéről egyedül ő és az őt megválasztó Dunamelléki Református Egyházkerület jogosult dönteni.
Az RTL több forrása is azt állítja, hogy Balog Zoltán az elmúlt hetekben többször arról beszélt egyházi eseményeken, hogy a kegyelmi ügyben nem erkölcsi, hanem politikai hibát vétett.
Mint arról korábban beszámoltunk, közvetlenül Novák Katalin lemondása után Balog Zoltán, az emberi erőforrások korábbi minisztere került reflektorfénybe, aki egy ideje már kivonult a politikából, püspökként és lelkészi elnökként tevékenykedett.
Balog Zoltán elismerte, hogy szerepe volt a kegyelmi döntésben, ezért mint lelkészi elnök lemondott, viszont a püspöki tisztjéről nem.
Egy lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő felekezeti tag nemrég arról beszélt, hogy a történtek után Balog Zoltán „a színfalak mögött aktív kármentési munkába kezdett”, de az sokkal inkább saját túlélését, semmint egyházának érdekeit szolgálja.
Mint ismert, a volt miniszter a botrány kirobbanása után azt mondta: nem azzal követett el hibát, hogy K. Endre kegyelmi kérvényét támogatta, hanem azzal, hogy a kirobbant ügy szereplőjeként kárt okozott a református egyháznak.