Kunhalmi Ágnes egy 2023 augusztusában adott interjúval kapcsolatban vár magyarázatot Sulyok Tamástól. A köztársasági elnök hivatalosan nem válaszolt, de az üggyel kapcsolatban megszólalt a nyilvánosságban, és amit mondott, az meglepte az MSZP társelnökét.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke arra kérte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy tisztázza magát a nyilvánosság előtt. Az országgyűlési képviselő egy tavalyi interjúval kapcsolatban kereste meg levélben az államfőt.
A levél kitér arra, hogy az államfő tavaly a kolozsvári Krónikának elmondott egy történetet, amely szerint Sulyok Tamás édesapja ügyvédként a háború után elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett. Emiatt az édesapját halálra ítélték.
Kunhalmi Ágnes ezzel szemben azt állítja, hogy Karsai László történészprofesszor megvizsgálta Sulyok Tamás állításait, és megállapította, hogy Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha senki, így a népbíróság sem ítélte halálra.
Kunhalmi Ágnes kérdéseket tett fel Sulyok Tamásnak azzal kapcsolatban, hogy mi igaz abból, amivel Karsai László történész vádolta az édesapjával kapcsolatban tett korábbi nyilatkozata miatt. A köztársasági elnök a levélre nem válaszolt hivatalosan, de az üggyel kapcsolatban megszólalt a nyilvánosságban. Amit mondott, az meglepte Kunhalmi Ágnest.
Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt
– nyilatkozta Sulyok Tamás.
Az MPSZ társelnöke szerint a közvéleményt foglalkoztató kérdés felvetését nem tekinthetjük nemtelen támadásnak, mivel egyrészt egy nyilvánosságban megjelent nyilatkozatot bárki szabadon értelmezhet és vitathat, másrészt a „köztársasági elnöknek a hozzá intézett olyan morális kérdésekben, amelyek megoszthatják a társadalmat, kötelessége választ adni”, harmadrészt pedig Kunhalmi Ágnes szerint „ha Sulyok Tamás úgy érezte, hogy 1990 előtt nem foglalkozhatott a múlttal, az azt követő 33 évben erre lehetősége nyílt volna, úgy nyilatkozott azonban, hogy ebben az egyharmad évszázadnyi időszakban nem érdeklődött aziránt, hogy a családi legendárium valóság-e, avagy sem”.
Mostani, a Mandinernek adott interjúja tulajdonképpen így annak elismerését jelenti, hogy a tavaly adott nyilatkozatában vagy a múlt tényleges ismerete hiányában tévedett, vagy amennyiben azt ismerte, akkor nyilatkozatának nem volt valóságalapja. Ez vonatkozhat az azóta megjelent újabb információkra is. Bármi is történt, Sulyok Tamás megkésett válasza már elnöki beiktatására is árnyékot vet
– írta Kunhalmi Ágnes.
A Demokratikus Koalíció (DK) közleményében leírja, hogy „eddig 200 elítéltnek adtak elnöki kegyelmet az elmúlt 14 évben Orbán Viktor köztársasági elnökei”. A párt szerint a pedofilsegítő K. Endre kegyelme és „az orbáni pedofilhálózat működése” rávilágított arra, hogy mint minden mással, az Orbán-rendszer a köztársasági elnöki kegyelem intézményével is visszaélhet.
A Demokratikus Koalíció szerint K. Endre szabadon engedése után az országnak joga van tudni, hogy kiknek adott még kegyelmet az Orbán-rendszer, és követelik a kegyelmi ügyekben átláthatóságot ígérő Sulyok Tamástól, hogy hozza nyilvánosságra az Orbán-rendszer összes eddigi elnöki kegyelmének részleteit. A DK frakciója törvényjavaslatot is benyújtott annak érdekében, hogy nyilvánosak legyenek az elmúlt időszakban adott kegyelmi döntések részletei.