A gazdatüntetés szervezői a vasárnapi demonstráció után hétfőn délelőtt az Agrárminisztériumhoz mentek, hogy átadják követeléseiket. A tárca egyik munkatársa átvette tizenkét pontjukat.
A szombati gyülekező után – amelyen egy traktor jelent meg –, vasárnap körülbelül százan vettek részt a budapesti gazdatüntetésen. A háromnapos esemény utolsó lépéseként a fő szervező átadta követeléseiket az Agrárminisztérium egyik munkatársának.
Kernbaum Anita a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: a gazdák határozott üzenete, hogy harcolni fognak a túlélésükért, azt ígérte, hogy nem adják fel, mert nincs hova hátrálniuk. Elkötelezettek abban, hogy felhívják a figyelmet a helyzetükre.
Számunkra a mezőgazdaság nem csupán megélhetést, hanem életmódot, hagyományt és a jövő generációinak örökségét jelenti
– húzta alá a Somogy megyei gazdálkodó, hozzátéve: eredménynek tartja, hogy sikerült felhívniuk a figyelmet a problémákra.
Kernbaum Anita a követeléseik átvételével kapcsolatban megköszönte az Agrárminisztérium hozzáállását, most már úgy érzik, hogy a tárca foglalkozik a mindennapi nehézségeikkel, és bíznak abban, hogy lesz folytatás.
A gazdálkodó hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy egyik napról a másikra nem történik változás, de ha tevékenységükkel kismértékben is hozzájárulnak a mezőgazdaság helyzetének javításához, úgy érzik, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók. Kernbaum Anita szerint ősszel sok gazdálkodó sorsa eldől, a gazdák ebben az időszakban döntik el, hogy van-e értelme folytatni munkájukat, vagy kénytelenek más megélhetési forma után nézni.
A követelések 12 pontja:
Az agrárminiszter szombaton egy videóban reagált a gazdatüntetésre, amiben úgy fogalmazott, hogy
baloldali politikusok állnak a mostani tüntetésszervezés mögött. A magyar gazdák pontosan tudják, hogy a kormány mellettük áll, és korábban nem látott mértékű pénzügyi források kifizetésével, kamattámogatott hitelekkel és az adminisztrációs terhek csökkentésével segíti őket.
Nagy István megjegyezte, „közeledik a kampány, a Gyurcsány-vezette dollárbaloldal politikai akciókat szervez, teszik ezt úgy, hogy a baloldal az agráriumban is mindig a külföldi érdekeket képviselte. A nemzeti kormány 2010 óta minden eszközzel megvédi a magyar gazdák és a magyar agrárium érdekeit”.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 2023-ban mintegy 1400 milliárd forint agrártámogatás kifizetése történt meg, amely abszolút rekordnak számít. Összehasonlításképpen rámutatott, hogy 2010-ben ez az összeg még csupán 533 milliárd forint volt. Ez a pénz óriási segítség abban, hogy talpon maradjanak a gazdálkodók a mostani nehéz mezőgazdasági helyzetben – húzta alá Nagy István, hozzátéve: a 80 százalékra emelt nemzeti társfinanszírozás révén az Agrárminisztérium 2021-ben elindította a rendszerváltást követő legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programját a Vidékfejlesztési Program keretében.
Idén pedig megkezdődik annak a 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásnak a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós lábát a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig, „ebből is látszik, hogy minden alapot nélkülöznek azok az ellenzéki politikai indíttatásból megfogalmazott vádak és megmozdulások, melyek szerint nem támogatjuk kellőképpen az ágazat szereplőit”.
Nagy István kitért arra is, hogy a gazdálkodók pénzügyi helyzetét más eszközökkel is segítik. A 2023. évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan előleg- és részfizetés formájában közel 155 ezer gazdálkodónak összesen 440 milliárd forintot fizetett már ki február végéig a Magyar Államkincstár, ami a kérelmezők 94 százalékát jelenti. Az alaptámogatásban közel 148 ezer termelő részesült közel 239 milliárd forint értékben, míg az újraelosztó támogatást több mint 146 ezer gazdálkodó kapta meg, ami több mint 67 milliárd forintot jelent. A kifizetések továbbra is ütemesen haladnak, június végéig a közvetlen támogatások esetében még további 174 milliárd forint kifizetése várható.
A miniszter közölte azt is: „A kormányzat nem feledkezik meg a termelés finanszírozását segítő támogató konstrukciókról sem. A termelési költségek megemelkedett szintje és az európai mezőgazdasági válsághelyzet miatt tavaly bevezetésre került a magas állami kamattámogatással segített Agrár Széchenyi Kártya MAX+, mindösszesen évi 5 százalék ténylegesen fizetendő kamatteherrel, ennek igénybevételéhez még 2024. június 29-ig van lehetőség a hitelszerződések megkötésére.”
Nagy István arról is beszélt, hogy „hazánk tovább harcol Brüsszelben a gazdák adminisztrációs terheinek csökkentéséért, az előírások számának és tartalmának visszavágására, a tagállami ellenőrzési kötelezettségek vagy éppen a szankciók mértékének csökkentésére irányuló magyar javaslatok pedig átadásra kerültek az illetékes uniós intézménynek”.
Az előző hetekben Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Lengyelországban is gazdatüntetés volt.
(Borítókép: Kernbaum Anita. Fotó: Szollár Zsófi / Index)